Még ezerötszáz vaddisznót kell kilőni a megyében

Pap István

Megyénkben jelenleg öt farmon, tíz vadászterületen és Ion Țiriac bályoki vadászkomplexumában van még sertéspestisgóc. A fertőzés megállítása és felszámolása fontos teendőket ró több állami intézményre is. Ezeket a feladatokat tárgyalták meg a Bihar Megyei Járványvédelmi Központ tegnapi ülésén, melyet Dumitru Țiplea, a megye prefektusa hívott össze, és amelyen az érintett intézmények képviselői vettek részt. Először Aurel Indrie, a Bihar Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (DSVSA) osztályvezetője vázolta fel a helyzetet. Bihar megyében 2018 júliusában jelent meg az afrikai sertéspestis, azóta 43 helyiségben ütötte fel a fejét, főként a megye északi részén. Az azóta eltelt időszakban 102 gazdaságban, tíz vadászterületen és egy vadászkomplexumban mutatták ki a fertőzést. Szerencsére harmincnyolc helyiségben 97 farmon sikerült felszámolni a fertőzést, de a vaddisznóállományban továbbra sem sikerült egyetlen fertőzési gócot sem kiiktatni. Ez azért is nagyon nehéz, tette hozzá, mert csak két évvel az utolsó diagnosztizált eset után lehet hivatalosan is megszűntnek tekintetni a fertőzési gócot a vadállományban. Indrie kifejtette, hogy a laboratóriumi vizsgálatok is azt mutatták ki, hogy a vaddisznó-populáció nagy mértékben fertőzött.

Sok itt a vaddisznó

A szakember elmondta, hogy Bihar megyében 2018-ban 6446, tavaly pedig 5251 vaddisznó volt, ami még mindig sok. Indrie kifejtette: intenzíven folytatni kell a vaddisznók vadászását, valamint a lehető leghamarabb meg kell találni a döglött példányokat, ellenkező esetben a fertőzés könnyen tovább terjedhet. Mint mondta, a betegség felfedezésétől számított hatvan napon belül legalább a felére le kell csökkenteni a vaddisznó-populációt a góc tizenhárom kilométeres sugarú körzetében, majd az állatok begyűjtésére, szállítására, kezelésére vonatkozó előírásokat ismertette. Victor Meluț, a DSVSA főtanácsosa és sertésszakértője bejelentette, hogy a tíz érintett vadászterület közül a 14-es számú micskei és az 1-es számú érkörtvélyesi vadászterületen teljesítették a kilövési kvótát, a többi érintett területen még zajlik a vadászat. Hozzátette, hogy vannak a fertőzés által nem érintett vadászterületek is, amelyekben azért szintén folyik az ellenőrzés, majd bejelentette, hogy a mostani vadászidényben összesen 2032 példányt küldtek el a bihari és a szatmári állat-egészségügyi igazgatóságokhoz.

Kvóta

Marius Poenaru, a megyei erdészeti őrség főtanácsosa elmondta, hogy Bihar megyében 3686 vaddisznót kell kilőni, de mindeddig csak 2166 példányt vadásztak le, vagyis a kvótának az 58,7 százalékát teljesítették. A megyében összesen 69 vadászterület van, de sertéspestis csak tíz területen ütötte fel a fejét, ezeknek öt kezelője van. Ő is elmondta, hogy Micskén és Érkörtvélyesen már teljesítették a kvótát, sőt, utóbbi helyszín kezelői a kvóta emelését kérték, ugyanis Magyarországról az utóbbi időben átvándoroltak oda vadak. Hozzátette, hogy a 21-es számú, hegyközpályi vadászterületen kevés vaddisznót lőttek ki, míg a többi érintett terület kezelőitől, a Nagyváradi Egyetemtől, a Gliganu, a Crișana Hunting és az alsókocsobai vadásztársaságoktól még nem kapta meg az erdészeti őrség az erre vonatkozó frissített jelentést. Hozzátette, hogy amennyiben nem teljesítik a törvényben rögzített kötelezettségeiket, az erdészeti őrség megbírságolja ezeket a társaságokat, és akár a szerződésbontásig is el lehet jutni.

Nőtt a gócok száma

Az elhangzottakra reagálva Dumitru Țiplea azt kérte az illetékes intézményektől, hogy ne várjanak tétlenül a jelentésekre, hanem ők maguk gyakoroljanak nyomást a vadászterületek kezelőire, annál is inkább, mert hamarosan befejeződik a vadászati idény, és addig még mintegy ezerötszáz vaddisznót kell kilőni. Poenaru a maga során megjegyezte, hogy január 31-én fejeződik be a vadászszezon a nőstény vaddisznókra és a malacokra, de a hímekre továbbra is lehet vadászni. Aurel Indrie ezt azzal egészítette ki, hogy a vadak hajtása csak a fertőzött vadászterületeken tilos. Țiplea nehezményezte azt, hogy míg decemberben négy fertőzési góc volt a vaddisznó-populációban, addig mára megduplázódott ezek száma. „Kolozs megyében miért nincs egyetlen góc sem? Engem nem az zavar, hogy ott miért nincs, hanem az, hogy itt miért van” – fejezte ki elégedetlenségét a prefektus.

Madárinfluenza

A sertéspestis mellett a madárinfluenza veszélye is fenyegeti Bihar megyét azok után, hogy január 15-én a közeli Létavértesen egy kacsatelepen kimutatták a madárbetegséget. Ennek nyomán a DSVSA azonnal megfigyelési övezetté nyilvánította Diószeget és környékét, mondta a tegnapi ülésen a madárinfluenza-helyzet kapcsán felszólaló Remus Moțoc, a DSVSA igazgatója. Mint mondta, ott stabil a helyzet, nem bukkant fel a betegség a szárnyas állományban. A továbbiakban az igazgató cáfolta azt az országos sajtóban megjelent hírt, miszerint három Bihar megyei madárhúsraktár magyarországi, madárinfluenzával fertőzött területekről hozott volna be tizenhét tonnányi madárhúst. Mindazonáltal január 18-én megkezdték a három raktár ellenőrzését. Mint kiderült, a raktárak összesen 21 tonnányi húst szereztek be, amelyeket időközben már továbbítottak is. Ezek nagy része, tizennyolc tonna Brăila megyébe jutott, ahonnan visszavonták azokat, a többi madárhúst viszont már értékesítették. Moțoc hangsúlyozta, hogy a hús kivonása a forgalomból óvintézkedés volt, mert az áru amúgy nem fertőzött területről származik. A prefektus kifejezte nemtetszését amiatt, hogy az országos sajtóból kellett megtudnia azt, hogy a DSVSA csak az iratokat ellenőrizte a három raktárban, mert mire kiérkezett, a húst már elszállították onnan. Azt viszont megnyugtatónak ítélte meg, hogy a DSVSA álláspontja szerint az országos sajtó híreivel ellentétben nem volt fertőzött a húsáru.

Borítókép: Illusztráció