Szent Kapu nyílt a váradi Székesegyházban

Vasárnap délután történelmi esemény helyszíne volt a Székesegyház: az egyházmegye történelmében először egy Szent Kaput nyitott meg a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, ami az Isteni Irgalmasság Kapuja nevet viseli. A főcelebráns Piero Marini érsek volt.

A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye ezen fontos ünnepének programja a zarándokok fogadásával és a ráhangolódással kezdődött. Az ünnepi szentmise elején Exc. Böcskei László megyés püspök arra hívta fel a figyelmet: advent harmadik vasárnapján egy rendkívüli alkalom miatt gyűltek össze. Ferenc pápa ugyanis december 8-án a római Szent Péter-bazilikában megnyitotta az Isteni Irgalmasság Rendkívüli Szentévét, és Misericordiae vultus című pápai bullájában úgy rendelkezett, hogy az egyházmegyékben is meg kell történjék ugyanez az ezt követő vasárnapon. Egy kegyelmi időszak kezdődött tehát a katolikus egyház életében, mely remélhetőleg sok áldásnak lesz a forrása. Ugyanakkor a rendkívüli szentév alkalmából a történelemben először Szent Kapuk nyílhatnak az egyházmegyékben is, így a váradi Székesegyházban is. Egyébként 1300-tól VIII. Bonifác pápa óta számolják a szentéveket, eleinte száz, majd ötven, és huszonöt évente hirdettek ilyeneket. A 14. századtól 26 jubileumi szentév volt a katolikus egyház történetében, és rendkívüli időkben, helyzetekben lehetőség volt/van rendkívüli szentévek meghirdetésére is. Ilyen alkalom adódott például 1933-ban, megváltásunk 1900-ik évfordulója, illetve 1983-ban, Krisztus kereszthalálának és feltámadásának 1950-ik évfordulója alkalmából. A legutóbbi jubileumi szentév 2000-ben volt, és II. János Pál pápa rendelte el. A mostani rendkívüli 2015. december 8. és 2016. november 20. zajlik, mely időszakban tekintetünket különösképpen az irgalmasság atyja felé kell fordítanunk, megköszönve neki, hogy élünk, és örvendezhetünk az ajándékainak.

Megtérés

A főpásztor bevezető gondolatai után az evangéliumi részlet hangzott el Szent Lukács könyvéből, majd Pék Sándor Várad-kerületi esperes felolvasta a Misericordiae vultus első és harmadik pontját. Ezt követően körmenet indult a Bazilika oldalbejáratától, hogy aztán Piero Marini érsek- aki II. János Pálnak tizenhét, XVI. Benedeknek pedig két éven keresztül volt a szertartásmestere- megnyissa a főbejárattól szemből nézve jobbra levő Isteni Irgalmasság Kapuját.

Olasz nyelvű homíliájában- melyet dr. Kovács F. Zsolt irodaigazgató fordított magyarra- hangsúlyozta: a kapun való átlépés azt jelenti, hogy valamit kint hagyunk, és belépünk egy olyan helyre, amely új közösségeket varázsol szívünkbe. Az ókorban, amikor az uralkodó egy városba látogatott, adventus dominiről beszéltek. Nekünk, keresztényeknek ez a Mi Urunk érkezését jelenti, az advent szó a római rítus szerint azt a liturgikus időszakot jelenti, amely a karácsonyt megelőző négy hetet foglalja magába. Számunkra tehát az advent jövetelt jelent, egyrészt Jézus jön felénk, másfelől pedig az egyház várja az érkezőt. A felénk közelítő Krisztusra irányítja figyelmünket, az ő alakját mutatja be Szofoniás próféta és Keresztelő Szent János, és az Úr, mint erős szabadító, illetve az őt váró keresztény ember volt a központi témája a középkori katedrálisok építészetének is már a 12. századtól kezdődően, mely alkotások tulajdonképpen az advent lényegét fejezték ki, vagyis azt, hogy ez nem csupán egy liturgikus év egyik periódusa, hanem szimbolizálja az egész keresztény életet, így valahányszor a templomba igyekszünk, a keresztény lét zarándok mivoltát idézzük.

A főpap úgy fogalmazott: Krisztus tanítványaiként valahányszor kinyitjuk templomaink kapuit, fel kell fedezzük- ahogy Ferenc pápa mondja- az Atya irgalmának mélységét, aki mindenkit elfogad, és mindenki elé személyesen siet. Azt kívánta: a Szent Kapun való átlépés éreztesse meg velünk, hogy mi is részesülünk tehát a szeretetnek és a gyöngédségnek ebben a misztériumában, és adjunk fel minden félelemmel és szorongással, mert ezek nem illenek ahhoz, aki szeretve van. „Éljük át inkább a mindent átalakító kegyelemmel való találkozás örömét”- mondta. Az érsek emellett a megtérés fontosságát is kiemelte, mely szerinte nem csupán öntudati szinten kell megvalósuljon, hanem a gyakorlatban is úgy, hogy életvitelünk és viselkedésünk megváltoztatásához vezet. Azt is tanácsolta: egész életünk a szeretetről való tanúságtétel legyen.

Az áldásosztás előtt Exc. Böcskei László még egyszer nyomatékosította, hogy az irgalmasság szent kapuja a kegyelem küszöbe, Piero Marini érsek közreműködését pedig egy Bogdánffy-emlékérem átadásával köszönte meg.

Ciucur Losonczi Antonius