Internethasználat az erdélyi magyarok körében

Erdon-összeállítás

A Bálványos Intézet nemrég mutatta be „Internethasználati szokások és online közéleti részvétel az erdélyi magyarok körében” című kutatását, amely kérdőíves módszerrel készült az erdélyi magyarok 1839 fős reprezentatív mintáján. A kutatásban olyan neves társadalomtudósok vettek részt, mint Toró Tibor (a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója), Tőkés Gyöngyvér (a Sapientia EMTE oktatója), valamint Varga Szilvia (doktorandusz, a Bálványos Intézet kutatója). Az adatfelvételre 2020 decembere – 2021 márciusa között került sor. A kérdőíves vizsgálat, a kutatás összefoglalója és az eredmények bemutatása a következő négy téma köré strukturálódik: (1) az internethasználat elterjedtsége, (2) a nem internetezők attitűdjei, (3) az eszközhasználat sajátosságai, valamint (4) digitális kompetenciák. 

Az internet elterjedtsége

A kutatás eredményei szerint az erdélyi magyarok 70 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet, 84 százalék pedig internetezett már élete során. Az internethasználat az átlagosnál alacsonyabb az idősek, nyugdíjasok, anyagi helyzetükkel elégedetlenek, illetve az angol nyelvet nem beszélők körében. Azok 60 százaléka, akik ma sem rendelkeznek otthon internetkapcsolattal, azzal érvelnek, hogy nincs szükségük rá, további 16 százalék az eszközöket, 15 százalék pedig az internetbérletet ítéli meg túl drágának. Összességében 38–39 százalék tölt el napi három óránál többet online tevékenységeket végezve. Ez az arány kiemelten magas a szórványban élők körében, valamint a fiatalok, diákok, felsőfokú végzettséggel rendelkezők és szellemi munkások esetében. Az összes megkérdezett 16 százaléka soha nem internetezett. Többségük (73 százalék) elzárkózik a lehetőség elől és azt mondja, hogy nem érdekli, nincs rá szüksége, időpazarlásnak tartja, túl elfoglalt hozzá és nincs rá ideje. 68 százalék úgy gondolja, nem rendelkezik a kellő kompetenciákkal (túl idős hozzá, túl bonyolult), 39 százalék pedig az eszközök hiánya miatt nem navigál a világhálón. 

Eszközök és digitális kompetenciák

Ha az eszközhasználatról és a digitális kompetenciákról  érdeklődtek a kutatók, akkor a következő válaszokat találták. Az internetezésre alkalmas eszközök közül okostelefonnal rendelkeznek legtöbben (85 százalék), ezt követi a laptop (62 százalék), okostévé (53 százalék), asztali számítógép (40 százalék) és a táblagép (30 százalék). A nem internetezők 29 százaléka is okostelefon birtokosa. Az eszközök népszerűsége tekintetében, minden esetben az okostelefon áll az első helyen, és annak ellenére, hogy az időseknél és nyugdíjasoknál alacsonyabb ez az arány, a különbség nem olyan jelentős, mint a laptop esetében. Az utóbbinál ugyanis megfigyelhető, hogy a használat jelentősen csökken az életkorral, kiemelten népszerű a diákok, szellemi munkások, illetve anyagi helyzetükkel elégedettek körében. Az internethasználattal kapcsolatos tudásukkal azonban nem teljesen elégedettek a megkérdezettek. A választ adók 9 százalék vallja magát teljesen kezdőnek, 23 százalék gondolja úgy, hogy sok mindent még nem tud, 39 százalék szerint átlagos tudással rendelkezik, 19 százaléknak van az átlagosnál több tudása, illetve 8 százalék értékeli teljesen profinak tudását. Amenynyiben azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes kategóriákon belül kik azok, akik átlag felettinek ítélik meg internethasználattal kapcsolatos tudásukat, megfigyelhető, hogy ebben az esetben is csökken az arány az életkorral, illetve növekszik a végzettséggel és az anyagi helyzet szubjektív megítélésével. Tehát, az idősebbek elégedetlenek, a fiatalok inkább elégedettek tudásukkal. A foglalkozás szerint a szellemi munkások a legelégedettebbek tudásukkal, valamint a gazdálkodók és kisiparosok a legelégedetlenebbek. A többség internethasználati tudását önszorgalommal igyekszik fejleszteni: az internetezők 65 százaléka gyakorlással, 27 százalék egyéni tanulmányokkal próbálkozott az elmúlt évben, de igénybe vesznek könyveket, vagy ismerősök és családtagok segítségét is.