A magyar osztályok áthelyezése ellen tiltakoznak

János Piroska

Csomortányi István a csütörtöki sajtótájékoztató keretében ismét elfogadhatatlannak nevezte azt a módszert, amellyel a magyar tanítóképzés öt évtizedes múltra visszatekintő oktatási helyszínét, illetve intézményi keretét szüntetnék meg. „Voltak olyan idők, amikor a teljes Partium magyar tanítóképzése gyakorlatilag itt zajlott, Nagyenyed és Székelyudvarhely mellett a váradi tanítóképző volt az, ahol magyar tanítókat képeztek; nem egy egyszerű lakótelepi magyar tagozatról van szó, hanem egy fél évszázados múltra visszatekintő magyar tagozatról” – fogalmazott, hozzátéve, hogy hivatalos közlés, a kezdeményezők nyílt színi kiállása továbbra sem történt meg. „Ismeretlen paraméterek mellett a tanítóképzést az Ady Endre Elméleti Líceumban indítanák újra. Arról is érdemes lenne szakmai vitát folytatni, ez helyes lépés-e vagy sem, lehet vitatkozni róla, de megengedhetetlen a módszer, amivel ezt a gyökeres átszervezést Szabó Ödön parlamenti képviselő a magyarság nevében kvázi egy személyben kitalálta és végrehajtja” – fogalmazott a Néppárt elnöke, akinek elmondása szerint az érintettekkel, a diákokkal, szülőkkel és pedagógusokkal, a mai napig nem történt konzultáció. 

A magyar osztályok áthelyezésének terve ezelőtt öt évvel és a múlt évben is felmerült. Utóbbi esetben az elképzelés szerint nem indítottak volna újabb kilencedik osztályt, azonban mindkét kezdeményezést sikerült megakadályozni – tájékoztatott Orbán Mihály, a főgimnázium vezetőségi tanácsának tagja. Elmondása szerint a magyar osztályok áthelyezésére tett javaslat egy ez év eleji vezetőtanácsi ülésen derült ki, és mindenkit megdöbbentett a hír. Hozzátette: a főgimnázium a tanfelügyelőséghez tavaly benyújtott beiskolázási terve még tartalmazta a magyar osztályok megtartását. Az osztályok áthelyezésének szándékára közvetett írásos dokumentum az a kérvény, amelyet a Iosif Vulcan Főgimnázium január 21-i keltezéssel nyújtott be a tanfelügyelőséghez, és amelyben a magyar tagozat megszűnésére hivatkozva kérik a matematika-informatika szak újraindítását. Orbán Mihály elmondása szerint jelenleg bizonytalan a főgimnázium magyar osztályaiban oktató tanárok helyzete is.

Az iskola osztályainak áthelyezése ellen petíciót indítottak az elmúlt vasárnap, amit a sajtótájékoztató időpontjáig, négy nap alatt összesen 735 személy írt alá.

„Hazaköltözik”

Az ügyben megkérdeztük az Ady Endre Elméleti Líceum igazgatóját, Vad Mártát is, akinek elmondása szerint az említett osztályok „hazaköltöznek” az iskolába. „Iskolánk 250 éves lesz az idén, 200 év távlatából mondhatjuk, hogy Nagyváradon mindig volt tanítóképző, és ennek a nagy része nálunk volt, a folyamatos tanítóképzés java része ebből a periódusból itt működött. Az utolsó tanítóképzős osztályt 1975-ben vitték el tőlünk, amikor a nagyváradi román tanítóképzős osztályokból, a belényesi osztályokból, illetve a tőlünk elvitt magyar tagozatból létrehozták a Iosif Vulcan Pedagógiai Líceumot. 1990 után a belényesiek visszatértek, ezért úgy gondolom, hogy nincs olyan akadály, hogy ne tudnánk működni. Az Ady-líceum ebben a felállásban a stabil osztályhálózatot tudná biztosítani” – fogalmazott Vad Márta igazgató.

Az Ady Endre Elméleti Líceum tavaly nyáron engedélyeztette a pedagógiai képzés mind a négy szakát, többek között a bölcsődei pedagógus, illetve a tanító-óvónő képző szakot is, tavaly ősszel pedig, bár kevés létszámmal, de elindult a dadaképzés. „Ez a képzés a tanítóképzővel együtt van jó helyen, nagyon fontos, hogy ezek párhuzamosan, kéz a kézben menjenek, ugyanis egymást kiegészítik és erősítik” – tette hozzá.

A beiskolázási terv szerint jövő tanévtől az Adyban indul egy 24 létszámú osztály, amelynek fele bölcsődepedagógus, a másik fele pedig tanítónő-óvónő képző lenne. Az igazgató elmondása szerint egyeztetések voltak a tantestület tagjaival, a pedagógusok tisztában voltak azzal, hogy az osztályok áthelyezése előbb-utóbb elkerülhetetlen lépéssé vált volna. A tervekről a vezetőtanács is tudott, az ő felkérésére történtek az egyeztetések – tette hozzá. A főgimnázium azon oktatói, akik a magyar osztályokban tanítanak, az osztályokkal együtt – amennyiben szeretnének – átmehetnek az Ady Endre Elméleti Líceumba – fűzte hozzá.

Az elképzelés Vad Márta elmondása szerint nem új keletű, a pedagógusszövetség és az oktatási hivatal felkérésére jó pár évvel ezelőtt készítették el azt a Bihar megyei oktatási stratégiát, amely oktatási szakértők és iskolaigazgatók konzultálásával jött létre, és amely már tartalmazta a témát. Amint az értelemszerűen sejthető, a diáklétszám nem elegendő ahhoz, hogy a megyében két iskolában is működjön pedagógiai képzés.

A tanfelügyelőség álláspontja

Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes megkeresésünkre elmondta: a Iosif Vulcan Főgimnázium tavaly beküldött beiskolázási tervében egy kilencedik, magyar tanító- és óvónőképző osztály beindítása szerepel mint javaslat, az Ady Endre Elméleti Líceum beiskolázási tervében pedig egy olyan elképzelés, amely három szakképesítést biztosító osztály beindításáról szól (óvónő, tanítónő és bölcsődei pedagógus). „Mivel a jelenlegi törvényi állás szerint a lehető legrövidebb idő alatt az összes bölcsőde az oktatási hálózatba fog átkerülni, és nincs más olyan intézmény, amely bölcsődei pedagógust képezne magyar nyelven, mint az Ady Endre Elméleti Líceum, ezért az a döntés született a tanfelügyelőségen, hogy az utóbbi intézmény javaslatát fogadjuk el. Ezt továbbítottuk a minisztérium felé” – fogalmazott, hozzátéve: végleges döntést a minisztérium hoz az ügyben.

„Figyelembe kell venni azt is, hogy sehol az oktatási hálózatban nem tud stabil pedagógus oktatói gárda kialakulni, ha egy intézményen belül nincs több párhuzamos osztály, vagy nincs gimnáziumi, líceumi szint ugyanabban az intézményben. A pedagógiai líceumban jelenleg csak három olyan tanár tanít a szóban forgó magyar osztályokban, akik teljes katedrával a főgimnázium alkalmazottai, a többi tanár részmunkaidőben dolgozik az iskolában. Ha a líceumban ott marad a három osztály, a pedagógusoknak még kevésbé lesz kezelhető a helyzet” – fogalmazott. 

Elmondása szerint amennyiben áthelyezik az osztályokat, mindazon pedagógusok, akiknek végleges munkaszerződésük van a Iosif Vulcan Főgimnáziumban és a magyar szakon tanítanak, azok az osztályokkal együtt átkerülnek az Ady Endre Elméleti Líceumhoz. A főtanfelügyelő-helyettes tudatta azt is, hogy a Iosif Vulcan Főgimnázium kilencedik osztályában jelenleg 19, tizedikben 11 (a megengedett létszámon aluli) diák tanul, a tizenegyedik osztályban pedig 20 körüli a diákok létszáma.

A diákok nem örülnek

Kleszken Éva, a Iosif Vulcan Főgimnázium aligazgatónőjének elmondása szerint egyeztetések történtek a két iskola igazgatónője, valamint a tanfelügyelőség között, írásos dokumentumot az osztályok áthelyezéséről azonban még nem kaptak. Csütörtökön egyeztetés zajlott az Ady Endre Elméleti Líceum igazgatónője és főgimnázium magyar tagozatán oktató tanárok között, valószínűleg az óraelosztás témájában – tette hozzá az aligazgató. Az áthelyezés közvetlenül négy tanárt – az osztályok osztályfőnökeit – biztosan érint, közülük három tanár teljes katedrával rendelkezik a főgimnáziumban. A jelenlegi hivatalos állás szerint a jövő tanévtől nem indul kilencedik osztály a főgimnáziumban, ezt az Ady Endre Elméleti Líceumban indítják újra, a többi osztályra vonatkozóan még nem kaptak hivatalos értesítést – mondta el.

A diákok és szülők sem örülnek az áthelyezésnek, a diákok azt mondják, amennyiben az Adyba szerettek volna menni, már kilencediktől oda iratkoztak volna – jegyezte meg Kleszken Éva aligazgató. Az osztályok áthelyezése már korábban is felmerült, akkor a szülők aláírásgyűjtéssel akadályozták meg az átszervezést.

Az iskolában magyar nyelvű pedagógiai képzés a hetvenes évek óta működik, a román osztályokkal nem volt soha konfliktus, a diákok között barátságok is kialakultak, közös tevékenységeket is szerveznek a másik tagozattal román órákon – mondta el az aligazgató.