Október 23-i megemlékezés Gálospetriben

„A mai napon nemzeti ünnep szólít bennünket az emlékezés asztalához” Ezekkel a szavakkal kezdődött Gálospetriben az október 23-ai megemlékezés, a helyi iskola szervezésében.

Az egész napos esőzés miatt az ünnepséget az iskola egyik osztálytermében tartották meg, amely teljesen megtelt diákokkal és tanárokkal, tanítókkal. Az egészen kicsik talán még nem is értették, hogy miért vannak ott, de lelkesen figyelték a műsort. Fontos, hogy már az ő generációjuk elméjébe is "belecsepegtessük" az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szóló információkat, hiszen az nem csak a magyarországi magyaroknak, hanem nekünk romániai, partiumi magyaroknak is sokat jelentett és jelent ma is. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, melyben az iskola két VIII. osztályos diákja működött közre: Gugulya Emőke furulyán kísért, Rézműves Tünde pedig csengő hangjával szólót énekelt. Ezt követően versek, szónoklatok és énekek váltották egymást, rövid ideig Nagy Imre is "megelevenedett" a jelenlévők előtt.

Koszorúztak

A megemlékezés végéhez érve az időjárás is enyhült, így az összegyűlt csapat közösen át tudott vonulni a közeli református templom kertjébe, ahol megkoszorúzták Sass Kálmánnak a templom falán lévő emléktábláját. Sass Kálmán református lelkész Gálospetriben született, itt konfirmált, s csak később került szolgálata következtében Érmihályfalvára. Ő volt az egyik romániai ellenzéki társaság, az érmihályfalvi csoport vezetője, mely a magyarországi forradalommal való együttérzés jeleként jött létre. A helyiek azért is tartják fontosnak évről évre a róla való megemlékezést, mert a hős forradalmárt még máig sem rehabilitálták, így nem is kaphatja meg a neki járó tiszteletet. Az ünnepséget követően minden diák visszatért a tanórákra, s remélhetőleg jövőre is emlékezni fognak e nap a fontosságára.

Bödő Leonetta magyartanárnő