Ársapkát kérnek a vízszolgáltatásra

Pap István

Drasztikus áremelést tervez az Apă Canal Nord-Vest/Észak-Nyugati Víz- és Csatornaszolgáltató Rt., a duplájára szeretné növelni a víz- és csatornaszolgáltatás köbméterenkénti árát. Több mint 20 önkormányzat érintett, lényegében a megye észak-nyugati területének RMDSZ-es vezetésű polgármesteri hivatalai szembesültek azzal a ténnyel, hogy a vízdíj 3,19 lejről 7,3 lejre növekszik, a szennyvíz pedig 2,93 lejről 6 lejre fog emelkedni. Ráadásul nem ez lesz az utolsó emelés, nyáron ugyanis újabb várható, és akkor a víz- és csatornadíj megközelítheti majd a köbméterenkénti 20 lejes árat.

Az érintett önkormányzatok elöljáróit nyugtalanítja a kialakult helyzet. Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere már jelezte ezirányú aggályait, Nagy Miklós pedig, Szalárd község polgármestere elmondta: bár az első tervezett áremelés ellen már nincs mit tenni, arra törekednek, hogy a nyári, második emelés már ne következzen be. „Arra próbálunk majd hivatkozni, hogy ekkora vízdíjat nem tud kigazdálkodni az érmelléki régió, ami nem egy gazdag része az országnak” – fogalmazott. Elárulta, hogy már felvették a kapcsolatot a parlamenti képviselőkkel, és abban reménykednek, hogy sikerül ársapkát húzni a vízszolgáltatásra is. „Az emberek már nem bírják ezt a rengeteg áremelést: a víz, a villany, a gáz, minden alapélelmiszer megdrágult, ezért kérjük azt, hogy legalább a második, júliusi áremelés ne történjen meg. Nagyon fontos, hogy ársapka legyen a víznél is” – jegyezte meg.

Nem indokolt

Indokolatlannak tartja az ekkora mértékű áremelést az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Bihar megyei szervezete is. Habinyák István megyei elnök csütörtökön a témában tartott sajtótájékoztatón kifejtette: a fejlesztési társulás arra hivatkozik, hogy a Közszolgáltatásokat Szabályozó Országos Hatóság (ANRSC) által kidolgozott módszertan alapján számítja ki az árakat, de mint elmondta, az energiahordozók áremelkedése a vízdíj 25–30 százalékát teszi ki, ezért nem indokolt a tarifa háromszoros emelése. 

Hozzátette, hogy a hálózat-üzemeltetést és -karbantartást az önkormányzatok végzik, és nem várják meg, amíg a szolgáltató cég emberei megérkeznek egy-egy javításhoz. Ráadásul a különböző beruházásokat is az önkormányzatok végezték el saját, vagy pályázati forrásokból, a szolgáltató cég pedig gyakorlatilag ajándékba kapta ezeket a hálózatokat, mondta Habinyák István, akinek a véleménye szerint ezzel sem magyarázható az, hogy a cégnek nagyobb költségei vannak, ami miatt szükséges lenne egy ekkora mértékű drágítás. A politikus azzal folytatta, hogy a szolgáltató az áremelés kapcsán hivatkozik az ANRSC egy másik rendeletére is, mely előírja, hogy egy család saját jövedelmének 2,5 százalékát kell víz- és csatornadíjra fordítsa. Bihar megyében az átlagjövedelem 4241 lej, tehát egy négytagú családban, ahol két kereső van, 212 lejt kell költeni havonta csatorna- és vízszolgáltatásra. Habinyák István felhívta a figyelmet arra, hogy az Érmelléken, a Hegyközben és a Berettyó vidékén az átlagbér nem éri el a 4241 lejt, abban az övezetben nagyon sokan minimálbérért dolgoznak, ezért méltánytalan arra a régióra is a megyei kereseti átlag alapján kiszámítani a díjszabást. Ha bekövetkezik az áremelés, akkor egy négytagú család számára, amelyik havonta 12–15 köbméter vizet fogyaszt, 230–280 lej közötti költséget jelent majd ez.

A magas ár mellett a szolgáltatás minőségét is sok panasz éri. Az Erdélyi Magyar Szövetség sajtótájékoztatóján jelen lévő Barta Béla, kiskereki önkormányzati képviselő elmondta, hogy 2017-ben érkezett a szolgáltató, és „megígérte a csillagot az égről: lesznek uniós források, lesz főgerinc-fektetés végig az Érmelléken, lesz tiszta ivóvíz mindenkinek”. Ehhez képest vajmi kevés előrelépés történt az elmúlt hat év alatt, fejtette ki Barta Béla. A szolgáltatás minősége nem javult, mint ahogy a víz minősége sem, fogalmazott. A községben minden nyáron vagy vízkorlátozás volt, vagy teljesen megszüntették a szolgáltatást, arra hivatkozva, hogy nincs mit kiszívni a kútból. „Asszonyvásárán ráadásul nem is ivóvizet szolgáltatnak” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a vízminőség-ellenőrzéseket úgy játsszák ki, hogy arra a rövid időre, míg az ellenőrzés tart, megemelik a víz klórszintjét, így nem mutathatók ki bizonyos káros anyagok. Végezetül Barta Béla megjegyezte: „Amellett, hogy fizetjük a vízdíjat, vesszük a vizet, az emberek a főzéshez is kénytelenek ásványvizet használni”.

Mindezeket figyelembe véve Habinyák István megyei elnök úgy látja, ha nem javul a víz minősége, vagy ha a szolgáltató nem áll el a drasztikus emeléstől, akkor az önkormányzatoknak át kellene gondolniuk a további együttműködést a fejlesztési társulással. „Bármely község megalakíthat saját vízszolgáltatót is. Ha erre nincs lehetőség, akkor szubvencionálhatják az ivóvíz árát. Az érmellékiek megérdemlik, hogy elérhető áron tiszta vizet igyanak” – zárta szavait Habinyák István.

Önállóan

A borsi önkormányzat a jó példa arra, hogy lehet és érdemes külön úton járni, mely alapítója volt a fejlesztési társulásnak, két évvel ezelőtt azonban eladta részvényeinek a zömét és kilépett belőle. Bátori Géza, Bors község polgármestere portálunknak elmondta, hogy amikor megalakították a társulást, az volt a fő érv, hogy ha több önkormányzat együttműködik, akkor könnyebb pályázni, de a borsi önkormányzat nem várt arra, amíg a társulás lép, hanem maga pályázott, és egy nyolcmillió lejes projekt keretében korszerűsítették a helyi víz- és csatornarendszert. Kifejtette, hogy korábban gondok voltak a vízszolgáltatással, de mióta megtörtént a korszerűsítés, biztonságossá vált a rendszer, és minden jobban működik. „Nagyon modern követési rendszerünk van, látom a nyomást, látom, hogy melyik pompa működik, látok minden információt a vízzel kapcsolatban. Nálunk most kifizetődő a vízszolgáltatás, mert mindenhol vízóra van” – hangsúlyozta. A borsi önkormányzat azt követően lépett ki a társulásból, hogy önállóan is végig tudta vinni az uniós pályázatát, de főként amiatt, árulta el Bátori Géza, „mert nem tudtam lenyelni azt, hogy az árakról az ADI dönt és nem az önkormányzat. Továbbá, amíg az ADI-nél volt a szolgáltatás, addig annak minőségét sem tudtuk befolyásolni, mert mindent átadtak az ADI-nak, és ezért is döntöttem úgy, hogy kilépek. Nem volt indokolt, hogy benne maradjak az Apă-Canal Nord-Vest-ben, mert nem kaptam volna magasabb szintű szolgáltatást, csak magasabb áron szolgáltattak volna”. A továbbiakban kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy minden önkormányzatnak ugyanazok a lehetőségek álltak rendelkezésére, mint Borsnak. „Pályázni kellett volna, de hogy mit csináltak, mit nem csináltak, az nem énrám tartozik” – zárta szavait az elöljáró.

Kint is, bent is

Bors tehát teljesen kilépett ebből a közösségi fejlesztési társulásból, vannak viszont olyan közigazgatási egységek is, amelyek ugyan részvényesei az ADI-nek, de a víz- és csatornaszolgáltatást nem adták át, hanem az saját hatáskörben maradt. Ilyen Margitta esete. Demián Zsolt alpolgármester portálunknak elmondta, hogy a vízszolgáltatást a helyi vállalkozás működteti. Kifejtette, hogy a víz- és csatornahálózatot 2008–2012 között korszerűsítették. „Most már sokkal könnyebb az egyesületen keresztül pályázni, mint külön az önkormányzatoknak, de mivel nekünk ez a hálózat rendbe van téve, ezért amíg nem kell egy nagyobb fejlesztést eszközölni, addig nem fogjuk átadni a vízszolgáltatást” – fogalmazott, így az árat is a margittai önkormányzat szabja meg. Jelenleg a vízdíj 4,6 lej plusz áfa, a csatornadíj 3,52 lej plusz áfa, a kettő 8,85 lej köbméterenként áfával együtt. A margittaihoz hasonló helyzetben van Alsólugas is, tudtuk meg Sorbán Levente polgármestertől: az önkormányzat benne van ugyan a fejlesztési társulásban, de a vízszolgáltatást a saját szolgáltató cége működteti; ezért kisebb árat tudnak tartani, és azt is megtehetik, hogy a lakosság fogyasztását köbméterenként 4 lejjel támogassa az önkormányzat. Ilyen szubvenciót nem lehetne fizetni, ha egy magáncég lenne a vízszolgáltató. „Ez is az előnye a helyi vízszolgáltatónak” – mondta az elöljáró. Alsólugason egyébéként 7,90 lej/köbméter a víz- és csatornadíj.

Teljesen bent

Horváth Béla, Szalacs község polgármestere portálunknak elmondta: a társulás legnagyobb gondja az, hogy nem minden településen nyereséges. Mint fogalmazott, Szalacs, Érkörtvélyes és Szentjobb volt a cégen belül az, amelyik tudott profitot hozni, máshol veszteséges a szolgáltatás, mert vagy nincs vízóra, vagy régi a hálózat, vagy nincs rendesen olvasva, nincs rendesen begyűjtve a pénz stb. Véleménye szerint a mostani áremelés arra lesz jó, hogy a vízszolgáltató cég tartozásait kiegyenlítsék, emellett viszont optimalizálni kell a rendszert, és ha ez megtörténik, akkor már nem lesz szükség további áremelésekre. Hozzátette, hogy véleménye szerint az ADI-ből valószinűleg senki nem fog kilépni, mert van egy elnyert nagy pályázat, és aki kilép, az vissza kell adja a ráeső részt. „Van, aki ki akar lépni, van, aki maradni akar, ez el fog dőlni pár hónapon belül” – mondta. Végezetül megjegyezte: „a vízdíj nálunk is a duplája lesz, csakúgy, mint máshol. Ezt a döntést hozta az ANRSC és a cég vezetése, mi elfogadjuk, nincs mit tegyünk ellene.”

Talán mégiscsak szembe lehet menni valamilyen mértékben az áremelési döntéssel, legalábbis ez derül ki Nagy Miklós, Szalárd község polgármesterének a szavaiból. Igaz, portálunk megkeresésére válaszolva először azt mondta, hogy az áremelés az ANRSC döntése nyomán születik meg, amit ha nem hajt végre a szolgáltató, akkor szankcionálhatják a céget, de mint azt már írtuk fentebb, a társulásba tartozó önkormányzatok mégis megpróbálnak tenni valamit azért, hogy a júliusi második áremelésre már ne kerüljön sor, illetve hogy ársapka kerüljön a víz- és csatornaszolgáltatásra.