Elszáradt a termés, nehéz helyzetben a dél-bihari gazdák

Pap István

Az elmúlt fél évben szinte egy csepp eső sem esett, így a tavaszi vetés nagy része elszáradt Bihar megyében a Nagyváradtól délre fekvő mezőgazdasági övezetekben. Az aszály, a nyári forróság miatti terméskiesés természetesen komoly anyagi károkat okozott a gazdáknak, akik az idén sokkal kevésbé voltak szerencsések, mint a megye északi részén tevékenykedő kollégáik. „Míg a megye északi részén élő gazdáknak nagyon jó termésük lesz, addig Nagyváradtól délre, Körösszeg, Cséffa, Nagyszalonta, Feketebátor vidékén a csapadékhiány miatt tönkrement a kukorica, valamint a takarmánytermés, a lucerna és a lóhere” – nyilatkozta Nicolae Hodișan, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Kifejtette, hogy a csapadékhiány miatt nagyon alacsony, mindössze hektáronkénti 5000 kiló termény termett, de mire a betakarítási szezon végére érünk, az átlag lecsökkenhet hektáronként 4500 kilogrammra. Összehasonlításképpen, Diószeg, Érmihályfalva és Székelyhíd környékén, ahol esett az eső és a föld is jobb, hektáronként 10–12 ezer kilogrammnyi termést takarítanak be. A megye déli részén dolgozó gazdák az aszályra panaszkodnak. „Tavasz óta nem esett, nyáron pedig hőség volt. Napközben 38–40 Celsius-fok volt, éjszaka sem csökkent a hőmérséklet 20–25 fok alá, harmat semmi nem volt, így sok növény vagy terméketlen lett, vagy elszáradt” – mondta a Bihoreanul hetilapnak Ioan Cuc gazdálkodó. Szerinte a kisgazdákat fogja a legsúlyosabban érinteni a mostani gyenge termés, mert kénytelenek lesznek meghosszabbítani a hiteleiket, sőt lehet, hogy földjeik egy részét is el kell adják ahhoz, hogy újrakezdhessék a termesztést.

A dél-bihari mezőgazdasági övezetet sújtó aszályról beszélt lapunknak Kádár Tibor agrármérnök, egy dél-bihari, 2200 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági nagyvállalkozás ügyvezetője, aki felidézte, hogy idén május végéig rengeteg eső esett, de utána mintegy varázsütésre megszűnt a csapadék, és ez az állapot mostanáig kitart. Ennek első következménye az volt, hogy kukoricából a tavaly betakarított mennyiségnek mintegy a fele termett meg, „a szójatermésünk pedig katasztrofális volt, a tavalyi mennyiségnek az egyharmadát takarítottuk be” – fogalmazott, hozzátéve, hogy azok se jártak jól, akik lucernát vetettek. A szárazságot jobban tűrő napraforgó nem sínylette meg ennyire az idei aszályt, tette hozzá Kádár Tibor, jelezve azt is, hogy olyan nagy volt a terméskiesés az idei szárazság miatt, hogy még a biztosítók is fizettek, pedig az nagyon ritka, hogy olyan helyzet álljon elő, hogy a biztosítók megtérítsék a gazdáknak az ebből származó kárt.

Oda a repce is

„A kalászosok júliusi betakarítása után a repce vetése következett, de mivel száraz volt a talaj, a vetőmagágyat nem sikerült megfelelően előkészíteni, a szántás és a lazítás után se volt elég csapadék, ami a rögöket fellazította volna” – sorolta az aszály okozta problémákat a szakember. Mindez azt jelentette, hogy a szárazság miatt a földeken többletmunkát kellett végezni, ami többletköltséggel járt, mert több volt a munkaóra, több üzemanyagot kellett elhasználni. Mindezek után mindenki addig húzta az őszi vetést, ameddig lehetett, de az eső csak nem jött, így szeptember elején már kénytelenek voltak elvetni a repcét, ami azonban a kevés csapadék miatt nem csírázott ki. „Így kárba ment az elvetett vetőmag és a munkálatok egy része” – összegzett Kádár Tibor. Ebben a helyzetben azt a megoldást választották, hogy a repceföld egy részébe búzát vetettek el, de ennek kikelése is az esőtől, illetve a hőmérséklettől függ. Ami viszont már most biztos, hogy a dél-bihari gazdák a jövő évet csökkentett terméssel fogják indítani.

(Még) nem csőd

Egyébként olyan hírek is szárnyra keltek, miszerint az idei aszály akár csődbe is viheti a dél-bihari gazdákat, de Kádár Tibor szerint ez nincs így. „Egy gyenge éven át lehet billenni, mert tartalékai azért mindenkinek vannak. Ráadásul ez ugyan rossz év volt, de nem a legrosszabb, mert az árak kompenzálták a terméskiesést. Mi a kukorica tavalyi mennyiségének a felét takarítottuk be az idén, de jobb áron tudjuk eladni” – magyarázta a helyzetet a szakember. A termények árát ráadásul nem a hazai piac, illetve a termésmennyiség, hanem a világpiac és az árutőzsdék határozzák meg, mondta. „A tőzsdéken már márciusban nagyobb ára volt a kukoricának, mint a tavaly, pedig a kukorica akkor még el sem volt vetve” – fogalmazott az agrármérnök, hozzátéve, hogy bár a termények árának növekedése kedvez a termelőknek, csakhogy e mellett minden egyébnek is nagyon megnőtt az ára vagy árnövekedésre lehet számítani – lásd üzemanyag, műtrágya, a növényvédő szerek stb. –, és mindez azt vetíti előre, hogy a dél-bihari gazdák, és úgy általában a hazai agrárszektor számára nehéz lesz a következő év.