Szili Katalin a fenntartható fejlődésről beszélt Székelyhídon

Ciucur Losonczi Antonius

A Szabó Ódzsa Városi Színházban megjelenteket Mocsár László, a Partiumi Oktatási Egyesület elnöke köszöntötte, aki kifejtette, hogy a Magyarország határain kívül élő összes magyar közösség soraiból vártak szakértőket, meghatározó közéleti szereplőket azzal a céllal, hogy az elhangzottak alapján feltérképezzék a magyar nyelvű közoktatás országonkénti helyzetét. Tanúságképpen pedig a terveik szerint egy kiadvány is fog készülni erről annak érdekében, hogy jobbá tegyék a magyarul tanuló diákok életét, tette hozzá.

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott hangsúlyozta: a pedagógusoknak a nemzet iránti felelőssége óriási, hiszen a külhoni közösségek megmaradása nagyrészt rajtuk múlik. A nyelv, a kultúra, az irodalmi és a történelmi ismeretek átadásán túl ugyanis bele kell, hogy neveljék a gyermekekbe azt, hogy vállalják annak a közösségnek a sorsát, amelyhez tartoznak. És ha elmennek, akkor soha se felejtsék el azt, hogy honnan származnak, és lehetőleg egyszer térjenek vissza a szülőföldjükre. Ugyanakkor pedig a pedagógusok kötelessége az is, hogy felkutassák a tehetségeket, hiszen Bartókot, Adyt és Bolyai Jánost is annak idején felfedezték valakik. Béres Csaba székelyhídi polgármester úgy vélte: óriási a nyomás a pedagógus-társadalmon, hiszen bár infrastrukturális szempontból egyre inkább működőképes a rendszer, a képzés hatékonysága utol kell érje ezt, hogy az iskola ne csupán „gyermekmegőrző” legyen. Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa azon meggyőződésének adott hangot: nagy kihívást jelent megtalálni az egyensúlyt a mesterséges intelligencia térhódítása és aközött, hogy a diákok ne csak sodródjanak, hanem ütemszerűen tudjanak haladni, kihasználva a digitális éra nyújtotta lehetőségeket. A honatya ezután az új oktatási törvényt ismertette, mely megítélésében kisebbségi szempontból többletjogokat biztosít az előzőnél. Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes arról beszélt, hogy Bihar megyében a magyar nyelvű az oktatási rendszer 23 százalékát fedi le, a mélyszórványtól kezdve egészen a tömbvidékig.

Dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács alapító elnöke Az oktatás felelőssége a fenntartható jövő megvalósításában címmel értekezett. Az egyik leglényegesebb feladatnak a felelősségvállalást nevezte, mert szerinte „rajtunk múlik, miként tudjuk a következő generációkat arra a felelősségre nevelni, ami az identitás megőrzését jelenti, de azt is, hogy el tudjunk igazodni ebben a világban”. Meglátásában a fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében is újfajta szemléletet igényel, vagyis a nemzeti nyelven való oktatásban is helyet kell kapnia a különböző tantárgyakban. „A mai globális térben, amiben élünk, meg kell őrizni és tovább kell adni azt a tudást, ami élhetővé tesz ezt a világot. A nyelvünk, a kultúránk, a hagyományaink, a történelmünk továbbadásának felelőssége mellett fontos az is, hogy „azokat, akiket önök tanítanak, próbáljuk meg rávezetni arra, mi lesz majd az ő felelősségük abban, hogy egy élhető világban éljenek” – fogalmazott. A globalizáció okozta változásokról szólva Szili Katalin felidézte, hogy a szárazföldi környezet háromnegyedét és a tengeri környezet 66 százalékát jelentősen megváltoztatta az emberi tevékenység. Egy kutatás szerint pedig a 16-25 év közötti fiatalok 60 százaléka aggódik a globális klímaválság várható következményei miatt, és eközben a magyarországi fiatalok 90 százaléka valamilyen szorongást él meg a változások miatt. A válaszadók szerint e korosztály háromnegyede a kényelmét is hajlandó lenne feláldozni, hogy javuljon a helyzet, 84 százalékuk pedig szeretne több tudást szerezni az iskolában a klímaváltozásról és a fenntarthatóságról, közölte a miniszterelnöki főtanácsadó.

Winkler Gyula EP-képviselő, az Európai Parlament kulturális, oktatási, ifjúsági és sport szakbizottságának a tagja arról értekezett: kell-e legyen egyáltalán az Európai Uniónak oktatási szakpolitikája; ha igen, miről szóljon ez, illetve van-e az EU oktatáspolitikájának olyan vetülete, mely számunkra, itt, a Kárpát-medencében élve, érdekes lehet. Kraszlán István, a belügyminisztérium nemzetiségi referense Nemzetiségi köznevelés Magyarországon címmel tartott prezentációt.