Munkahelyek kerültek veszélybe megyénkben is a járvány miatt

Pap István

Bihar megyében is megmutatkoznak a világjárvány gazdaságra gyakorolt negatív hatásai. Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) igazgatója lapunknak elmondta, hogy megyénkben számos olyan cég tevékenykedik, amelyik külföldi, főleg olaszországi partnerektől függ, és mivel ott leállt a gazdasági tevékenység, emiatt visszaesett az itteni cégek aktivitása is. „Emiatt elbocsátásokra számíthatunk” – figyelmeztetett Békési. Az igazgató kifejtette: Bihar megyében máris mintegy tízezer ember munkáját érinti a kialakult helyzet, és ha az elkövetkező pár hétben nem mutatkozik semmilyen javulás, akkor a turizmust, a vendéglátást, a szállítást, az építőipart és a kulturális életet is súlyosan érinteni fogja a gazdasági visszaesés, és akkor további tízezer ember munkahelye kerülhet veszélybe megyénkben.

A szakember a legnagyobb problémát abban látja, hogy nincs külön törvény a kényszerszabadságolásra (románul șomaj tehnic), aminek pedig ilyenkor nagy haszna lenne. Mint mondta, korábban volt ilyen törvény, melynek a lényege az, hogy a munkáltató kényszerszabadságra küldte dolgozóit, de fizette az alapbérük hetvenöt százalékát, illetve a járulékokat is a bér hetvenöt százaléka alapján fizették. Miután azonban a közköltségeket a munkaadói oldalról áttették a munkavállalói oldalra, így a korábbi törvény lényegében már semmilyen kedvezményt nem jelent a cégeknek, ezért a kényszerszabadság rendszerét sürgősen és alaposan át kellene gondolni. Amíg a kényszerszabadságolás nem jelent valós könnyítést a cégeknek, addig a vállalkozások tömeges elbocsátásokat fognak eszközölni, és az AJOFM sem tud szinte semmit sem tenni sem a munkavállalókért, sem a cégekért. Békési Csaba nagyon fontosnak tartja, hogy a cégek próbálják megtartani a munkahelyeket, mert ha tömeges elbocsátások lesznek, akkor drasztikusan csökkenni fog az emberek jövedelme, és akkor nem fogják tudni eltartani a családjukat, ráadásul elvész az egészségbiztosításuk is, amire ebben az időszakban különösen nagy szüksége van mindenkinek. „Nagyon fontos tehát az, hogy a munkáltatók megtartsák a munkahelyeket! Például, ha egy munkáltatónak van száz dolgozója, akkor inkább vigye le mind a száz dolgozónak a munkaidejét nyolc óráról négy órára, mint hogy elbocsásson ötven embert” – javasolja a cégeknek Békési Csaba, hangsúlyozva azt is, hogy a munkáltatóknak feltétlenül állami támogatásra van szükségük ahhoz, hogy megtartsák a munkahelyeket.

Ezek után adódik a kérdés, hogy az állami intézmények dolgoznak-e már azon, hogy megteremtsék a munkáltatók támogatásának törvényes kereteit. Ebben a vonatkozásban azonban nem szolgálhatunk jó hírrel, ugyanis mint azt Derzsi Ákos Bihar megyei szenátortól, a Szenátus munkaügyi bizottságának a tagjától megtudtuk, a minisztériumban és a parlamentben egyelőre minden másról szó esik, csak erről a problémáról nem. Derzsi Ákos szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy bár a Munka Törvénykönyve (az 53. paragrafus) lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra, hogy kényszerszabadságra küldje dolgozóit, csakhogy a bérük hetvenöt százaléka mellett a járulékokat is fizetni kell. És nyilván egy cégnek, amely drasztikusan vagy teljesen szünetelteti a tevékenységét, egész egyszerűen nincs pénze kifizetni ekkora költségeket, ha közben alig származik bevétele. Derzsi Ákos elmondta, hogy jelenleg a bérgyártással foglalkozó, főként könnyűipari cégek kerültek nehéz helyzetbe, hiszen külföldi, főként olasz megrendelőik és nyersanyag szállítóik most leálltak, így gyakorlatilag az itthoni gyártóknál is szünetel a munka, vagyis ezeknél a hazai cégeknél máris elkezdődnek az elbocsátások. Ha a járványválság tartós lesz, akkor legközelebb a turisztikai cégek és a szállító vállalatok kerülhetnek bajba, véli a szenátor, aki szerint az államnak sürgősen lépnie kell. Legelső intézkedésként az állam meghatározott időre el kellene engedje a járulékbefizetési kötelezettséget, vagy át kellene vállalnia azt a cégektől, szögezte le Derzsi, hozzátéve, hogy a rossz pénzügyi, gazdasági helyzetbe került cégek esetében az állam át kellene vállalja a béralap húsz, harminc, vagy akár ötven százalékának a kifizetését, hiszen rendkívül fontos az, hogy ne történjenek tömeges elbocsátások. Kérdésünkre válaszolva Derzsi Ákos elmondta, hogy egy ekkora tőkeinjekcióra valószenűig nincs elég pénz az államkasszában, de „amikor ilyen krízis van, akkor a pénz nem lehet szempont, akárhány milliárdba kerül, az államnak ezt a problémát meg kell oldania” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel a problémával az Európai Unióhoz lehet fordulni, amely már fel is vetette annak lehetőségét, hogy milliárdokat pumpál a tagországok gazdaságába ahhoz, hogy a világjárvány gazdasági költségeit fedezzék.

Cselekedni kell!

A járvány okozta gazdasági problémák ügyében közös közleményt adott ki a Romániai Vállalkozók Országos Szövetsége (UNPR) és több más kisebb vállalkozói érdekképviselet. A miniszterelnöknek, a pénzügyminiszternek és a Román Nemzeti Bank kormányzójának címzett, a sajtónak is elküldött közleményben arra kérik az illetékes döntéshozókat, hogy sürgősen léptessék életbe a következő intézkedéseket: három hónapig mentesíteni kell a cégeket a járulékok befizetésének kötelezettsége alól, három hónapon át szubvencionálni kell legalább a minimálbér mértékében a béreket, mert csak így kerülhetőek el a tömeges elbocsátások; a pénzügyőrség oldja fel a nehézségekkel küzdő kis- és középvállalkozások számláinak zárolását; függesszék fel az áfabefizetés kötelezettségét; a nehézségekkel küzdő cégeknek 6–12 hónapos időszakban kedvezményes hitellehetőséget kell biztosítani; meghatározott időre fel kell függeszteni a különböző hitelek részleteinek a kifizetési kötelezettségét; le kell állítani a végrehajtásokat azokban az esetekben, amikor a vállalkozás vissza nem térítendő uniós támogatást nyert, de még nem kapta meg a pénzt, ilyen esetekben meg kell várni, amíg a vállalkozás megkapja a támogatást. A közlemény megfogalmazói emlékeztetnek arra, hogy az Európai Bizottság azt javasolta pénteken az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak, hogy két héten belül utaljanak át 37 milliárd eurót a járványkrízis kezelésére, engedjék meg az államoknak azt, hogy az államháztartási hiány meghaladhassa az évi három százalékot, továbbá könnyebben lehessen államsegélyeket nyújtani.

Borítókép: Illusztráció