Területrendezési reform készül Romániában

Pap István

A kormány elfogadta a fejlesztési minisztérium új város- és területrendezési kódexének a tervezetét, mely most a szenátusban van. Ha a felsőház elfogadja azt, akkor néhány héten belül a képviselőházba kerül, mely döntő ház ennek a törvénytervezetnek az elfogadásában. A kódex leglényegesebb elemeit az azt kezdeményező miniszter, Cseke Attila ismertette hétfőn délelőtt a Bihar megyei prefektúra nagyváradi székhelyén, ahol a megye polgármestereivel találkozott. Az egyik legfontosabb változás az lesz, hogy csökkenteni fogják a különböző iratok, jóváhagyások kiadásának a határidejét, mindezt egyszerre egy digitális felületen lehet majd igényelni, így a jóváhagyások is egyszerre, nem pedig egymás után érkeznek majd meg. Az elképzelés az, hogy 65 napra csökkentsék az összes jóváhagyás kiadásának a határidejét.

Radikális változások

A miniszter kifejtette, hogy a város- és területrendezés nagy problémája jelenleg az, hogy az Általános Városrendezési Tervek (PUG) zömét még 2000 előtt fogadták el, melyeket azóta folyamatosan meghosszabbítanak, és így ezek már nem felelnek meg a terepen lévő valóságos állapotoknak. Ezen úgy akar segíteni az új kódex, hogy minden megyében és országos szinten is létrehoznak egységes jóváhagyó bizottságokat, melyekhez az általános városrendezési tervek egyszerre futnak majd be, és minden szükséges dokumentáció beérkezik egyszerre minden illetékes intézményhez, hogy minél hamarabb kiadhassák a jóváhagyásokat. Ezáltal 1-2 éven belül el lehet fogadni az új általános városrendezési terveket. Ugyanezen elv alapján lehet majd felgyorsítani az Övezeti Városrendezési Tervek (PUZ) kidolgozásának és elfogadásának ügymenetét is. „A Részletes Városrendezési Terv (PUD) pedig az lesz, ami a nevében is benne van, azaz egyetlen parcellára fog vonatkozni, legyen az bármekkora méretű is, és nem vonatkozhat majd több parcellára” – magyarázta Cseke Attila. Sőt, a részletes városrendezési terveket nem kell majd megszavazzák a helyi tanácsok, hanem a főépítészi igazgatóság jóváhagyása alapján a polgármesterek fogadják el. Ezzel helyi szinten nagyon meggyorsul az építkezés, ezzel együtt csökken az eljárás és a bürokrácia. A megvalósíthatósági tanulmány is veszíteni fog jelenlegi jogi erejéből. Az elképzelések szerint ez sem lesz más, mint amit a neve is jelöl: egy tanulmány, ami azt mutatja meg, hogy megvalósítható-e az elképzelt beruházás. Jelenleg a megvalósíthatósági tanulmánynak és a műszaki tervnek közel azonos funkciója és jogi ereje van, amivel gyakorlatilag megkettőződik a bürokratikus munka, de ha a kódexet elfogadják, akkor jogi ereje csak a műszaki tervnek lesz. A műszaki tervek újdonsága lesz az úgynevezett költségvetési mozgástér, ami azt jelenti, hogy a beruházás konkrét költségvetése mellett meg lesz szabva az, hogy ettől az összegtől százalékos arányban mennyire lehet eltérni. Jelenleg ugyanis a költségvetésben beálló legkisebb változások esetében is új műszaki tervet kell készíteni, ami lényegesen meghosszabbítja a bürokratikus eljárást.

Építkezési engedély nélkül

Szintén a helyi szintű építkezések ügykörébe tartozó változás az, hogy bizonyos építmények kihelyezéséhez (például biciklitartók, elektromos töltőállomások, hulladékgyűjtő pontok) nem lesz szükség építkezési engedélyre. Ugyanígy a polgárok sem kell majd minden munkálatért építkezési engedélyt kérjenek – példaként erre az erkélyek befedését említette a miniszter. Ehhez hozzá kell tenni azt, hogy a polgármesteri hivatalok elrendelhetik ilyen esetekben is az építkezési engedély megszerzésének kötelezettségét, ha ezt valamilyen szempontból indokoltnak tartják. Városokban húsz négyzetméteres kiterjedésig lehet majd építkezési engedély nélkül építkezni, vidéki környezetben pedig 150 négyzetméteres kiterjedésig – ez utóbbi esetben akár egy egyszintes családi házat is fel lehet építeni, pusztán típusterv alapján, és a polgármesteri hivatal értesítése után. A közbeszerzési törvényt is módosítani fogja az új kódex oly módon, hogy adott típusú beruházásokra csak olyan cégek nyújthatnak be pályázatot, amelyek rendelkeznek megfelelő szakemberekkel. Példaként említette Cseke Attila azt, hogy egy kórház megépítésére csak olyan cégek jelentkezhetnek, amelyeknek van szakemberük a kórházépítés területén. Egy további változtatás az, hogy a nagy lakóparképítési projektek esetében arra kötelezik majd az önkormányzatokat, vagy a kivitelezőket, hogy szolgáltatási egységeket is építsenek. Konkrétan az 500 lakásnál többet magukba foglaló lakóparkok építői vagy maguk építenek fel olyan ingatlanokat, amelyekben bölcsőde, óvoda, iskola, orvosi rendelő működhet, vagy befizetnek az önkormányzatnak egy külön illetéket, amelyből ez utóbbiak megépítik ezeket a létesítményeket.
Nagyon fontosnak nevezte a miniszter azokat a változásokat, amelyek az építkezések törvényesítésére vonatkoznak. A jelenlegi szabályozások ugyanis olyanok, hogy „jobban megéri törvénytelenül építkezni, mint törvényesen. Ez megengedhetetlen, ennek a gyakorlatnak nem szabad folytatódnia” – fogalmazott Cseke Attila. Jelenleg ugyanis, ha eltelt három év azóta, hogy illegálisan felhúztak egy épületet, akkor elég az, ha a tulajdonos beszerez két műszaki szakjelentést és egy telekkönyvi iratot, és máris törvényesnek minősül az építménye. Tehát nem kell befizessen semmilyen illetéket, nem kell beszerezzen semmilyen jóváhagyást. Csakhogy így nem tudni azt, hogy a törvénytelenül felépített ingatlanok megfelelnek-e az épületbiztonsági előírásoknak. A miniszter ebben a vonatkozásban megjegyezte, hogy Törökországban is „kívülről minden nagyon szépen nézett ki, aztán láttuk, mi történt” – fogalmazott, utalva az ottani földrengésre, ahol az építmények kártyavárként omlottak össze többek között amiatt is, mert az ingatlanfejlesztések során nem tartották be az épületbiztonsági szabályokat. A jelenlegi romániai állapotokon úgy akar változtatni a minisztérium, hogy az illegálisan felhúzott épület tulajdonosa is minden szükséges engedélyt be kell szerezzen, illetve tízszer akkora illetéket kell befizessen, mint azok, akik törvényesen építkeznek. „Nem az a célunk ezzel, hogy megtömjük a minisztérium kasszáját, hanem az, hogy elejét vegyük ennek a törvénytelen eljárásnak” – fogalmazott Cseke Attila.