A magyar gazdaság összeomlását jelentené a brüsszeli olajembargó

A kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná hazánk energiabiztonságát – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kazahsztánban. Közölte, jelenleg a magyar kőolaj-felhasználás mintegy 65 százaléka érkezik Oroszországból a Barátság nevű vezetéken keresztül, ez napi 20 ezer tonna vásárlását jelenti, és nem állnak rendelkezésre alternatív szállítási útvonalak ezen mennyiség pótlására - írja az Origo.

Hernádi Zsolt: Ha nem érkezne kőolaj, nem lehetne a fogyasztási szintet fenntartani

Hasonlóan nyilatkozott korábban Hernádi Zsolt is. A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója közölte, Közép-Európa és Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy egyik napról a másikra leváljon az orosz kőolajról, nagyon súlyos hatása lenne a régióra, ha ez megtörténne.
Több közép-európai finomítót, köztük a magyart és a szlovákot is az orosz kőolaj feldolgozására tervezték. Regionális szinten ezekbe a finomítókba naponta 120 millió liter orosz kőolaj érkezik, ebből gázolajat, benzint és egyéb, a gazdaság számára nélkülözhetetlen termékeket állítanak elő. Ennek a mennyiségnek a kiváltása nem kevés idő és nem kevés pénz - emelte ki.

Az elnök-vezérigazgató felidézte, hogy a vállalat nem most kezdett ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, 8 év alatt 170 millió dolláros befektetéssel körülbelül 30 százalékra tudták növelni a nem orosz típusú kőolaj bekeverési lehetőségét.

Ha holnaptól nem érkezne orosz kőolaj, a jelenlegi fogyasztási szintet máshonnan behozott termékekkel nem tudnák fenntartani. Becsléseik szerint teljes embargó esetén mintegy 2-4 év és 500-700 millió dollár kellene, hogy a finomítókból biztosítani tudják a régió ellátásához szükséges termelési szintet - fejtette ki.

Több százmilliárdba kerülne az orosz kőolajimport leállása

Sajtóhírek szerint Robert Habeck német gazdasági miniszter néhány nappal ezelőtt azt mondta, hogy Németország támogatná az orosz olajimport azonnali, vagy ideális esetben néhány hónapon belüli betiltásáról szóló uniós terveket. De azt is mondta, hogy az orosz olajimport leállítása Németországban is jelentős áremelkedéssel, és néhol ellátási problémákkal járna együtt. Nyugat-Európában is komoly következményei lennének az embargónak. 

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint a mi régiónkban leghamarabb csak 2-3 éves időtávban lehet gondolkodni arról, hogy véglegesen leálljon az orosz olajimport, de ennek is több százmilliárd forintos költségei lennének. A megoldandó műszaki feladatok ugyanis roppant idő- és költségigényesek. Hozzátette: az embargónak nemcsak mikro- vagy regionális szinten lennének komoly következményei, de világgazdasági szinten is. Az Egyesült Államok pénzügyminisztere a minap előadást tartott az IMF és a Világbank tavaszi ülésén, és ott arra kérte az európai uniós vezetőket, hogy ne vezessenek be olajembargót, mert az jelentősen megemelné a világpiaci nyersolajárakat.

Ez nemcsak Európának, de Amerikának is komoly kihívásokat okozna. Oroszországnak azonban nem okozna igazán nagy kárt.

Másfél hete a JP Morgan közzétett egy tanulmányt, amelyben azt prognosztizálták, hogy egy ilyen olajembargó a jelenlegi 100–110 dolláros hordónkénti brent olajfajta árát 170-180 dollárosra emelné.

Századvég: a háztartásokkal fizettetné meg a költségeket Brüsszel

Hortay Olivér szerint a politikai kommunikáció és a valós cselekvés számos nyugat-európai politikus esetében elválik egymástól. Erre példaként hozta, hogy Robert Habeck az elmúlt egy hónapban már többször is azt mondta: Németország kész leállítani az olajszállítmányokat. Olaf Scholz kancellár mégis a szankció ellen szavazott. Az Európai Bizottság hivatalos javaslata még nem ismert, csak sajtónyilatkozatok alapján tudunk róla. Hivatalos információk éppen úgy nem születtek még meg, mint ahogyan az országok hivatalos álláspontja sem ismert. A sajtó pedig gyakran még egymásnak is ellentmondó információkról számol be.

Hortay Olivér szerint a sajtó arról tudósít, hogy az Európai Bizottság társadalmi támogatottság nélküli szankciókat javasol, a lehetséges következmények felelősségét pedig elkezdte áttolni a háztartásokra.

Az energiaszektortól az emberek azt várják, hogy biztonságosan és olcsón lássa el őket energiával. Ezt az alapelvet nem lehet összhangba hozni azzal a gondolattal, hogy a lehető legkevesebb energiát biztosítsuk a háztartásoknak. Az ilyen javaslatokat Hortay Olivér a valóságtól elrugaszkodottnak tartja. Hozzátette: a bizottság saját becslései szerint is évente mindössze tízmilliárd köbméternyi gázt lehetne megspórolni a sajtóban megszellőztetett ajánlásokkal.

Hortay arra is felhívta a figyelmet, hogy a szankciók lebegtetése okozta áremelkedés miatt Oroszország a legóvatosabb becslések szerint is lassan eléri a tavalyi egész éves árbevételét az európai energiapiacról, pedig még csak május eleje van.
Ráadásul, a médiában történő nyomásgyakorlás ellehetetleníti az átgondolt, egységes európai fellépést, amire a jelenlegi helyzetben nagyobb szükség van, mint korábban bármikor.

Összességében tehát az olajembargó magyar támogatása azt jelenteni, hogy többszörösére nőne a benzin és a dízel ára vagy éppen nem lenne. Mindez pedig a magyar gazdaság összeomlását jelenthetné. 

Borítókép: Munkagép tartja a csövet az Ipoly folyó alatti irányított fúrás közben Honton 2014. október 16-án.