Magyar szentek Nagyváradon

Nagyvárad- Péntek délután Magyar szentek címmel kiállítást nyitottak a Püspöki Palotában a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Debreceni Kortárs Művészeti Közhasznú Alapítvány szervezésében.

Szent László vizet fakaszt, Szent László szelleme, Szent László és a kun, Kapisztrán Szent János, Szent István megkoronázása, A napvágás, Szent Gellért, A felajánlás, Boldog Bogdánffy Szilárd, Szent Erzsébet legendája- íme néhány alkotás címe a teljesség igénye nélkül, mely művek körülbelül egy-két hétig tekinthetőek meg a Püspöki Palota első emeletén, a díszterem előtt. A vallásos és kultúrtörténeti jellegű tárlat nyitóünnepségét péntek délután tartották, házigazdai minőségében Exc. Böcskei László megyés püspök üdvözölte a megjelenteket, kiemelve azt, mennyire fontos hogy napjaink zűrzavaros, problémákkal terhelt világában megálljunk egy pillanatra, hogy szembesüljünk a valódi értékekkel. A szent június 24-i születésnapjára utalva megjegyezte: az üzenethordozó képek azon túl, hogy különböző egyházi, illetve történelmi személyiségeket mutatnak be, arról tanúskodnak, hogy az ábrázoltak életében miként valósult meg a Keresztelő Szent János-i program. Hozzátette: fontos, hogy a velük kapcsolatos emlékeket megőrizzük, legyünk büszkék arra, hogy magyar szenteknek nevezhetjük őket, a kiállítás pedig váljon a lelki töltekezés forrásává és bátorítson bennünket cselekvő életvitelre.

Koncz Sándor, a Debreceni Kortárs Művészeti Közhasznú Alapítvány elmondta: már több alkalommal kiállítottak Váradon, például a Tibor Ernő Galériában, megalakulásuk óta céljuk a magyar kultúra ápolása és terjesztése a világban. Sok helyre eljutottak már, sorozatukat a világhírű magyar írók, költők portréjaival kezdték, majd folytatták a Nobel-díjasokkal. A magyar szentekről szóló tárlat gondolata egy éve fogalmazódott meg Boros Attilában, szándékuk, hogy idén eljussanak a Vatikánba is, az olasz-magyar fesztiválra. Az alapítvány vezetője ezután köszönetet mondott a váradi egyházmegye főpásztorának, valamint Jakobovits Miklós képzőművésznek, Mons. Fodor József általános helynöknek és Vakon Zsolt püspöki titkárnak, amiért támogatták a kiállítás megrendezését.

Átszellemült realizmus

Schneider N. Antal közíró szerint aki nem látja Boros Attila képeiben a tehetség isteni szikráját, annak sohasem nyújt esztétikai élményt ez a helyszín. Úgy vélte: megfelelő terembe került a tárlat, hiszen az utóbbi időben a Püspöki Palota ismét elfoglalta méltó helyét a keresztény művészetben. Az alkotások amellett, hogy erősítik hitünket, ötvözik az egyéni látásmódot a vallásos ihletettséggel. Nem felkavarni vagy megbotránkoztatni akarnak, hanem gyönyörködtetni, megszólítani mindazokat, akik igénylik a lelki harmóniát, és nem az anyagi haszonszerzést, hanem a másokért való feláldozást értékelik. A képek ugyanakkor hordozzák az isteni igazságokat, a lelki tisztaságot és emelkedettséget, híven tükrözik a hitnek az emberi gyengeséget legyőző erejét.

Boros Attila grafikus és képzőművész azon meggyőződésének adott hangot: nem genetikailag kellene meghatározni, hogy mi a magyar vagy a szent, hiszen ez egy lelki kategória. Úgy fogalmazott: a szentek olyanok, akiket Isten valamiért kiszemelt magának, hogy őáltaluk üzenjen a többi embernek, szétválassza a jót a rossztól.

A vernisszázson közreműködött Bozsódi Beáta gordonka- és Oláh Boglárka hegedűművész.

Ciucur Losonczi Antonius