Blue Heart: lemezbemutató koncert Váradon

Pikó Stefánia

– Mit érdemes tudni a Blue Heart című legújabb lemezedről?

Barna: A Blue Heart lemez kb. 2 év alatt készült el és a legjavát tudtam feltenni rá a dalaimból. A címötlet a „kék szív” (szerk: angolul Blue Heart) internetes emojiból jött. Van piros, fekete, sárga szív az üzenetekben, de a kék szív az igazi mély, hosszan tartó, feltétel nélküli szeretetet jelenti. A legtöbb dal üzenete harmonizál ezzel a címmel, mindemellett pár bluesos dal is felkerült az új korongra, ami végleg egyértelművé teszi a címválasztást, hiszen a blues az egyik kedvenc műfajom.

– Hogyan születtek a dalok?

Barna: Egy gitárral vagy zongorával írtam őket, és kb. 30–40 dalötlet meghallgatása után erre a 10-re esett a választásom. Kidolgoztam a szövegeket, és a hangszerelést különböző irányokba vittem. Három csoport lett: az új magyar nyelvű dalaim, a blues dalok és a „ Rózsaszín Fekete” Felcser Mátéval (Punnany Massif). Illetve van 2 bonus track a United dalokból, de azok alapvetően egy visszatekintést jelentenek és lezárását a múltnak.

– Hol koncerteztél a turnéid során? Hogyan fogadták az emberek?

Barna: Több turném van egy év során. A legtöbb időt nyilván Magyarországon töltöm. A nagyvárosokba és sok kisebb településre is eljutok. A külföldi koncertjeim során jártam Indonéziában, Németországban, Hollandiában, Dániában, Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Marokkóban stb., és természetesen Erdélyben is. Magyarországon és Erdélyben nagyon hasonló műsort játszok, és alapvetően a magyar dalokra koncentrálok a fellépések során. A többi területen fordul a kocka, és az angol nyelvű dalaim dominálnak, de ott is bátran játszom az anyanyelvemen írt dalaimból párat. Ilyenek pl. a Tengernél, a Lépj tovább, vagy a Végső Vallomás. Nem volt még olyan helyszín, ahol nem fogadtak volna jó szívvel, és ez jó érzés.

– Azt olvastam, hogy 2009-ben a Kodolányi János Főiskola Művészeti Tanszékének tanára lettél, most épp nem tanítasz. Mi ennek az oka?

Barna: 1–2 éve teljesen a szólókarrieremre koncentrálok, és ez annyi elfoglaltsággal járt – főleg a több hónapos turnék során –, hogy képtelenség volt állandóan jelen lenni tanárként, ezért úgy döntöttem, hogy érdemes egy kis szünetet tartani.

– Egykori Megasztáros zsűriként hogy látod ma a tehetségkutató műsorokat?

Barna: Nagyon fontos, hogy a közönségnek lehetősége legyen arra, hogy megismerhesse az új tehetségeket, de ez nemcsak a műsorokon és versenyeken múlik, hanem főleg azon, hogy milyen áldozatokat tud valaki tenni a sikerért, rátermett-e, és hajlandó-e fejlődni azért, hogy a céljait elérje. Minél több a versenyző a piacon, annál nagyobb a verseny. A tehetségkutató műsorok miatt még komolyabb versenyhelyzet alakult ki.

– Mennyire befolyásolja a Dal iránti érdeklődést az, hogy idén Magyarország már nem indul az Eurovíziós Dalfesztiválon? Illetve mi a zsűrizés legnagyobb kihívása?

Barna: A Dal 2020 nem Eurovíziós dalt keres, hanem az év magyar slágerét. Alapvetően én azt tapasztalom, hogy az embereket érdekli ez a műsor, hiszen most egy igazi magyar slágert keresünk, amit büszkén vállalhatunk. Magyarország számára az a legfontosabb, hogy minél színvonalasabb dalok és előadók erősítsék a kultúránkat. A legnagyobb kihívás számomra az, hogy az esetleges kritikámmal ne bántsak meg senkit. Mivel itt többnyire profi előadókról van szó, már nem feltétlenül éneklést kell figyelnem, hanem azt, hogy melyik dal az, amit nap, mint nap szívesen meghallgatnék a rádióban. Persze, a végső döntés úgyis a közönségé lesz.

– Többször jártál már Nagyváradon, mi a véleményed a városról, az itteni közönségről?

Barna: Nagyon szeretem Erdélyt, így Nagyváradot is. Mindig fantasztikus közönség gyűlik össze a Moszkva Kávézóban.