Hat határon túli helyszínen is indulnak a Peron Music Tehetségkutató Fesztiválok

A Peron Music Alapítvány 1993-ban alakult meg azzal a céllal, hogy támogassa a hazai amatőr könnyűzene kibontakozását. Victor Máté és Berki Tamás ösztönzésére Cserteg István hozta létre az alapítványt, mert szükség volt olyan tehetségkutató versenyre, ahol szakmai szempontok és értékelőrendszer alapján, szakmai zsűri választja ki a legjobbakat. Így született meg Magyarország első könnyűzenei tehetségkutató versenye, a tatabányai Peron Music Tehetségkutató Fesztivál, amely

1993 óta töretlenül működik, így idén szeptemberben már a 26. ilyen rendezvényre kerül sor.

Az első kétnapos tehetségkutatót Komárom-Esztergom megyei rendezvényként hirdették meg, ami nagyon gyorsan országossá vált, hiszen 1993-ban nem volt más könnyűzenei tehetségkutató Magyarországon. Az új évezredben a Peron szervezői határontúli tehetségkutatókkal bővítették a lehetőségeket. Ekkor ismerkedtek össze a későbbi partnereikkel Székelyföldön. Így indult el 2012-ben Székelyudvarhelyen is a Peron Music Tehetségkutató Fesztivál, amit Erdélyben még két településen, Marosvásárhelyen és Kolozsváron követett hasonló rendezvény. Erdély után az alapítvány az Öröm a Zene program segítségével terjeszkedni kezdett, így hamarosan elindultak a Peron Music Tehetségkutató Fesztiválok a Felvidéken, a Vajdaságban és tavaly Kárpátalján is. Az Öröm a Zene program segítségével a helyi győztesek továbbjutnak a budapesti, országos döntőbe.

Jó példa Szatmári Juli, aki 2013-ban először megnyerte a Peron Tehetségkutató Fesztivált, majd az Öröm a Zene (akkor még Hangfoglaló Magyarország)-program országos döntőjét is és komoly lehetőségeket kapott. Előzenekarként bemutatkozhatott a Kiscsillag, a Honeybeast és Szabó Balázs Bandája társaságában, önálló klubkoncerteket is adott a zenekarával, valamint több fesztiválon, például a Művészetek Völgyében és a VOLT-on is fellépett. Mivel egy tehetségkutatós nyereménynek köszönhetően profi stúdiókörülmények között rögzíthetett néhány szerzeményt, a rádiók is elkezdték játszani a dalait. A Hadd legyek című dala például a Petőfi Rádió hallgatóinak egyik kedvence lett, így 2014 végén felkerült a Top 100-as listára és Juli meghívást kapott az Akusztik című műsorba is. Ilyen előzmények után Szatmári Juli bekerült az akkor még Cseh Tamásról elnevezett programba, és 2016-ban megjelent az első nagylemeze.

A Margaret Island zenekar is kiváló példa arra, hogyan lehet tehetséggel, szorgalommal és alázattal egyre magasabbra jutni. A fiatalok éveken át indultak az Öröm a zene tehetségkutatóin, közben képezték magukat a Gitármánia táborokban és építették a saját zenekarukat. A Margaret Islanddel 2014-ben először megnyerték a tatabányai Peron Music Tehetségkutató Fesztivált, ahonnan bejutottak az Öröm a zene országos döntőjébe, amit szintén megnyertek. Ma pedig a Margaret Island az egyik legnépszerűbb hazai zenekar sok rádiós slágerrel és koncerttel.

„Ők a legjobb példa arra, hogy ha kellő munkát és energiát fektet egy zenekar a produkcióba, akkor milyen messzire el lehet jutni egy tehetségkutató fesztiválról” – hangsúlyozta Pap Tibor, a Peron Music Alapítvány vezetője. Hozzátette:

„Ez egy szakmai program, ami a valóságra készíti fel a fiatalokat.

Mindig elmondjuk a jelentkező zenekaroknak, hogy az Öröm a Zene-rendszerben szakmai zsűri előtt mérethetik meg magukat, és ha jónak találják őket, a budapesti döntőben is bemutatkozhatnak a legjobbak között.

Fejlődhetnek, útmutatást kaphatnak, kapcsolatokat építhetnek és továbbléphetnek, de ehhez nekik is munkát kell bele fektetniük.”

Az Öröm a Zene programban most már 26 tehetségkutató rendezvény van. Ha az egyik helyszínen nem érnek el jó helyezést, ne adják fel, hanem nevezzenek be más városokban is és méressék meg magukat, dolgozzanak a produkción és szerezzenek tapasztalatokat! Ez egy hosszútávú befektetés, hiszen a tehetségkutatók arra is jók, hogy a fiatalok kapcsolatokat építsenek: ismerkedjenek más zenekarokkal, akikkel egymást támogatva akár közös fellépéseket tudnak szervezni. Mi a feltörekvő zenekarokat arra készítjük fel, hogy milyen a zeneipar a valóságban. Nem arról van szó, hogy temérdek pénzt és reflektorfényt zúdítunk rájuk és toljuk helyettük a szekeret, miközben ők csak énekelnek, hanem nekik is meg kell dolgozniuk a sikerért, munkát és energiát kell fektetniük a produkciójukba – mondta Pap Tibor.

Az Öröm a Zene tehetséggondozó program felvidéki állomását, a 7. Szlovákiai Magyar Könnyűzenei Szemlét szeptember 1-jén rendezik meg. Három nappal később, szeptember 4-én már Erdélyben, Marosvásárhelyen, majd szeptember 11-én a Kárpátalján, Beregszászon, 18-án Tatabányán, 25-én pedig a Vajdaságban mutatkozhatnak be a zenekarok műfaji kötöttség nélkül. Bármilyen könnyűzenei műfajban, három saját szerzeménnyel lehet nevezni, de feltétel, hogy legalább egy dalnak magyar nyelvűnek kell lennie. A zenekaroknak 15 perc áll a rendelkezésükre, hogy a szakmai előtt és minikoncerten bemutatkozzanak a szakmai zsűri előtt, melynek tagjai minden helyszínen a zeneipar különböző területein tevékenykedő szakemberek, köztük zenészek, menedzserek, lemezkiadó vezetők, rádiós szerkesztők, koncertszervezők, stúdióvezetők.

Az idei tehetségkutatókat minden országban az ott érvényben lévő, aktuális járványügyi szabályozásnak megfelelően rendezik meg, így ettől függ, hogy a zenekarok fellépéseit megnézheti-e közönség, vagy csak a szakmai zsűri előtt adhatják elő a dalaikat. Ahol nem lehetnek nézők, ott igyekeznek streamelni és az interneten élőben közvetíteni a tehetségkutatókat. A helyszíneken kézfertőtlenítőket helyeznek ki, a produkciók között pedig a szervezők minden alkalommal cserélik és fertőtlenítik a mikrofonokat is, hogy minimálisra csökkentsék a fertőzésveszélyt. Az adott helyszínekre vonatkozó szabályozásokról mindig időben értesítik a versenyzőket és a Facebookon az érdeklődőket is.

A Peron Music YouTube-csatornája:

https://www.youtube.com/c/PeronMusicAlap%C3%ADtv%C3%A1ny/videos