Megkérdőjeleződött a titkosszolgálati lehallgatások jogalapja Romániában

(MTI) - Megkérdőjeleződött a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett megfigyelések és lehallgatások jogalapja, miután az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette az erre vonatkozó törvénycikkelyt - közölték szerdán a román lapok.

A taláros testület előző napi döntése értelmében sérti a jogállamiságra és a polgárok jogbiztonságára vonatkozó alkotmányos előírást a büntetőeljárás azon rendelkezése, miszerint a lehallgatásokat a bűnüldöző szerveken és a rendőrségén kívül "más, erre szakosodott állami szervek" is végezhetik. Az alkotmánybírák azt kifogásolták, hogy a jogalkotó nem nevezte meg, milyen szervekre utal.

Az alkotmányossági kifogást egy pénzmosásért és adócsalásért első fokon elítélt, 2006-ban letartóztatott török, iráni és kínai vádlottakból álló csoport ügyvédei emelték az ellenük folyó per fellebbviteli szakaszában.

Az Adevarul című liberális lap a döntést úgy értelmezte, hogy a titkosszolgálatok nem végezhetnek többé lehallgatásokat. Romániában ugyanis nemcsak a nemzetbiztonsági ügyekben végez megfigyeléseket az SRI, hanem a korrupció, szervezett bűnözés, vagy akár adócsalás gyanújával indult büntetőeljárásokban is az SRI "szolgáltatásait" veszi igénybe az ügyészség.

A Gandul című szabadelvű portál szerint az SRI által 2014-ben végzett több mint 42 ezer megfigyelési eljárás közül 2410-et a legfőbb ügyészség vagy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kezdeményezett. A portál által megszólaltatott jogászok szerint a bíróságok ezentúl nem vehetik figyelembe azokat a bizonyítékokat, amelyek a titkosszolgálati lehallgatásokra épülnek.

Sebastian Ghita parlamenti képviselő, az SRI működését felügyelő parlamenti bizottság tagja is azon a véleményen van, hogy az alkotmánybíróság döntésének rendkívül súlyos következményei lesznek, nő az ország kitettsége a terrorveszélynek. A képviselő reményét fejezte ki, hogy a politikusokban lesz annyi bölcsesség, hogy sürgősen orvosolják a joghézagot.