Az olvasási zavarokkal küzdő gyerek nem buta

Szolár Éva

Egy olvasási zavarokban érintett – beszámolója szerint – úgy látja a betűket mintha ide-oda fújná őket a szél, azok folyamatosan cserélgetnék a helyüket, jobbra-balra forognának. Azon szorgalmas és ép intellektussal rendelkező gyerekek esetében, akik második osztály végére szövegértési nehézségekkel, lassú, akadozó betűzgető-szótagoló olvasással és nehezen kivehető írással küzdenek érdemes megfontolni a szakemberhez fordulást. Simó-Ritter Csilla, a Szacsvay Imre Általános Iskola és az Orsolya óvoda logopédusával beszélgettünk.

– A veszélyeztetett, várhatóan olvasási nehézségekkel vagy zavarokkal küzdő beszédfejlődésben, mozgásban észlelhetően elmaradt gyerekek nagy segítséget kaptak az előkészítő osztály bevezetésével. Nem maradtak munka nélkül?

– Tisztázzuk is először, hogy mik is azok a tanulási nehézségek, zavarok. Az olvasás-, írás- illetve számolás nehézségeiről beszélünk átlagos intellektuális adottságok, ép érzékszervek és mozgásszervek mellett. A tanulási nehézségekkel küszködő gyermekek nem képesek, vagy sokkal nagyobb erőfeszítésekkel képesek életkoruknak és iskolázottságuknak megfelelő szinten teljesíteni. Ez megmutatkozhat az olvasás tempójában, pontosságában, a szövegértésben; az írás tempójában, helyességében, rendezettségében és külalakjában; a számok sorrendiségének, egymáshoz való viszonyának fel nem ismerésében, a számolás nehézségében, a műveletek kivitelezésének nehézségében. Ugyanakkor jellemzően a térbeli és időbeli tájékozódás is problémát okoz ezeknek a gyermekeknek. 

Általánosságban elmondhatjuk, hogy az előkészítő osztály sok tekintetben megkönnyíti az írás-olvasás elsajátításához szükséges készségek megtanulását, illetve begyakorlását. Ugyanakkor az előkészítő osztály elsődleges feladata szociálisan átvezetni a gyermekeket az iskolai működési rendre, a szabadabb óvodai rendszerből átlépni egy strukturáltabb, szabályozottabb világba. Ennek az életszakasznak egyik legfontosabb feladata a szabálykövetés elsajátítása és a feladat-tudat kialakítása. Ugyanakkor természetesen sokkal több strukturált idő van ebben a formában a beszédértés, a fonematikai hallás, a szem-kéz koordináció játékos majd tudatos fejlesztésére. A feltett kérdés első része a diszlexia, diszgráfia, illetve diszkalkulia veszélyeztetett gyerekekre vonatkozik. Sajnos nem történik szűrés ebben a tekintetben óvodáinkban, így releváns statisztikai adatokkal sem rendelkezünk arról, hogy milyen arányban alakul ki náluk tanulási nehézség, illetve ez az arány változott-e az előkészítő osztály bevezetésével. És itt ekkor meg is érkeztünk a kérdés második feléhez. Nem csökkent a logopédusok munkája az előkészítő osztály bevezetésével, hiszen egyrészt nagyon kevesen vagyunk: a Bihar megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak jelenleg 20 logopédusa van, akiknek a megye 3 és 12 év közötti gyermekeit kellene ellátniuk. Sajnos valójában a megye gyermekeinek 17 százalékát fedjük le szakemberekkel. Másrészt a pandémia, is nehezítette a gyermekek természetes, szociális fejlődését, az online oktatás a 3-10 éves korosztály számára sok kihívást jelentett, s azt tapasztaljuk, hogy úgy a szülőknek, pedagógusoknak, mint nekünk logopédusoknak is egyre több gyermeket kell átsegítenünk a kialakult nehézségek áthidalásában.

– Hogyan lehet megkülönböztetni a kezdeti olvasási nehézségeket, amelyek a gyakorlatlanságból adódnak a diszlexiától? Egy átmeneti olvasási nehézséget a tartóstól?

– Az olvasás elsajátítása egy hosszas folyamat. A tudatos, értő olvasás a strukturált tanítás és a gyakorlat eredménye. Ha most elvégezne az újságíró egy nem tudományos kutatást, és megkérdezne 100 járókelőt arról, hogy az elmúlt évben hány könyvet olvasott, vajon milyen átlag eredményt kapna? Nagyon kevesen olvasnak manapság, s a gyerekek is azt látják, hogy a szüleik nem olvasnak. Így sokkal nehezebb olvasóvá nevelni a mai gyerekeket. Sokszor tapasztaljuk sajnos azt is, hogy a gyerekek nem végzik el, vagy nehezen, hosszas unszolás árán a házi feladataikat, olvasási gyakorlataikat. A szülő hibája, hogy nem vár el többet a gyerekétől? Az iskolarendszeré, hogy nem választ modernebb, gyermekbarát olvasnivalókat? Azt gondolom, hogy az igazság mindkét oldalon ott van. Nem könnyű, de meg kell találni az egyensúlyt. Az egyensúlyt a szépirodalom és a könnyedebb műfaj, az egyensúlyt az iskolai munka és a házi feladatok, valamint az egyensúlyt az iskola, a szabadidő és a különórák (például zene, mozgás, idegen nyelv órák) között.

Szülőként elsősorban az a feladatunk, hogy felismerjük, ha a gyermekünk nehézségekkel küzd az iskolai tevékenységei során. Mellette álljunk, támogassuk. Hogy a pedagógussal kialakítsunk egy felzárkóztatási menetrendet. S ha ez nem hoz eredményt, akkor keressünk szakembert. Azt mondanám, hogy második osztály végére minden átlagos képességű gyermek el tudja sajátítani a folyékony, gördülékeny olvasást, mely során a szöveg információ-tartalmát is képes értelmezni, feldolgozni. Szintén második osztály végére képesnek kell válnia egy gyermeknek másolás vagy hallás után rövid szövegek leírására, megfelelően tagolva a szavakat, mondatokat, tiszteletben tartva a nagy- és kisbetűket. El tud helyezni egy rövid szöveget a lapon, áttekinthetően, olvashatóan. Képessé válik erre az időre összetett mondatokat írásban megfogalmazni. Amennyiben ez nem történik meg, olvasása betűző/szótagoló, betűket/szótagokat hagy ki, cserél fel egymással, nem érti az olvasott szöveg lényegi tartalmát, érdemes szakember segítségét kérni.

– Kevesen tudják, de az olvasási zavarok egy jó része kis odafigyeléssel, időben történő lépéssel megelőzhető vagy következményei csökkenthetők. Mire érdemes figyelni egy 5-6 éves iskolakezdés előtt álló gyermeknél? 

–  Valójában a tanulási zavarok megelőzése sokkal korábban kezdődik. Az írás és olvasás megfelelő elsajátításának egyik előfeltétele az idegrendszeri érettség. Az idegrendszer érésének támogatása a megfelelő mozgásfejlődés. Fontos odafigyelni a szabad mozgástér biztosítására az egy év alatti gyermek számára. Nem szabad siettetni, vagy átugrani egy-egy fejlődési fázist. Saját kényelmünk, vagy bizonyos divatirányzatok miatt nem szabad bizonyos játékok csapdájába esni: bár látszólag nagyon jól elvan egy 6 hónapos baba a bébikompban (járóka), ám ezzel a kúszás-mászás szakaszát ugorja át a gyermek, ráadásul egészségtelen mozgásformákat alakít ki. Bármennyire nehéz is elfogadni, a mászás kimaradása a diszlexia-diszgráfia kialakulásának egyik rizikófaktora. A helyes beszéd, beszédértés kialakulása is ilyen fontos alapfeltétel. Fontos időben kijavítani az artikulációs hibákat, hiszen a hosszasan fennálló beszédhiba is fokozza a tanulási nehézségek kialakulásának lehetőségét. Fontos, hogy pici korától sok mesét olvassunk a gyermekeknek, hogy megbeszéljük minden nap a fontosabb történéseket. Már iskolás, olvasni tanuló gyermeknek is olvassunk mesét, majd olvassunk felváltva. Bármennyire is magabiztos a gyermek, olvasson hangosan anyának, apának, kis testvérnek, hogy lássuk, halljuk a fejődését, az esetleges nehézségeit felismerjük.

– Vannak olyan gyakorlatok, amelyekkel a szülő is segítheti gyermekét a olvasási zavarok észlelése esetén. Magyarországon sokan otthon alkalmazzák például Meixner Ildikó által kidolgozott módszert. Tudunk kiindulópontokat adni ilyen feladatokhoz?

– Tanulási nehézség, zavar, vagy diszlexia-diszgráfia diagnózis esetén mindenképpen azt javaslom, hogy szakemberrel konzultálva kezdjünk bele otthoni fejlesztésbe. A probléma pontos behatárolása után a logopédus vagy a fejlesztő szakember összeállít egy fejlesztési tervet, amit a szülővel és az iskolai tanítóval közösen tud a leghatékonyabban a gyermek fejlesztésének segítségébe állítani. A Meixner-módszer magyar nyelvterületen a legelterjedtebb olvasástanítási módszer olvasás- vagy írászavarokkal küzdő gyermekek esetén. Viszont annak alkalmazása megfelelő képzés hiányában még szakembereknek sem javallott. Mindenképpen azt javaslom, ha úgy érzi a szülő, hogy nehezen megy az olvasás vagy az írás elsajátítása fordítsunk több időt a közös olvasásra, tanulásra, közös beszélgetésekre, játékra. Tartsuk a kapcsolatot az iskolai pedagógussal, és ha a pedagógus és a szülő egyaránt úgy érzi a gyermek nem teljesít a képességeinek megfelelően, akkor forduljunk szakemberhez.