Nyugdíjemelést csak módjával, különben leminősítenek

Pap István

Az akkor még Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotta kormány tavaly előterjesztetett, a parlament által megszavazott törvény értelmében az idén negyven százalékos nyugdíjemelést kell eszközölni. A jelenlegi liberális kormány már csak a közelgő választások miatt is ígéri, hogy lesz nyugdíjemelés, csak arról nincs még konkrét döntés, hogy végül is mekkora mértékű legyen a növelés. A független gazdasági elemzők szerint a nagyarányú nyugdíjemelésnek negatív hatásai lesznek a hazai államháztartásra nézve, annál is inkább, mert a világjárvány is jelentősen visszaveti a román gazdaságot és annak teljesítőképességét.

Emelés egyenlő hiány

Nagyon jól meg kellene gondolja a kormány azt, hogy mekkora mértékben emeli a nyugdíjakat a közeljövőben, mondta lapunknak e téma kapcsán Králik Lóránd közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa, ugyanis a kormány 6–7 százalék közötti bruttó hazai termék (GDP) arányos költségvetési hiánnyal számol az idén, a független elemzők pedig a nyolc százalék fölötti tartományba helyezik az idei költségvetési hiányt. „Ez nyugdíjemelés nélkül is nagyon rossz mutató” – fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy tíz százalékos nyugdíjemelés ezt a költségvetési hiányt növelné még másfél százalékkal, míg a negyven százalékos emelés már hat százalékos hiányt eredményezne egy évre vetítve.

Kockázat

„A nyugdíjemelés ráadásul pont abban az időszakban növelné a költségvetési hiányt, amikor a hitelminősítők arra készülnek, hogy leminősítsék az országot, tehát tíz százalékos emeléssel is kockáztatunk. Az EU-ban Romániának van a legrosszabb minősítése. Az igaz, hogy még befektetésre ajánlott ország vagyunk, de már a legalsó kategóriában (BBB-). Egy újabb leminősítés azt jelentené, hogy a bóvli, azaz a befektetésre nem ajánlott tartományba kerülünk, aminek az a következménye, hogy Románia lényegesen drágábban és nehezebben fog tudni hiteleket felvenni, aminek a költségét hosszú távon fizetjük meg” – hangsúlyozta az adjunktus.

Megoldás?

Arra a kérdésünkre, hogy ilyen körülmények között miből lehet kigazdálkodni egy bármilyen nagyságrendű nyugdíjemelést, Králik Lóránd kifejtette, hogy ebben nem lesz segítségére az országnak a járványkezelés érdekében létrehozandó uniós pénzalap. Egyrészt azért nem, mert annak az alapnak egy része hitel, a másik része pedig olyan pénzösszeg, amiről még nem lehet pontosan tudni, hogy mire költhető. Ez az uniós alap a gazdaságok újraindítását szolgálja, csakhogy mivel Románia a jelenlegi állami költségvetéséből sem költ gyakorlatilag semmit gazdaságélénkítésre és beruházásokra, ezért az uniós alap sem fog kiváltani semmilyen költségvetési tételt, amit nyugdíjemelésre lehetne fordítani. Így nem marad más, mint bevételnövelő intézkedéseket hozni a nyugdíjemelés költségeinek a fedezésére. Egy ilyen intézkedés lehetne, hangsúlyozta Králik Lóránd, az összes kivetett áfából be nem szedett áfa, az ún. áfarés csökkentése, amiben Románia messze a legrosszabbul áll az unió országai közül, nálunk ugyanis az állam a kivetett áfa több mint harminc százalékát nem tudja behajtani. Králik Lóránd szerint ezt a célkitűzést el lehet érni például az online kasszagépek bevezetésével, „de ez sem megy egyik hónapról a másikra, egy ilyen rendszer bevezetése legalább másfél év” – tette hozzá. Kifejtette, hogy jelenleg Romániában az áfarés 30 milliárd lej körül mozog, vagyis tíz százalékos áfarés-csökkentés tízmilliárd lejt hozna az állami költségvetésbe, ez az összeg pedig nagyjából tíz százalékos nyugdíjemelést tudna fedezni. A szakember hangsúlyozta, hogy az áfarés csökkentése csak az egyik, igaz, az egyik legkézenfekvőbb bevételnövelő intézkedés lenne.

Nincs miből

A közgazdász úgy ítéli meg, hogy jelenleg a nyugdíjemelésnél sokkal sürgetőbb problémát jelent az állami közfeladatok finanszírozása. Például a közalkalmazotti bérekre, a szociális intézmények fenntartására még nincs meg a költségvetési fedezet, márpedig ezek olyan égető problémák, amelyekre nagyon gyorsan megoldást kell találni. A szakember végezetül kifejtette, hogy mindezek ellenére a politikai szempontok felül fogják írni a gazdasági-pénzügyi álláspontokat, és valószínűleg lesz nyugdíjemelés. Mint fogalmazott: „választási év van, és ilyenkor a politikusok nem szoktak megszorításokat eszközölni. Ilyenkor az osztogatás ideje van, a probléma csak az, hogy nincs miből osztogatni”.

Borítókép: illusztráció