Bizonytalan az új járványkórház sorsa

Pap István

Szombaton Nagyváradra látogatott Alexandru Rafila egészségügy miniszter, aki délelőtt részt vett a váradi városházán az idei évi Mózes Károly-díjak átadásán, délben pedig megtekintette a megyei kórház új, ultramodern laboratóriumát. Ezt követően sajtótájékoztatót tartott Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter, valamint dr. Gheorghe Carp, a megyei kórház főigazgatójának a társaságában.

Az újságírók főként arra voltak kíváncsiak, hogy milyen stádiumban van a nagyváradi új járványkórház építésének a projektje. Rafila kifejtette, hogy jelenleg 49 terv szerepel azon a listán, amelyet az Országos Helyreállítási Terv finanszírozására pályázik. Elmondta, hogy a PNRR-ben 1,1 milliárd euró áll rendelkezésre kórházépítésre, és minimum huszonöt objektumot kell megépíteni ebből a pénzből. Az nyilvánvaló, hogy mind a negyvenkilencre nem jut elég pénz, tehát előzetes elbírálást kell majd végezni, és ki kell választani azt a huszonöt projektet, ami végül megvalósul. Csakhogy Rafila szorgalmazza azt, hogy bővítsék a jelenlegi negyvenkilences listát, ugyanis egyrészt jelenleg vannak a listán olyan projektek, amelyek megvalósítását semmilyen előtanulmány nem alapozza meg, másrészt „azt tartanám korrektnek, hogy más megyéket is beiktassunk, mert Románia megyéinek a feléből egyetlen objektum sem szerepel az eredeti PNRR- listán” – fogalmazott a miniszter.

Ennek érdekében az Európai Bizottsággal való tárgyalás során is nagyon határozottan fognak kardoskodni amellett, hogy Románia kibővíthesse az eredeti listát. Ez azonban azt is jelenti egyben, hogy csökken az esélye annak, hogy a nagyváradi járványkórház építése ebből a forrásból kapjon finanszírozást. Ráadásul nehezebbé is vált a huszonöt objektum megépítése, ugyanis az árak nagyon megnövekedtek az építőiparban, de az említett 1,1 milliárd eurós keret ugyanaz marad. Rafila hozzátette, hogy június végére dől el az, hogy konkrétan mely huszonöt egészségügyi intézmény fog megépülni a helyreállítási terv finanszírozásával.

Ha nem ebből, miből?

A tárcavezető nem tudott válaszolni arra a kérdésünkre, hogy vannak-e alternatív lehetőségek a váradi járványkórház megépítésének a finanszírozására amennyiben ez a projekt nem nyer támogatást a helyreállítási tervből, de hozzátette, hogy minden projekt esetében szükség van alternatív pénzforrásokat is feltérképezni. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár az Országos Helyreállítási Terv vissza nem térítendő támogatásokat nyújt, de a megvalósítandó projektek értéktől függően jelentős az önrész nagysága is. Elmondta, hogy 150 millió eurós becsült értékig az önrész öt százalék, de a 200 millió eurós projektek esetében már húsz, a több mint 300 millió eurós projektek esetében pedig már harminc százalék. „Van nálunk igénylés 520 millió eurós kórház építésére, amihez több mint 200 millió euró önrészre lenne szükség a helyi önkormányzatok részéről. Ilyen hatalmas önrészek ellehetetlenítik a megvalósítást, hiszen a megyei önkormányzatok egész éves költségvetése nem haladja meg a 70-80 millió eurót” – fogalmazott Rafila.

Mi lesz veled CFR kórház?

Kisebb vita alakult ki a sajtótájékoztatón Alexandru Rafila és Cseke Attila fejlesztési miniszter között az országban lévő vasutas kórházak sorsa kapcsán, ezekről ugyanis szívesen lemondana a Szállításügyi Minisztérium. Az erre vonatkozó kérdésre Alexandru Rafila azt válaszolta, hogy szerinte az lenne a legjobb, ha ezek a kórházak az orvosi egyetemekhez kerülnének, mert ezzel növelni lehetne az oktatás és a szakképzett egészségügyi munkaerő minőségét is. Hozzátette, hogy erről már tárgyalt is Sorin Grindeanu szállítási miniszterrel.

Cseke Attila a maga során kifejtette, hogy az általa vezetett minisztérium felel a decentralizáció lebonyolításáért és a kormányon belül jelenleg három területen folynak tárgyalások a decentralizációról. A legelőrehaladottabb tárgyalások az ifjúsági és sportminisztériummal folynak arról, hogy bizonyos tevékenységek, sportklubok és sporttelepek kerüljenek át a minisztériumtól a helyi önkormányzatokhoz. Erről már készül is egy jogszabály, amely hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerül. Ugyancsak folynak tárgyalások az Oktatási Minisztériummal arról, hogy egyes gyerekklubok, gyerekpaloták, iskolai sportklubok a minisztériumtól szintén az önkormányzatokhoz kerüljenek, míg a harmadik kérdéskör éppen a vasutaskórházak ügye.

Mint mondta, ezek a létesítmények az 1950-es 1960-as években épültek, és már távolról sem felelnek meg a mai kor követelményeinek. Cseke Attila elárulta, hogy ő is tárgyalt Sorin Grindeanu miniszterrel, aki mindeddig nyitott volt az együttműködésre, illetve arra a megoldásra, hogy a vasutas kórházak zöme a helyi önkormányzatokhoz kerüljön, és persze felmerült az orvosi egyetemek szerepvállalása is ezeknek a létesítményeknek a működtetésében. „Ha a Szállítási Minisztérium dönt ebben a kérdésben, mi, akik a decentralizációt végrehajtjuk, minden támogatást meg fogunk adni” – fogalmazott Cseke Attila, aki végezetül leszögezte: „Nem kell féljünk a decentralizációtól. Senki nem szalad el sehova sem az épületekkel, sem a hatáskörökkel, minden itt marad az országban. A hatásköröket helyi szinten sokkal jobban el lehet látni azon egyszerű oknál fogva, hogy a közvélemény a helyi hatóságokra tud nyomást gyakorolni”.