Intézményépítés és nemzeti szolidaritás

Vasárnap este a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben szervezte meg Tőkés László EP-irodája a hagyományos nagyváradi újévi fogadást.   A nagyváradi református püspöki székházban megjelent mintegy kétszáz meghívottat elsőként Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei elnöke köszöntötte. Kiemelte, hogy a 2011-es év az erdélyi nemzeti oldal számára a nemzetegyesítés éve volt: a harminc romániai Demokrácia Központ közel kétszázezer embernek nyújtott segítséget a magyar állampolgárság visszaszerzése érdekében. Szót ejtett a Mikó Imre tervről, melynek célja az erdélyi magyar gazdasági élet talpraállítása, többek között kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó hitelek formájában. Ezt követően Hermán M. János a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézetének igazgatója emelkedett szólásra: „Az újév legnagyobb örömhíre, az, hogy Jézus Krisztus ura minden népnek, mert élő és örökkévaló. Jézus Krisztus tőlünk függetlenül, de értünk támadt fel. Előttünk ment a mennybe szállást készíteni, ezért benne minden körülmények között reménykedhetünk” – fogalmazottt, kiemelve azt, hogy Jézusnak mindenkor, így a keserves náci-kommunista időkben is élő üzenete fogta egybe az igazságra, szabadságra és valóságos értékekre vágyó lelkeket. Az előadó a továbbiakban hangsúlyozta: „Gyermekeink érdekében sem szabad ebek harmincadjára hagyni a templomot s az iskolát és otthon is példáznunk kell nekik, hogy magyarnak lenni jó.” Hermán János ezt követően megdöbbenését fejezte ki, „hogy mennyi hörgő vicsorgást vált ki az új magyar alkotmány. Mióta rárontottak Magyarországra, ezrek és ezrek imádkoznak a magyar kormányért és név szerint Orbán Viktorért, hogy legalább a magyarul beszélő ellenség szálljon magába. Ugyanezt halljuk az EMNP vonatkozásában is: kívánjuk, hogy az evangélium zászlója alatt kérni lehessen mindazt, amit Isten kedvel, és ami megilleti a megtartásra való népünket.”   Intézményépítés   A következő felszólaló Tőkés László EP-alelnök volt, aki a köszöntések után visszautalt a Trianon utáni időkre, amikor a kisebbségbe került magyarság fel kellett építse intézményrendszerét. Ebből kiindulva kifejtette: „az I. világháborút követő időszaktól kezdve váradi és erdélyi népünk intézmények nélkül maradt. De ugyanez volt az osztályrésze a délvidékieknek, a felvidékieknek, a kárpátaljai és többi határon túli testvérünknek. Ebben az intézménytelenségben a társadalom perifériájára szorultunk, és egyik napról a másikra itt, Váradon magyar önkormányzat helyett a kivetettek sorsára jutottuk. Ebben a helyzetben kellett újrakezdeni az intézményteremtés nagy munkáját. Egyetlen maradandó intézményünk maradt, az anyaszetntegyház, de az ateista, kommunista politika nagy károkat tett az egyházakban is. És ennek az intézményteremtő egyházi szolgálatnak volt az egyik látványos megvalósulása az az épület, amelyben most együtt vagyunk, a Királyhágómelléki Református Egyházkerüklet székháza. 1989 után úgy éreztük, hogy ezt a szétzilált, tönkretett magyar kistársadalmat újból össze kell gyűjteni, és alkalmakat kell teremteni arra, hogy megélhessük közösségünket. Ezt a királyhágómelléki hagyományt folytatjuk ezekben az években is. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) és a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) az a három szolgálatterület, amely egész közösségünket, egész kistársadalmunkat, önazonosságunkat alátámasztja és meghatározza.” Kiemelte a továbbiakban a PKE intézményét és annak támogatását, hiszen, mint mondta: „mostoha gyermekei vagyunk a román államnak, ugyanis annak ellenére, hogy valamennyi diákunk szülei adófizető polgárai Romániának, mégsem támogatják az állam költségvetéséből az egyetemünket. Magyarországhoz kellett folyamodnunk, és saját forrásainkból vagyunk kénytelenek kínkeservesen fenntartani egyetemünket.”   Ökuménia és panama   Az elmúlt évre visszatekintve emlékeztetett néhány fontos eseményre, mindenekelőtt a Liszt Ferenc év megrendezésére. „Egy kimagasló rendezvénysorozatunk volt a IV. Nemetközi Orgonafesztivál, amit sajnos szégyenszemre nem Rogériuszon rendeztük meg, de segítségünkre siettek a szőllősi katolikus testvéreink és így méltóképpen meg tudtuk szervezni az egész Liszt Ferenc Emlékévet az orgonafesztivállal együtt” - tette hozzá. Emlékeztetett továbbá a VIII. Partiumi Írótáborra, a Jubileumi Rákóczi Évek rendezvénysorozatának a befejezésére és az érmindszenti zarándoklatra, „ahonnan, tudjuk, a megyei magyar vezetőség egyes tagjai elpanamázták az Ady központot. Mi töretlenül és hitelesen képviseljük Ady Endre szellemét. Ady Endre lenne az első, aki hogyha tehetné, verset írna, esetleg prózában örökítené meg azt a panamát, amelyben megyei és váradi magyar vezetőink jeleskedtek” - fűzte hozzá. Az EP-alelnök fontosnak nevezte az egyházak együttműködését. Ebben a vonatkozásban elmondta: „Visszagondolok arra az időszakra, amikor református és katolikus egyházaink ökumenikus közösségben működtek együtt. Azóta egy kicsit hivatalossá váltak ezek a kapcsolatok, pedig az volna jó a magyarságnak, hogyha egyházaink újból a régi lelkesedéssel és nyitott szívvel tudnának együttműködni, ha a politikum nem osztaná meg, és nem használná fel egyes egyházi képviselőinket saját céljaira.”   Nemzeti szolidaritás   Tőkés László felidézte a III. Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozót, amelyen, mint fogalmazott „a kisantanti magyrellenesség hayományai ellen szólaltunk fel”. Majd így folytatta: „De a magyarellenesség nemcsak a Kisantant részéről, hanem, mondjuk úgy, az Antant részéről is megnyilvánul. Egy legitim, és a demokrácia szabályai szerint megválasztott kormányzatot olymódon helyeznek össztűz alá, hogy közben az Európai Unió polgárainak számító magyar nemzetet sújtják, mert minden gazdasági ármánykodás tulajdonképpen a magyar polgároknak a fejére hull vissza. A méregkeverők ott vannak Magyarországon, akik szállítják a hamis híreket, Magyarország ellen uszítják amúgy baráti érzületű európai és amerikai testvéreinket. Ezért aztán nagy szükség van arra, hogy a nemzeti szolidaritás jegyében kiálljunk egymás mellet. Elsősorban nekünk van szükségünk az anyaország támogatsára, de most eljött az a pillanat, amikor nekünk kell kinyilvánítanunk szolidaritásunkat és együttérzésünket. Nem tökéletes a magyar kormány, mert olyan kormány, amelyik nem vét, nincs a világon, viszont ezeket kinagyítani, és ezek ürügyén rárontani Magyarországra, ez egy minősíthetetlen és minden magyar ember öntudatát és önbecsülését sértő magatartás. A népszámláláskor azt mondtuk, hogy magyarnak lenni jó. Úgy látom, hogy megint vissza akarnak szoktatni egyes erők, hogy magyarnak lenni ne legyen jó. Dehát ez rajtunk is múlik, ezért szilárdan maradjunk meg Krisztus útján, a hűség, a vele és az egymással való közösségvállalás útján.”   Sportstratégia   Tőkés László bejelentette, hogy tárgyalások folynak egy Bodola Gyuláról elnevezendő ifjúsági és sportstratégia kidolgozásáról, melynek az lenne a célja, hogy a sportéletből kiszorított magyar ifjúságot felemelje. A politikus tudatta azt is, hogy vasárnap a Várad-olaszi református templomban ökumenikus programmal fogadják George Patakit, New York állam volt kormányzóját, akivel ezt követően tanácskozást tartanak az erdélyi akadémiai szféra képviselői. „Ez jó alkalmom arra, hogy újból a világ figyelmébe ajánljuk a mi sorskérdéseinknek az ügyét” - vélekedett Tőkés László   Közjó Szolgálatában   A református püspöki székházban tartott fogadáson a hagyományoknak megfelelően ezúttal is kiosztották a Közjó Szolgálatában Díjat, melyet ezúttal a Nagyváradi Asszonykórus kapott meg. A laudációt Márkus Zoltán a váradi Dalnokok karnagya mondta el. A méltató többek között kiemelte: „a 2010 november 8-án alakult Nagyváradi Asszonykórus felvállalta azt, hogy szervezett formában, rendszeresen énekel népdalokat, virágénekeket, szerelmes és hazafias dalokat valamint egyházi énekeket. Céljuk a közösségformálás, a magyar nemzettudat erősítése, a magyar népzenei hagyományok értékeinek megismertetése, valamint azok átadása a következő generációknak. Az elmúlt bő egy esztendő alatt közel harminc tagot számláló együttes egy homogén, kiforrott hangzású csapattá vált. Mintegy ötven dalt tanultak meg, amelyeket több rendezvényen nagy sikerrel adtak elő. Megemlíthetőek a nemzeti ünnepeinken való szereplések Nagyváradon és az anyaországban, a kórustalálkozókon valamint a különböző kulturális rendezvényeken. Kiemelkedő az egyéves fennállásuk alkalmából szervezett est, amit a kórustagok szerveztek meg.” A Közjó Szolgálatában Díj oklevelét Tőkés László adta át Kiss Géza Lóránd karnagynak. Az asszonykórus az est során több alkalommal is előadott különböző kórusműveket. Iránytévesztés   A hivatalos program utolsó felszólalója Tőkés András, az EMNP kezdeményező testületének tagja volt, aki Adyt parafrazálva elmondta: Marosnak, Oltnak, Körösöknek egy a hangja, vagyis az erdélyi magyarok érdekei azonosak, csak a politikai vezetőik irányították rosszfelé a magyarságot. Azért alakult meg az EMNP, hogy ezen a helyzeten változtasson, és ne Bukarest érdekeit képviselje az erdélyi magyarok körében, hanem minden körülmények között az erdélyi magyarok érdekeinek szerezzenek érvényt. A beszédek és köszöntők után a jelenlévők a terem közepén elhelyezett svédasztalhoz, valamint hét Kárpát-medencei borvidéket bemutató borászok asztalaihoz vonultak, hogy a szilárd és a folyékony csemegéket megkóstolják. A kellemes hangulatú fogadáson a Márkus Zoltán, Csepei Róbert, Szőcs Lőrincz alkotta trió szolgáltatta a muzsikát.