Páratlan kiadvány jelent meg a magyar identitásról (videó)

Az eszmecsere résztvevői – Babucs Zoltán hadtörténész, Köő Artúr történész, Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész és Toót-Holló Tamás író és irodalomtörténész, a beszélgetés tárgyát adó kötet társszerkesztője – Elmer István író vezetésével többek között olyan kérdésekről osztották meg a véleményüket, mint az európai és a nemzeti identitás kapcsolata vagy a kereszténység szerepe a magyar nemzettudatban.

A kötet megjelenésének okai

A nemzetek önazonosságtudatára építkező Európa, a nemzetek Európája a fenyegetettség létállapotában van – vélekedett Toót-Holló Tamás, aki szerint már nem csupán a multikulturalizmus olvasztótégelye fenyegeti kontinensünk népeit, hanem a mindent felforgató káosz is. Mint fogalmazott, napjainkban már a normalitás sem magától értetődő, így azt védeni ma már forradalmi tett. Hozzátette: a mai tendencia az, hogy többé semmit sem tartunk tiszteletben, elfeledjük a tisztelet kultúráját, de a Mi magunk című kötet a jelenlegi válsághelyzetben a tisztelet kultúráját kívánja megteremteni és megőrizni: a tiszteletet a magyarságunk, a nemzetek Európája és a normalitás iránt.

A kerekasztal-beszélgetést a szervezők online is közvetítették, az esemény videóját itt tudja megtekinteni:

A második világháború után szitokszóvá vált a magyar identitás, és a napjainkig tartó folyamat következtében ma sem divatos arról, annak megtartásáról beszélni – mutatott rá Köő Artúr. A Magyarságkutató Intézet munkatársa szerint e folyamat megállításának fontos állomása e tanulmánykötet megjelenése, hiszen szerkesztői és szerzői a politikailag korrekt beszédmód térhódítása ellenére mernek erről a kérdésről beszélni. Hozzátette, hogy

a kötet olvasója „szeleteket kap abból a magyar identitásból, abból a magyarszívűségből, abból a tradicionális világból, amely Trianon után megtartott, a jelenben megtart minket, és amelyből a hosszú távú építkezéshez meríteni tud”.

Hangsúlyozta továbbá: fontos lenne rádöbbenteni a fiatalokat arra, hogy semmiféle szélsőségesség és maradiság nincs abban, ha a magyar nemzetről, a magyar identitásról, a magyar tradícióról és kultúráról beszélünk.

Az tudja átérezni a magyarságát, aki ismeri az országa történetét, művészettörténetét, zenéjét, irodalmát – figyelmeztetett hozzászólásában Szentmártoni Szabó Géza, aki ma éppen ebben lát óriási hiányt, ezért úgy véli, „hihetetlen mennyiségű tudásátadásra” van szükség ahhoz, hogy tudatosan és örömmel megélt magyarsága lehessen az embereknek. Az irodalomtörténész szerint az erős magyarságtudat tehát a kultúrában gyökeredzik, ezért – a klebelsbergi kultúrfölény-elméletre is utalva – hozzátette: Magyarországnak e tekintetben is vonzónak kell lennie ahhoz, hogy aki nem a határain belül él, annak is vágya legyen a magyar nemzethez tartozás.

Európai identitás és nemzeti identitás

Babucs Zoltán rámutatott, hogy a magyarság itt, a Kárpátok karéjában az elmúlt ezer évben Európa védőpajzsát jelentette, de a kontinens semmilyen módon sem köszönte meg neki ezt az áldozatot. A hadtörténész példaként említette az első és a második világháborút lezáró békerendszereket, de utalt a migrációs nyomás ellen védő déli határkerítés mai nyugat-európai negatív megítélésére is. Úgy vélekedett, hogy az Európai Egyesült Államok gondolatának, amely az európaiságot akarja a nemzetek fölé helyezni, „nincs semmi értelme”, mert Európát éppen a nemzetállamok tették azzá, ami.

Szondi György, a Mi magunk című kötetet gondozó Napút Kiadó vezetője – és a kötet másik társszerkesztője – az eseményen arról tájékoztatott, hogy a tanulmányok és esszék mellett szépirodalmi és képzőművészeti alkotások sorát is bemutató, háromszáz oldalas kiadvány – és a megjelenés óta beérkezett újabb írások – a Naputonline.hu Magyar Önazonosságtárában is elérhetők. Hozzátette, ha a járványhelyzet megengedi, a kötet bemutatójára október 13-án a budapesti Duna Palotában kerülhet sor.

Történelmileg egybetartozunk Európával – hangsúlyozta Szentmártoni Szabó Géza, aki a magyar nemzettel egységesnek látja Európát, és aki arra is emlékeztetett, hogy európai segítség nélkül aligha tudtuk volna kiűzni a törököt Magyarországról. Az irodalomtörténész elismerte: ebbe az egységbe „rondított bele” Trianon és annak összes következménye. Ugyanakkor megjegyezte, „olyan sok bennünk a közös”, hogy nem látja elveszett ügynek Európa és a magyarság kapcsolatát.

Hagyományosan a kereszténység határozta meg, hogy Európa miként gondolkodott a világról – tette hozzá Köő Artúr, aki elmondta: a problémák akkor jelentkeztek, amikor a kereszténység helyére „egy másik, vadidegen kultúrát hoztak be egyesek”. A történész véleménye szerint ez okozza dominóelvszerűen a konfliktusokat, és ennek látjuk most már nap mint nap a következményeit.

A szeretetkörök fontosságát hangsúlyozta a kérdés kapcsán Toót-Holló Tamás. A szerkesztő arra figyelmeztetett, hogy ha túl nagy körbe helyezzük magunkat és azt mondjuk, világpolgárok vagyunk és szívünkön viseljük a világbéke sorsát, bár hangzatos dolgot mondunk, mégsem mondunk semmit. Ugyanis a szeretetköröket átugrani nem lehet:

ha őszintén építkezni akarunk, azt először a szeretteink, majd a földijeink és a honfitársaink között kell kezdeni, és ha ezt a sok-sok szeretetkört mind tartalommal töltöttük meg, csak akkor érkezhetünk meg végül Európába, a világba.

Hozzátette, a járványhelyzetnek a sok rossz mellett jótékony hatása is van: mégpedig az, hogy visszakényszerít minket a saját kis szeretetköreinkbe, ahol még ebben a veszélyhelyzetben is van lehetőségünk az építkezésre.

Magyarság és vallási tudat

A kádári korszak az anyaországi magyarság istenhitét szinte teljes egészében felszámolta, míg a határon túli magyarság esetében a vallásosság jelentette a megtartóerőt – mutatott rá Babucs Zoltán, hangsúlyozva, hogy az elszakított magyarság nemcsak vallásosságában, hanem nemzettudatában is sokkal egészségesebb, mint a magyarországiak egyes csoportjai.

Szentmártoni Szabó Géza szerint a magyarságtudat sokkal összetettebb annál, mintsem hogy leegyszerűsíthetnénk a vallási-felekezeti tudatra. Ezért azt kérte, ne mondjunk le azokról sem, akik a keresztény hit nélkül vállalják a magyarságukat.

A magyar nemzettudat kialakulásában a görög-római és keresztény gyökerek mellett fontos szerepet játszott a magyar ősvallási örökség, az asztrálmítoszi hagyomány, a Turul és a Csodaszarvas, valamint a vérszerződés öröksége, a sztyeppei civilizációk adta rokonság is – tette hozzá Toót-Holló Tamás, arra figyelmeztetve, hogy kár lenne lemondani róluk, hiszen a többi örökségünkkel együtt ezek is megtartó erőt jelentenek számunkra. Olyan elemei ezek a magyar identitásnak, amelyek ma már nem rivalizálnak a keresztény-konzervatív renddel, hanem kiegészítik azt, társaiul szegődnek – fogalmazott, Orbán Viktor kormányfő 2012-ben Ópusztaszeren elmondott szavait idézve:

abban a pillanatban, amikor megszületünk magyarnak, egyszerre köti meg bennünk a hét törzs a vérszerződést, és építi fel bennünk Szent István a keresztény Magyarországot.

Az estet Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatójának gondolatai zárták. A házigazda elárulta, hogy a beszélgetés során megfogalmazódó gondolatokat hallgatva arra jutott, ezentúl nemcsak a történeti tematikájú, az új kutatási eredményeket bemutató programok szervezését kell feladatuknak tekinteniük, hanem a mostanihoz hasonló eszmecserékét is.

A cikkhez tartozó galéria képeit a fenti videóból vágtuk ki