Akik életük minden napján esküvőt tartanak

Ciucur Losonczi Antonius

Az ünnepi szentmise bevezető részében Böcskei László megyés püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyböjt kezdete előtt és a Házasság Hete zárónapján az életszentségre emlékeztetnek a liturgia, illetve a felolvasott szentírási részletek, erre szóló meghívásként. És ez arra kell késztessen bennünket, hogy életünk minden napján törekedjünk az életszentség felé. Mivel egy nagyszerű és csodálatos dolog tárul fel ezáltal előttünk, azt gondolhatnánk, hogy ez egy távoli valami és nem nekünk való, holott Jézus megmutatta számunkra azt az utat, melyen haladva elérhetjük az életszentséget, és ez nem más, mint a szeretet gyakorlása, az egymásnak való odaajándékozása. Krisztus tanításaiból az is kiderül, hogy a házaspárok a szeretet egymásnak odaajándékozásának a szép titkát élik meg nap mint nap, feleségként, férjként, szülőkként.

A főpásztor felidézte, hogy az elmúlt héten számos rendezvényt szerveztek központilag, de a plébániák is kezdeményeztek, és ezeken az összejöveteleken a házastársak kerültek reflektorfénybe. Hangsúlyozta, hogy tulajdonképpen ezek az alkalmak az egész közösségnek az ünnepét jelentették. Örömének adott hangot, hogy a gyermekek vagy adott esetben az unokák is bekapcsolódtak a programokba, és mindenki számára világossá vált, hogy Isten jelenléte nem egy ballaszt a házaspárok, illetve a családok életében, hanem Ő az, aki széppé és gazdaggá teszi a kapcsolatukat.

Az evangéliumi szakasz Szent Máté könyvéből szólt. Elmélkedésében Pék Sándor esperes-plébános arról beszélt: ritkán fordul az elő, hogy a katolikus egyházban egyszerre avatnak boldoggá vagy szentté házaspárokat, de ez történt 2001-ben, amikor Szent II. János Pál pápa egyidőben avatta boldoggá a Luigi Beltrame Quattrocchi- Maria Corsini házaspárt, kiemelve, hogy egyszerűen élve, de nagyszerű és rendkívüli módon törekedtek az életszentségre. Luigi banktisztviselő, Maria tanárnő volt, 1905-ben kötöttek házasságot, és négy gyermekük született. Minden reggel szentmisére mentek, és csak miután a templomban találkoztak Jézussal, szóltak egymáshoz és köszöntötték egymást, hogy jó reggelt. A második világháború kitörésekor nagyon aggódtak az egyébként egyházi pályát választó gyermekeikért, és 1940. augusztus 13-án felajánlották őket Istennek, illetve a Szűzanyának. Ennek köszönhetően pedig a következő években, éppen augusztus 13-án, 1942-ben az egyik fiúk, 1943-ban pedig a másik fiúk és az egyik lányuk csodálatos módon megmenekült a haláltól. „Mi minden nap esküvőt tartottunk”, emlékezett ugyanakkor vissza már özvegyként a házas éveire Maria, magyarázta a tisztelendő. „A házasélet minden egyes napja tehát megszámlálhatatlan lehetőség arra, hogy tegyék a jót, szeressenek és megbocsátsanak, mosolyogjanak és elengedjék a rosszat, igent mondva egymásnak”, nyomatékosította a szentmise szónoka.