Zenés áhítattal zárult a kántorképző tanfolyam

Tóth Gábor

Nagyjából negyven érdeklődőt vonzott a kántorképző nyilvános, ünnepi zárókoncertje péntek délután, mely Soli Deo gloria hagyományban, istentiszteleti renddel egybekötve zajlott – igével-prédikációval, imával, gyülekezeti énekekkel (398, 353, 434), beleértve a képzősök karénekét, orgonazenét, a tanfolyamról szóló rövid szakmai és közösségi beszámolót, valamint oklevélátadásokat, összességében mintegy másfél órát tartott. Dénes István Lukács zsoltárrészletet (71, 20–24) választott igeként. Bevezető és záró korál Krasznai Noémi orgonajátékában szólt a karzatról: Gárdonyi Zoltán Ne hagyj elesnem, felséges Isten, valamint Erős vár a mi Istenünk. A kántorképző kórusát sorrendben Herman Szilárd, Lovász Nagy Angéla, Pocsveiler Zsófia, Bodi Mátyás, Sághy Csilla, Dénes Attila vezényelte. Az elhangzott kórusművek: Szívem csendben az Úrra figyel – kánon, német dallam; Isten élő lelke, jöjj – Daniel Iverson nyomán Bornai Szilveszter átdolgozása; Úrnak szolgái mindnyájan – 134. genfi zsoltár, Louis Bourgeois nyomán Johannes Christoph Andreas Zahn; Ó Ábrahám Ura – 366. dicséret, jiddis dallam, Osváth Viktor háromszólamú kórusletétje; Új hálaének áldja Istent – spirituálé, namíbiai dallam; Csillagfényes, csöndes éjjel – francia karácsonyi ének, ismeretlen szerzőtől.

A három hetes képzésen 15 hallgató vett részt, kezdő zenetanulótól egészen a gyakorló kántorokig, akadt olyan is, aki már 10. éve visszatérő diákja az intenzív egyházzenei tanfolyamnak. Voltak itt Szatmár, Nagykároly vidékéről, Bihar megyéből az Érmellékről, a Hegyközből, de Resicabányáról és Erdélyből is. Közülük egy végzős is, aki elérte most a legmagasabb tanfokozatot a képzőn és előző nap „élesben” gyakorlati vizsgát is tett, ezzel együtt kántori oklevelet kapott, ő Dénes Attila (Varsolc).

A három hét során hét oktató foglalkozott intenzíven a jelentkezőkkel, hogy átadják többek között a karének, karvezetés, gyülekezeti énektanítás, hangszerismeret, zeneelmélet, összességében a hivatás gyakorlati-technikai fortélyait, s ezen túl lelki tartalmait is: Marczi Ernő, a képző vendégoktatója, a Mezőtúri Református Kollégium tanára (szolfézs, összhangzattan, orgona), Márkus Zoltán váradréti kántor (kórusének, karvezetés, orgona), Garai Zsolt orgonaművész, az Emanuel baptista egyetem oktatója (orgonaismeret), Nagy Judit Noémi tanár-kántor (zenetörténet, gyülekezeti ének), Jakó Sándor váradolaszi és Pop György rogériuszi kántorok (gyülekezeti ének, énekgyakorlat), Orosz Otília tanfolyamvezető (gyülekezeti ének, himnológia).