„Szükség van a város gondoskodó szerepére”: beszélgetés Pető Dalma nagyváradi helyi tanácsossal

– Az elmúlt négy évben nagyváradi helyi tanácsosként sokféle ügyben emelte fel a szavát, illetve mutatkozott aktívnak. Hogyan tovább?

– Ügyképviseletet szeretnék ezután is folytatni. Az elmúlt években meghallgattam az embereket, és segítettem, ahol erre szükség volt. A szavakat az esetek többségében tetté változtattam, hiszen a bizalmat csak munkával lehet megalapozni. Ezt a munkát szeretném folytatni, azzal a szándékkal, hogy emberközpontúvá tegyük a polgármesteri hivatalt és az annak alárendelt intézményeket.

– Mit jelent Önnek ez az emberközpontúság? Kik azok, akiknek a képviseletét leginkább felvállalja?

– A következő években mindenképp fontos lesz számomra az, hogy mit szeretnének a nagyváradi nők. Mik a gondjaik, illetve ezeket hogyan oldjuk meg együtt, csapatban. Annak is tudatában vagyok, hogy sok olyan értékes nő van, aki sokkal többre lenne képes, ám eddig nem találtak rá a megfelelő kibontakozási lehetőségre. Szeretném, ha az ilyen nők egy váradi csapat tagjaivá válnának. Szeretném, ha minél többen dolgoznánk a közért.

– Polgármesterjelöltként Cseke Attila egy ötven pontos csomaggal állt elő. Kérem, említsen néhány pontot, amelyekhez saját kezdeményezéseivel kapcsolódna.

– Elsősorban a kultúra területén, valamint szociális témákban lennének ötleteim.

– Kezdjük akkor a kultúrával…

– A helyi önkormányzatnak ötven százalékban finanszíroznia kellene a két színház által szervezett fesztiválokat. A Szigligeti Színház évente több fesztivált szervez, rengeteg művész, társulat, kisegítő személyzet és néző érkezik városunkba, nem kevés költséggel. Fontos a fesztiválok támogatása, mert a kulturális turizmust is elő lehet segíteni ezzel, tanuljunk Gyula város példájából! Önkormányzati képviselőként több kérvényt is iktattam, amelyben kértem a színház által szervezett fesztiválok támogatását, mindeddig sikertelenül.

Egy másik elképzelés a képzőművészeti életre vonatkozik. Kellene egy üzlet, ahol minőségi munkák lennének kitéve váradi és Bihar megyei alkotóktól. Jó lenne egy hasonló a minőségi kézműveseknek is. Utóbbi kapcsán fontos megemlíteni, hogy a nagyváradi várban jelen pillanatban a mesterek utcáján csak két alkotó van. Jó lenne, ha gazdagabb lenne a minőségi kézműves tevékenység a várban A minap Pázmán Idával, a Kézművesház vezetőjével beszélgettem, aki elmondta, szerződésük decemberben lejár, és már meg is kapták a felszólító levelet, hogy év végéig ki kell költözniük. Ha nem kapnak segítséget, ha nem állunk ki a két alkotó mellett, akik még a várban vannak, januártól már az sem lesz…

Folytatni kellene a nyári színház korszerűsítését is. A kezdeményezésemre korábban kicserélték a nézőtér padozatát, de ennyi nem elég. Korszerűsíteni kell a nyári színház hang- és fénytechnikáját. Időszerű lenne a produkciók létrehozásához szükséges alapvető feltételek megteremtése, öltözők, nézőtéri mosdók, technikai helyiségek felújítása, az elektromos hálózat cseréje. Egy sátorszerűen fedett nézőteret lehetne kialakítani.

– Javaslom, folytassuk a szociális témákkal.

– Nagyváradon rengeteg olyan esettel szembesülök, amikor időseket lakoltatnak ki. Nincs olyan hét, hogy ne telefonáljanak, most két esetben is kérték a segítséget: egy idős kilakoltatott hölgy a Rogériuszon lakik egy garázsban, egy idős férfi pedig a családjával annak a háznak az udvarán, amelyből kilakoltatták. Egyszerűen nem lehet segíteni. Éppen ezért lenne fontos, amit Cseke Attila is javasolt: az önkormányzat építsen és működtessen idősotthont, hiszen jelenleg Váradon csak egyházak üzemeltetnek ilyeneket. Ezekben az otthonokban helyet lehetne biztosítani a szerény anyagi körülmények között élő időseknek is.

Ugyancsak életszerű az a terv is, hogy működtessen szociális konyhát az önkormányzat, hiszen ezek üzemeltetésének terhe ma az egyházi és civil szervezetekre hárul. Folytatva az előző példát: a garázsban lakó idős hölgy esetében is Rajna Józseffel vettem fel a kapcsolatot, hogy legalább legyen mit egyen a bajba jutott néni. Az Együtt vagyunk! önkéntes-hálózat működése alatt is azt tapasztaltam: nagyon sok a kisjövedelmű, idős váradi ember, szükségük van a segítségre, szükség van a város gondoskodó szerepére.

– Mi az, amivel a városháza működésével kapcsolatban elégedetlen?

– Több magyar, illetve magyarul is kommunikáló alkalmazottra lenne szükség a hivatalban és az alárendelt intézményekben. A minap tapasztaltam én is – ami miatt korábban többen szóltak már felháborodva – az ügyfélfogadó piramisban: az ügyintéző mellett magyar név van kitéve, de amikor magyarul szóltam hozzá, azt válaszolta, beszéljek románul. Mikor a nevére hivatkoztam… a válasz az volt, hogy a név nem feltételezi a magyar nyelv ismeretét. Én azt mondom, legyen elég ebből a látszatmagyarságból, hiszen nagyon sok jó, ügyes, tapasztalt magyar él a városunkban. Lenne kikkel pótolni a csak nevük alapján magyar embereket!

Fizetett politikai hirdetés 10487

Comandat de UDMR Bihor, Tipărit la SC Inform Media Press SRL, Tiraj 7722, Cod AEP 23200009