Felfelé ívelő pályán az ökológiai gazdálkodás Magyarországon

Európában az elmúlt években 16,5 millió hektárra nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága, a kontinens éllovasainak számító országok már a 15 százalék körüli, vagy azt meghaladó arányt is elértek ezen a területen.

Az elmúlt évtized hazánkban is nagy előrelépést hozott: az ökológiai területek a támogatásoknak is köszönhetően megduplázódtak. Magyarországon a teljes mezőgazdásági terület mintegy 5,7 százalékán zajlik ökológiai gazdálkodás, ezzel az ország középmezőnyben áll az unióban, amelynek átlaga 8 százalék.

A több mint 300 ezer hektáros összterület mintegy 60 százaléka gyep, rét és legelő, a fennmaradó részen ökológiai növénytermesztés zajlik. „Utóbbi esetében tíz év alatt mintegy 70 százalékkal emelkedett a termesztésbe bevont terület nagysága, és egyre több gazdálkodó csatlakozott a talaj, növény, környezet egységét szem előtt tartó agroökológiai szemléletű gazdálkodási módhoz. Az előrelépés megkérdőjelezhetetlen”, ismertette Mikó Péter, az Agrártudományi Kutatóközpont nemesítője, a Vetőmag Szövetség Ökológiai Vetőmag Munkacsoportjának elnöke.

Az ökológiai termelésben nem használnak szintetikus készítményeket, helyette biológiai növényvédelem, természetes eredetű tápanyagok, vetésforgó, különféle eszközök (például gyomfésű) és eljárások használatával biztosítják a növények gazdaságos termesztéséhez szükséges feltételeket.

A hazai szántóföldi ökogazdálkodás jellemző növényei a kalászosok (búza, tönköly), a pillangósok (egyebek mellett borsó, lucerna), a napraforgó, a zöldségnövények (pl. burgonya, hagyma), a zöldtrágya és takarmánykeverékek, valamint – mintegy 5-6 ezer hektáron – hibridkukorica és csemegekukorica. A megtermelt áru nagyobb részét exportpiacokon értékesítik, a fő célországok közé Németország, Franciaország és Olaszország tartoznak. Az áruházlánci igények változásával, valamint a hazai feldolgozottsági szint fejlődésével – többek között a kézműves pékségek megjelenésével – a belföldi piaci kereslet is megerősödött az elmúlt pár évben, különösen a bio kalászosok és zöldségnövények iránt.

Az elkövetkező tíz év sok lehetőséget tartogat a vetőmag szegmens számára is, ezért a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácson belül egy éve munkacsoport alakult, amelynek célja az ökológiai vetőmagok használatának fokozása, az információk hatékonyabb megosztása, fajtatesztek szervezése, a fajtakínálat bővítése és az ökológiai növénynemesítés ösztönzése érdekében.

Mikó Péter szerint nagyon fontos cél a fémzárolt ökológiai vetőmag keresletének és kínálatának növelése, mely egyúttal a célzott nemesítést is támogatja.

Míg a zöldségeknél, hibrid növényeknél dominálnak a fémzárolt vetőmagok, addig a gazdálkodók gabonatermesztés céljára például mintegy 80 százalékban saját gazdaságban visszafogott magot használnak.

A saját vetőmag előállításának helyes módszereire irányuló képzések szervezése a munkacsoport reményei szerint hosszútávon pozitív hatással lehet a fémzárolt ökológiai vetőmagtermelésre is.

A munkacsoport szervezésében, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet koordinációjával az ország hét helyszínén indult tavaly ősszel kisparcellás őszi ökobúza fajtateszt. A több mint 20 búzafajtával indított kísérletek eredményei egyrészt segíthetik a gazdálkodókat abban, hogy az adott körülmények között legkedvezőbb, a térségükben legjobban teljesítő fajtákat tudják kiválasztani, másrészt a vetőmagos cégek is célzottan tudnak e keresletre felkészülni. Az első teszt hamarosan véget ér, itt már kézzelfogható eredmények állnak majd a gazdák rendelkezésére.

„A következő évtized mindenképpen bizakodásra ad okot. A munkacsoportot életre hívó, idén záruló LIVESEED uniós projekt célja, hogy felélénkítse az öko vetőmag iránti keresletet és az öko növénynemesítést. Jövőre egy új EU öko rendelet lép hatályba, amely rögzíti, hogy 2036-ra minden ökológiai gazdálkodásban használt vetőmagnak tanúsított ökológiai gazdálkodásból kell származnia. Jelenleg a fémzárolt vetőmagot vásárló gazdák többsége konvencionális, csávázatlan vetőmagot használ. Ehhez a célhoz viszont megfelelő fajtakínálatra, és a tesztelési eredményekre is építő öko növénynemesítésre és fajtaminősítésre lesz szükség. Az EU 25 százalékos öko európai területi részarányt célzó irányelvét támogató állami ösztönzésektől azt várjuk, hogy nemcsak a terület nagysága növekszik, hanem egyre több, eddig hagyományosan gazdálkodó szakember is belép majd az ökológiai gazdálkodásba, amely mindenképpen az ágazat hasznára fog válni”, hangsúlyozta Mikó Péter.