A Budai krónika Nagyváradon

Ciucur Losonczi Antonius

A turné utolsó állomásaként, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának támogatásával szombaton érkezett Nagyváradra a krónika, melynek ünnepélyes bemutatóját a római katolikus püspöki palota dísztermében tartották. A kiadvány egy-egy példányát Böcskei László római katolikus megyés püspök és Wagner Erik, Bogdán Szabolcs János református püspök titkára vették át.

Az egybegyűlteket a püspökség részéről Lakatos Attila történész köszöntötte. Kijelentette: különleges eseményről van szó, hiszen bár a magyar művelődéstörténetnek vannak mérföldkövei, melyek az idő folyamán egymás mellé kerülnek, hogy egy egyetemes kép álljon össze belőlük, a Budai krónikához hasonló tárgyi emlékből kevés maradt fenn. Böcskei László megyés püspök kiemelte, hogy amikor felújították a püspöki palotát, azzal a szándékkal tették, hogy ne csupán egy reprezentatív épületté váljon, hanem életet is leheljenek belé, hogy tovább folytatódjék az elődök által elkezdett szellemi építkezés. Reményét fejezte ki, hogy a püspökség és az Országos Széchényi Könyvtár közti együttműködés gyümölcsöző lesz, majd Bunyitay Vincze egyháztörténész leírása alapján az 1470 körüli váradi hangulatot idézte, egy nyugtalan időszakot, amikor az akkori püspök, Stolcz Miklós „nem láthatta szép városát”, és helyette egyházi jogtudorok, a káptalan tagjai kormányoztak. Demeter Katalin konzul arra hívta fel a figyelmet, hogy a 15–16. században nem csupán Budán, hanem Erdély több városában működtek nyomdák.

Rózsa Dávid főigazgató elmondta, hogy az Országos Széchényi Könyvtárat Széchenyi István édesapja, Széchényi Miklós hozta létre 1802-ben, de előtti félévvel Marosvásárhelyen Teleki Sámuel arisztokrata, kancellár már megalapította a Teleki Tékát, és szimbolikus kulturális tett volt ez mindkettő részéről. Napjainkban az OSZK gyűjt minden olyan dokumentumot és egyéb kiadványt, mely Magyarországon keletkezett, magyar nyelvű vagy kapcsolatban van a magyarsággal. Emellett tudományos kutatói munkát is végeznek, ebbe a sorba illeszkedik a Budai krónika is. A terveik közt szerepel ugyanakkor a magyar krónikairodalom legfontosabb darabjainak (Képes krónika, Thuróczy-krónika) hasonló, igényes kivitelezésben való megjelentetése a közeljövőben.

A Budai krónikát, ennek keletkezéstörténetét ismertető Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész szerint az emberek szeretik a történeteket. Ahhoz tehát, hogy egy kiadvány sikeres legyen, először is kell egy jó szöveg. Persze az sem árt, ha van nyomdász, bőkezű mecénás, felvevő piac és olvasók, a Budai krónika esetében pedig mind az öt tényező adva volt. Unikális jellege annak tudható be, hogy nincs példa rá más országok nyomdásztörténetében, hogy ez az adott nép históriájával kezdődjön. A német származású Andreas Hess mai divatos szóval élve bestseller művet nyomtatott. Bátor volt, hiszen egyáltalán nem lehetett biztos abban, hogy a befektetése megtérül, azonban volt annyira elővigyázatos, hogy latin nyelven adta ki a könyvet, hogy egész Európában el lehessen olvasni. A magyarok történetét a honfoglalástól 1468-ig taglalja, Mátyás uralkodásáig. Kétszázötven példányban jelent meg, egy aranyforintba, vagyis körülbelül egy ökör árába került, és tíz példány maradt meg belőle eddigi ismereteik alapján, magyarázta Farkas Gábor Farkas.

A művelődéstörténész arra is felhívta a figyelmet, hogy Andreas Hessről keveset tudunk. Rómában tanult tipográfiát, majd közvetítés útján, Vitéz János esztergomi érsek meghívására Budára érkezett 1470-ben. A Budai krónikán kívül még egy könyvet kiadott, de későbbi élete a homályba vész. A könyvkiadásnak köszönhető, hogy ismerjük őt, és „mily csodálatos definíciója ez az emberi lét értelmének”. Arról sincsenek információk, hogy miért 1468-ban, és nem 1473-ben fejezte be a történetet, hiszen ekkor látott napvilágot a kötet. Érdekes viszont, hogy 1472-ben már majdnem kész volt a művével, de mivel az előszót az a Vitéz János írta, aki időközben összeesküvést szervezett Mátyás király ellen, Hess jobbnak látta, ha vár még egy évet, és 1473-ban úgy adja ki a Budai krónikát, hogy a kegyvesztetté vált mecénása gondolatai már ne szerepeljenek benne, mesélte Farkas Gábor Farkas.