Ma nem lehet fazekasságból megélni

A mátészalkai Balogh család rendszeresen eljár a Szatmárnémeti Városnapok és a Partiumi Magyar Napok keretében megrendezett kézműves vásárokra kerámia tárgyaikkal. Az asztalra kirakott kancsók, szilkék, pálinkás butellák, bögrék kellemes sötétbarna, méregzöld, sötétkék színeikkel odavonzzák a járókelők tekintetét. Sokan megcsodálják ezeket a kézzel igényesen és finoman megmunkált kerámia tárgyakat. Dr. Balogh Lászlónéfazekas szakoktató a mátészalkai művészeti iskolában, emellett szabadidejében készíti kerámia tárgyait nagyrészt a hagyományos formákra, színekre alapozva, de saját ízlését és belopja cseréptárgyaiba. Főleg az alföldre jellemző hagyományos használati tárgyakat készít, amelyeket szolid motívumokkal díszít, a Kárpát-medence tájegységeire jellemző formavilágból merítve. Különleges agyagból készült hófehér edényein erdélyi szász motívumokat használt fel. gyönyörű csipkeszerű, úgynevezett áttört tálakat is készít, saját tervezése a leveles minta. Több darabját zsűrizte már a magyarországi népi iparművészeti tanács.

„Földrajz-testnevelés szakos tanárként kezdtem, majd amikor a leépítések miatt megszűnt a munkahelyem, elkezdtem fazekassággal foglalkozni, mesélte a fazekasmester. Pesten, Debrecenben és Nádudvaron tanultam meg a mesterséget, közben szakoktatói és játszóházvezetői képesítést szereztem. Nem egyszerű ez a mesterség, de megvan a maga szépsége. A megtisztított korongkész agyagot fazekaskorongon formálom meg, majd három-négy napig hagyom száradni. Ezután kemencében égetem ki a cserepet, 980 fokon zsengélem. A mázas edényeket 1020 fokon égetem ki. Ha a kemence nem éri el ezt a hőmérsékletet, gyenge minőségű lesz a máz, hamar lepattogzik, én csak ólommentes mázat használok. A mázas edényeim vízállóak, és kemencében, sütőben is nyugodtan lehet használni, csak nyílt lángon nem. Ezek az edények, kancsók, szűrők nap mint nap használhatóak a konyhában, megrendelésre étkészletet is készítettem már”, mesélte Baloghné. Férje Dr. Balogh László általános szakorvos, hétvégeken mindig elkíséri feleségét a vásárokba, ahová meghívást kapnak. Sajnos manapság kevesen értékelik a kézzel készült időtálló munkát, ezért Magyarországon kevesen élnek meg a fazekas mesterségből, hanem jobbára egy munkahely mellett űzik azt”, mesélte az orvos.