Brutális rezsinövekedésből marad ki Magyarország

Folyamatosan drágult az elmúlt időszakban a gáz Európában, ami főként azon országokban okoz nagyobb problémát, amelyek elszámították magukat és amikor az áremelkedés a nyár elején elindult, kivártak a téli betárazással – olvasható a Világgazdaság cikkében. Most viszont már rekordárakon tudnák beszerezni a hidegebb hónapokra szükséges gázmennyiséget.

Magyarország már júniusban elindította ezt a folyamatot, ezért, – illetve a közelmúltban aláírt új gázszerződésnek – is köszönhetően nyugodtan várhatja a téli fűtési időszakot.

Egyébként világszerte tovagyűrűző gazdasági problémákat okoz a földgázhiány, ami Európában egy év alatt megötszörözte az energiahordozó árát, vállalkozások leállását okozva, például a műtrágyagyártásban.

A helyzet várhatóan nem javul, hanem rosszabbodik a következő hónapokban. Az északi féltekén érkezik a földgázfogyasztást növelő tél, amiről nem tudható előre, mennyire lesz hideg, s az orosz Gazprom aligha tölti meg a félig üres európai tározókat, miközben az energiakereslet nő a válságból kilábaló világban, beleértve Kínát.

Magyarország nem csak a feltöltött tárolók terén lépett időben, a hosszú távú szerződéseinek köszönhetően az árak, s ezen belül főként a lakosságot érintő árak sem szálltak el, amint az több uniós országban megtörtént, s ami miatt jelentősen megugrottak a rezsijük is. Ezért több ország is rezsicsökkentős intézkedések bevezetésén dolgozik. A román kormány az energiaszolgáltató cégek különadóját is felvetette már. Romániában az elektromos energia és a földgáz árának meredek emelkedése nyomán alacsony jövedelműek milliói kerülhetnek nehéz helyzetbe. De hasonló a helyzet több más nyugat-európai országban is. A lakosságra nehezedő terhek csökkentése érdekében Spanyolország és Görögország is energiaár-csökkentő lépéseket jelentett be a lakosság számára, és Franciaország is hasonló intézkedéseket tervez.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) augusztusi nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint a lakossági fogyasztók Magyarországon továbbra is a legkedvezőbb energiaárakkal számolhatnak.

A lakossági fogyasztók villamosenergia-átlagára 10,63 eurocent/kWh volt, amely a vizsgált fővárosok listájában az uniós országok közül az első helyre rangsorolja a magyar fővárost. Idén augusztusban a földgáz lakossági átlagára 2,87 eurócent volt kilowattóránként Budapesten, ez a felmérésben szereplő uniós fővárosok között a legolcsóbb.

A villamos energia átlagára Koppenhágában, Berlinben és Londonban a legdrágább, rendre 33,82, 33,55 és 27,81 eurocent kilowattóránként. A legdrágább a földgáz lakossági átlagára Stockholmban, Koppenhágában és Amszterdamban: 22,33, 12,38 és 10,99 eurocent kilowattóránként.

A Reuters kimutatása szerint január óta több mint 250 százalékkal nőttek a gázpiaci referenciaárak. Franciaországban és Németországban is megkétszereződtek a gázárak ebben az időszakban, főként mert az áprilisi hideg idő miatt az ötéves átlag alá csökkent tartalékokat a tél közeledtével most töltik vissza. Az energiaárak emelkedésében emellett az is szerepet játszott, hogy a közelmúltban először szökött 60 euró fölé a szén-dioxid-kvóta ára tonnánként, miközben az időjárás kedvezőtlen változása miatt idén a tavalyitól nagymértékben elmaradt a szélenergia-termelés. A megugró gázár és a gyenge szélenergia-termelés a szén árát is magával ragadta, megháromszorozva idén az egységárat. Ennek ellenére sokat nőtt a szénfelhasználás az európai villamosenergia-termelésben.

Ráadásul az energiaárak várhatóan nem is ereszkednek lejjebb egyhamar, elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a mostani állapot Európában valószínűleg egész télen fennmarad.

Ebben a piaci környezetben értékelhető igazán az a tény, hogy Magyarországnak a napokban sikerült aláírni az orosz Gazprommal az újabb hosszú távú gázvásárlási szerződést. Mint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelezte, az egyezség ebben a bizonytalanságokkal teli világban tizenöt évre garantálni tudja Magyarország energiaellátásának biztonságát. Kiemelte, hogy a földgáz-felhasználás mértéke 2020-ban 400 milliárd köbméter volt az Európai Unióban, és mértékadó vélemények szerint ezen energiaforrás jelentősége a belátható jövőben nem is fog csökkenni.

A megállapodás tíz plusz öt évre, azaz tizenöt évre szól, azonban tíz év után van opció a vásárolt mennyiség módosítására, adott esetben csökkentésére. A szerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik. A miniszter azt is elárulta, hogy az ár jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött szerződés alapján fizetett a magyar fél.

Hozzátette: ennek köszönhetően pedig szerinte megőrizhetők hosszú távon a rezsicsökkentés vívmányai, a magyar fogyasztók továbbra is az egyik legalacsonyabb gázárat fogják fizetni Európában.