Matolcsy György: Visszatérnek-e az 1970-es évek?

A válasz röviden: nem, mert semmi sem ismétlődik azonosan a történelem során – írja Matolcsy György a Magyar Nemzetben. 

Hosszabban pedig: igen, mert a világpolitika, a gazdaság és a pénz területén sok hasonlóság lehet a két évtized között. Az élet és a történelem kettős törvénye az ismétlés és a változtatás. Mindkettő egyszerre lehet érvényes az 50 évvel ezelőtti 1970-es és a mostani, 2020-as évekre.

Új korszak kezdődik

Az 1970-es évtized elején lezárult a második világháborút követő általános gazdasági fellendülés mintegy 25 éves korszaka. Ennek során – a kettős világrendszer keretei között – az ipari tömegtermelésre épülő nyugati gazdaságok folyamatosan képesek voltak fenntartani a magas növekedés, az alacsony infláció, a mérsékelt költségvetési hiányok, az alacsony államadósságok, a magas foglalkoztatás, a jóléti/szociális állam kiépítése, a biztonságos világkereskedelem és a pénzügyi rendszer kivételes feltételeit.

A 2020-as években is lezárul – már rögtön az elején egy brutálisan összetett egészségügyi, társadalmi és gazdasági válsággal – a korábbi, mintegy 25 éves időszak. Ez az új digitális technológia által fűtött növekedés korszaka volt, ami az internet forradalmával kezdődött 1996-ban.

A digitális forradalom egy sor más technológia terén is (energiaszektor, autóipar, AI, 3D, robotipar, pénzügyi rendszer) jelentős átalakulásokat indított el. Ezek révén – a válságok ellenére – folyamatosan nőtt a világgazdaság, alacsony maradt az infláció, magas a foglalkoztatás, kétmilliárd ázsiai fogyasztó lépett a világpiacra, korlátok közé szorították a költségvetési hiányokat és az államadósságokat. Új fizetőeszközök (euró, renminbi, kriptovaluták) és digitális technikák (de még nem digitális jegybanki pénzek) léptek a korábbi petrodollár helyére, miközben továbbra is világpénzként működött a dollár.

A 2020-as évtizedben ezeken a területeken is teljes fordulat várható. Visszatért és tartós marad az infláció, ezért emelkednek a jegybanki és banki kamatok. Tartósan magasan alakulnak a költségvetési hiányok és az államadósságok. A nagy jegybankok folyamatosan főszerepet vállalnak az államadósságok finanszírozásában. Megjelennek a digitális jegybanki pénzek. Mérsékelt lesz a GDP-növekedés, mert emelkednek az energiaárak, a nyersanyagárak, a beszállítói árak és a szállítási költségek. Romlik a beruházási környezet, és bizonytalanná válnak a finanszírozási feltételek. Veszélybe kerül a magas foglalkoztatás, és állandósulnak a társadalmi feszültségek.
 

Nem néhány év – egy egész évtized

Az 1970-es években sokszor tűnt úgy, hogy most már véget érnek a megpróbáltatások, de mindig jött egy újabb sokk és csak az évtized végére állt össze a kép. Az USA nagystratégiája által elindított forgatókönyv kezdeti lépései láncreakciót hoztak létre az akkori nyugati világgazdaságban. A dollár aranyalapról való eloldása (1971) árfolyam- és kamatháborúkat indított el. Az első olajárrobbanást (1973) követte a második (1979). Az 1974-1975-ös válságból 1976-ra kilábalt a világgazdaság, de az 1979-es iráni forradalmat követően meredeken emelkedő olajárak újabb válsághoz vezettek. A ’70-es évek első felének szovjet–amerikai enyhülését újból éles szembenállás követte az évtized második felében. Az infláció hol kétszámjegyű volt, hol csak magas, és végül a „Volcker-sokk” fordította vissza az infláció robbanását Amerikában. Tanulságos, hogy az 1978-ban 7 százalékra emelkedő inflációra a Fed először 10 százalékos alapkamattal válaszolt, majd az 1979 végére 9 százalékra emelkedő infláció miatt a Fed új elnöke (Paul Volcker) 20 százalékra emelte az alapkamatot és ezzel „legyőzte” az inflációt.

Az OECD-országok mezőnye is ebben az évtizedben vált szét. Akik nem voltak képesek szigorításokkal megfékezni az inflációt, azok a magas költségvetési hiányok miatt felhalmozódó államadósságok terhét máig a hátukon hordják.

A geopolitikai fordulat évtizede

Itt vagyunk a 2020-as évek elején, és már megindult a világgazdaságban a láncreakció az új amerikai forgatókönyv első lépései nyomán. Elkezdődött Kína világgazdaságról való leválasztásának – hamvában holt – kísérlete. Visszatért az infláció, az első válság (Covid–19, 2020–2021) következtében zuhan az átlagos GDP-növekedés, megugranak az energia- és szállítási árak, nőnek a költségvetési hiányok és emelkednek az államadósságok. Visszatérnek az árfolyam- és kamatháborúk. Nemzetgazdasági hiányok helyett globális hiányok alakulnak ki (csipek, ritkaföldfémek). Újból szétválik a fejlett világ egy növekvő és egy stagnáló csoportra. A fejlődő világ jó része bajba kerül, és a felzárkózási kísérletek jelentős része leáll.

A 2020-as évtized eddigi és várható fordulatai jelentős mértékben abból az amerikai felismerésből erednek, hogy miközben az USA egyedüli világhatalomként fenntartotta a globális biztonságot, kereskedelmet és a dollárra épülő pénzügyi rendszert, addig az eurózóna kísérletet tesz egy dollárral versengő világvaluta felépítésére, Kína pedig a vártnál gyorsabban halad egy új kettős (G2) világrend felé. Ahogy 50 évvel ezelőtt, ebben az évtizedben is egyszerre jelent az USA számára kihívást Európa és Kelet-Ázsia, kissé módosított szereposztásban.

Következtetés

Magyarország már felismerte az 1970-es évtized párhuzamait és a 2020-as évtized kihívásait. A következő lépés, hogy eredményes megoldásokat találunk. Ez jól sikerült a 2020–2021-es válságkezelés során, miért ne sikerülne az egész évtizedre? Ahogy a mostani sikeres válságkezelés egy eredményes 2010–2019-es évtizedre épült, úgy alapozhatunk az elmúlt két év válságkezelésére az egész 2020-as évtizedben. Erre bizony szükségünk is lesz.

P.S.

„Amikor az elefántok küzdenek, a fű az, aki szenved” – afrikai közmondás.

A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása ITT olvasható.

Borítókép: Aranytömbök az MNB által őrzött aranytartalékból 2021. július 6-án / MTI / Koszticsák Szilárd