2020.07.03. 09:50
Intézmények közötti vita a szimbolikus térkialakítás miatt
Szimbolikusnak is tekinthető az a botrány, ami a nagyváradi Kossuth utcai parkoló feletti térkialakításra kiírt nemzetközi tervpályázat miatt robbant ki a nagyváradi önkormányzat és a Romániai Országos Építészkamara (OAR) között. A felek ugyanis összevesztek – a pénzen.
Pap István
Súlyos hiányosságokat vélt felfedezni a Romániai Országos Építészkamara (OAR) a nagyváradi Kossuth (Independenței) utcai mélygarázs fölötti tér kialakítására kiírt nemzetközi versenypályázatban. Igaz, csak azután, hogy a váradi önkormányzat elutasította az OAR-nak a tender lebonyolítására benyújtott költségvetés-tervezetét. Az OAR és a nagyváradi önkormányzat közötti botrányossá dagadt nézeteltérésről Mircea Mălan, Nagyvárad alpolgármestere és Radu Fortiș, a város főépítésze számoltak be tegnap a sajtó munkatársainak. Mălan felidézte, hogy a szóban forgó tervpályázatot a polgármesteri hivatal és a főépítészi hivatal az építészkamara Bihar megyei fiókszervezetével közösen dolgozták ki. Az önkormányzat felkérte az országos szakmai szervezetet, hogy hivatalosan is legyen a tervpályázat lebonyolítója. Tíz nappal e felkérés után kapott az önkormányzat egy költségvetés-tervezetet. Ebben az áll, hogy a város fizessen 133 ezer lejt a szakmai szervezetnek a lebonyolításért, a nemzetközi zsűri romániai tagjainak honoráriuma legyen kilencezer euró, a külföldi zsűritagoké pedig 27 ezer euró, az összdíjazás pedig legyen 45 ezer euró. „Mi nem látjuk be, hogy miért kellene 133 ezer lejt fizessünk az építészkamarának, hiszen ez a tervpályázat éppen az építészek támogatását szolgálja, ráadásul ez akkora összeg, ami kiteszi a tervpályázatok díjazásának a teljes összegét” – jegyezte meg ennek kapcsán Mircea Mălan. Az alpolgármester elárulta, hogy az építészkamara költségvetés-tervezetében több mint 38 ezer lejt kért a verseny menedzselésére, ugyanakkor szakmai tanácsadót is kellene fizetni 28 ezer lejes honoráriummal, külön költségvetési tételt jelent a „professzionális kommunikáció”, és a logisztika, mely utóbbiért 32 ezer lejt kért az építészkamara. Sőt, még a zsűrinek is lenne külön szakmai konzulense, ez utóbbi kapcsán Mălan ironikusan megjegyezte: „a lehető legreprezentatívabb zsűrit állítottuk össze ehhez a nemzetközi versenypályázathoz, melynek elnöke a bukaresti Ion Mincu Építészeti Egyetem rektora, de az építészkamara szerint szükség van valakire, aki pénzért tanácsokat adjon a zsűrinek”. Majd így folytatta: „Mi nem szórhatjuk a váradiak pénzét csak azért, hogy egy igen költséges partnerségbe kerüljünk az építészkamarával”. A város tehát elutasította az OAR ajánlatát, erre a szakmai szervezet országos elnöksége néhány nap múlva egy belső üzenetet küldött Bihar megyei fiókszervezetéhez, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a váradi versenykiírás nem felel meg sem a hatályos törvényeknek, sem pedig a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által alkalmazott eljárásoknak, ezért azt javasolja az itteni építészeknek, hogy ne vegyenek részt ebben a pályázatban.
Kifogások
Az OAR tizennégy oldalas jegyzékében többek között azt kifogásolja, hogy a zsűrizés nem bonyolítható le egyetlen nap alatt, továbbá azt, hogy a beruházásnak nincs becsült költségvetése, és az sem helyes szerintük, hogy maga a pályázó kell egy hozzávetőleges árat megjelöljön, amennyiből megvalósítható lenne saját terve, az OAR szerint ugyanis egy független szakember kellene megállapítsa a tervpályázatok megvalósításának a költségeit. A szakmai szervezet álláspontja szerint a versenypályázatot nem lehet online lebonyolítani, ugyanis a zsűritagok fizikai jelenléte, az észrevételek megbeszélése elengedhetetlen előfeltétele egy komoly elbírálási folyamatnak. A tervpályázat kiírását nem előzi meg közvita, nincsenek régészeti feltárások, de még a terv tárgyát képező terület sincs pontosan meghatározva, mindezek súlyosan sértik az ilyen jellegű projektek esetében követendő előírásokat. Mindez amellett, hogy szabályellenes, oda vezethet, hogy hibás, a valósághoz nem alkalmazkodó tervek születhetnek, illetve az is megtörténhet, hogy a nyertes projektet egész egyszerűen nem lehet majd megvalósítani. Az OAR szerint a közbeszerzési törvényt is sérti a váradi kiírás, melyből több dokumentum egész egyszerűen hiányzik, és nincs biztosítva a pályázók anonimitása sem. A tizennégy oldalas dokumentum végén Lucian Alexandru Gazvodea elnök leszögezte: sem az építészkamara, sem annak területi kirendeltségei nem hozhatók összefüggésbe egy ilyen súlyos jogi és szakmai hiányosságokkal küzdő pályázati kiírással.
Kifogások a kifogásokra
Mircea Mălan és Radu Fortiș a tegnapi sajtótájékoztatón válaszoltak a kifogások egy részére. Mălan elöljáróban megjegyezte, hogy a polgármesteri hivatalnak amúgy nem tiszte egy szakmai szervezet belső levelezését kommentálni, de ebben az esetben a jegyzék sajtónyilvánosságot kapott és érinti a város projektjét, ezért tisztázni kell ezt dolgot, annál is inkább, mert ezt várják a pályázatukat már benyújtó jelentkezők és mindazok, akik esetleg még jelentkeznének. Mălan leszögezte, hogy a tervpályázat maradéktalanul eleget tesz minden törvényes és szakmai előírásnak és sztenderdnek. A továbbiakban elmondta, hogy a világjárvány miatt nem is lehetne másképp, csakis online megszervezni a nemzetközi tervpályázatot, hiszen olyan megszorítások vannak érvényben, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik a külföldi zsűritagok utaztatását. Kifejtette, hogy szándékosan nem jelölték meg a beruházás becsült értékét, mert azt akarják, hogy a pályázók elengedjék a fantáziájukat, ezért a kiírásban tételesen szerepel az a kitétel, hogy a zsűri döntésében nem fog számítani a terv megvalósításának a költsége. Radu Fortiș a maga során azt mondta, hogy az országos építészkamara a saját belső szabályzatát alapul véve terjesztette elő költségvetés-tervezetét, de az önkormányzat nem köteles az építészkamarával együttműködve lebonyolítani nemzetközi tervpályázatát. Hozzátette, hogy az építészkamara által hiányolt dokumentumokra, például régészeti feltárásra, geodéziai tanulmányra stb. nincs szükség, hiszen mindezeket már összeállították akkor, amikor a mélygarázst építették. Hangsúlyozta azt is, hogy az online rendszer garantálja az ilyenkor előírt anonimitást. Mircea Mălan elmondta, hogy mindeddig 28 jelentkező nyújtotta be pályázatát Romániából és külföldről, Németországból, Nagy-Britanniából és Olaszországból, a jelentkezési határidő július 10., tehát még befuthatnak új pályamunkák is. Az építészkamarának arra a kifogásra azonban nem válaszolt Mălan, hogy miért csak egy napot szánnak a zsűrizésre, ami már csak a pályamunkák nagy száma miatt is jogos kérdésnek tűnik. Mircea Mălan végezetül megjegyezte, hogy a váradi ügy áll a hátterében annak, hogy leváltották az építészkamara Bihar megyei filiáléjának az elnökét. Az alpolgármester a fiókszervezet új vezetőségétől azt várja, hogy fogalmazza meg álláspontját a váradi tervpályázattal kapcsolatban, amelyet a város mindenképpen tovább visz a megyei szakmai szervezet döntésétől függetlenül.