Divatossá és használhatóvá tett hagyomány

Fábián Tibor

A nagyszántói gyökerű alkotó a hungarikumnak számító legmagyarabb ruhadarabunk, a cifraszűr motívumvilágát és díszítéseit hagyományos és modern öltözékeken, valamint a lakáskultúrában megjelenítő irányzat egyik kiemelkedő alkotója. Munkásságát a Partiumban kevésbé ismerik, Magyarországon viszont számos díjban részesült. A hagyományt és a modern jegyeket ötvöző ruhákat nagyméretű fotókon és életnagyságú próbababákon tekinthette meg a kiállítás nagyszámú és sokfelől érkezett közönsége, akiket Tóth Ernő, a Partium Ház vezetője köszöntött. A hangulatot Bíró Imre (hegedű) és Molnár Endre (tangóharmonika) fellépése teremtette meg. 

A május 15-ig megtekinthető tárlatot Kolozsvári István, a Bihari Népművészeti Egyesület elnöke nyitotta meg, melyben bemutatta az alkotót és munkáit. Az elnök rámutatott, hogy jelenleg a fő törekvés a hagyomány használhatóvá tétele: „...az a cél, hogy a hagyomány elemeiből, kiindulva, annak rendszerét, üzenetét megtartva, mindenkor használható, viselhető alkotások szülessenek, melyek kielégítik a mai igényeket, egyben rámutatnak nemzeti és tájegységi sajátosságaink fontosságára. A 20. században a társadalmi változások hatására szinte teljesen megszűnt a természetes hagyományozódás folyamata. Bő fél évszázaddal ezelőtt, a magyar – egyben a közép-európai – társadalom mesterséges átszabásának, átrendezésének csúcspontján pedig elindultak azok a mozgalmak, melyek résztvevői igyekeztek megállítani a nemzeti műveltség alapját jelentő hagyományos műfajok eltűnését. (...) Egyre többen voltak, akik a maguk munkaterületén igyekeztek érvényesíteni azt, amiből aztán közösségi akarat és cselekedet született. Ugyanerre az időszakra esik Szilágyi Irén szakmai indulása is, hisz már felkészült cipőtervezőként, grafikai ismeretekkel a birtokában lett a nagyváradi cipőgyár modelltervezője. És hiába került távol a szülőföldtől, és folytatta ugyanezt a munkát 1988-tól Szombathelyen, a bihari területen otthonos szűrrátét-technikával és annak alkalmazási lehetőségeivel egyre intenzívebben kezdett foglalkozni” – emelte ki. Szilágyi Irén viseleti darabjai iparművészeti alkotásoknak tekinthetők. Formavilágában, a díszítményhasználatban egyszerre tartja meg a tradíciót és lép ki a hagyományos motívumkészletből – mutatott rá.  
Szilágyi Irén a Bihar megyei Nagyszántón született. Nagyváradon érettségizett és ott végzett cipőipari szakiskolát, Kolozsvárott tanult cipőtervezést, majd Nagyváradra visszatérve grafikai tanulmányokat folytatott. 1976-tól a nagyváradi, 1988-tól 2010-ig szombathelyi cipőgyárak modelltervezőjeként dolgozott. Jelenleg Hajdúszoboszlón él. A szűrrátét-készítéssel a 80-as évek után, a 2010-es években foglalkozott intenzíven, alkotásait számos kiállításon bemutatták, díjazták. Többek között kiérdemelte a Magyar Kézműves Remek elismerést is. Munkásságát néhány éve szülőfalujának református egyháza “Nagyszántó 800” elismerésben részesítette.