Kiállítás és konferencia Bánffy Miklósról Nagyváradon

János Piroska

A Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja 2018-ban szervezte meg Az irodalom és a kultúra éltető közege: a lokális és a regionális című nemzetközi konferenciasorozatának első alkalmát. Karácsony Benőt és Székely Jánost követően az idei, szeptember 21–23. között lezajlott konferencia Bánffy Miklós polihisztor munkássága köré épült. „A rendezvényt 2018-ban indítottuk útjára, azzal a koncepcióval, hogy teret adjunk egy olyan konferenciának, amelyen helyi, regionális értékeket lehet bemutatni, tárgyalni, olyan témákon keresztül, amelyek egyúttal az egész magyarságot, vagy akár egész Európát is képviselhetik, tehát egyetemes és regionális értékek kapcsolódásáról beszélhetünk. Kétévente szervezzük meg a konferenciát, és mindegyik alkalommal egy életművet is a fókuszába helyezünk, törekedve arra, hogy az életmű kapcsolódjon egy szűkebb régióhoz, felmutatva annak értékeit. Ez nem bezárkózást jelent a regionális kultúrába, hanem sokkal inkább azt kívánjuk felmutatni, hogy az adott életmű egyetemes értékekkel rendelkezik” – mondta el érdeklődésünkre dr. Albu-Balogh Andrea, a konferencia egyik szervezője. Mint megtudtuk, a Partiumi Keresztény Egyetem küldetéstudatához híven, a konferencián túlmenően a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoport a tavalyi tanévtől kezdődően elindított egy Kulturális örökség nevet viselő modult, amelyet a hallgatók szabadon választhatnak és amelyen belül a kulturális emlékezet helyeinek felismeréséről, illetve megismertetéséről tanulhatnak. A regionális értékek megismertetését hivatottak egyébként segíteni azok a tanulmányi kirándulások is, amelyeket a szak hallgatói számára szerveznek – jegyezte meg az egyetem adjunktusa. 

„Az idei konferencián azért esett a választás Bánffyra, mert bár nem partiumi, viszont olyan erdélyi személyiség, aki értelmezhető a lokalitás, a regionalitás, illetve az egyetemes magyar kultúra szempontjából is, hiszen egyszerre volt transzilvanista író, aki nyilvánvalóan haladó szellemiségű értelmiségként a transzilvanizmust egy tág, nyitott fogalomként értelmezte. Lényegében nem a bezárkózást értette alatta, hanem egyfajta minőséget és eszmét. Úgy gondoltuk, mivel amúgy Bánffy-évforduló is van idén, megérdemli azt, hogy egy konferencia előterébe állítsuk, hisz hosszú ideig elhallgatták, elfelejtették, viszont most lezajlik nemcsak a magyarországi, erdélyi, hanem egy európai újrafelfedezése is: megtörtént művének románra fordítása (Az Erdélyi történet 2019-ben Trilogia transilvană címmel jelent meg Marius Tabacu fordításában – szerk. megj.), illetve német nyelvterületen is népszerűvé vált” – mondta el dr. János Szabolcs, a konferencia társszervezője, hozzátéve: „Bánffy Miklós egy sokoldalú személyiség volt: az erdélyi egyházkerület főgondnoka, színházi intendáns, karikaturista, író, zeneszerző – egy olyan reneszánsz egyéniség, akinek a tevékenységi köreiről külön konferenciát lehetne szervezni.”
A konferencia csütörtöki megnyitóján egyúttal bemutatták az előző, Székely János-konferencia előadásaiból összeállított kötetet is, amelynek borítótervét szintén a Partiumi Keresztény Egyetem egykori hallgatója, jelenlegi oktatója, Gagyi Judit Eszter készítette.

Bánffy és a Helikon

A konferencia kísérőrendezvényeként csütörtök délután fél hattól kiállítás nyílt az egyetem dísztermében Bánffy Miklós és az erdélyi Helikon húsz esztendeje címmel. A megjelenteket N. Császi Ildikó, a Partiumi Keresztény Egyetem vendégoktatója köszöntötte. A beharangozó szerint a kiállításmegnyitón Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul előadást tartott volna Bánffy Miklós külügyminiszteri tevékenységéről, azonban az elöljáró közlekedési baleset következtében kialakult torlódás miatt nem érkezett meg a helyszínre. 
Pálfi József, a PKE rektora köszöntőbeszédében a fenn említett konferencia ismertetése mellett elmondta: Bánffy Miklósnak származása révén lehetősége nyílt a politikai szerepvállalásra, többek között országgyűlési képviselőként tevékenykedett, sokrétű reneszánsz személyiség volt. „A második világháborút követően a berendezkedő kommunista hatalom osztályellenségként kezelte, már nem közölték írásait, megélhetését nem tudta biztosítani, Király utcai lakásának egyetlen lakrészéből is ki akarták tenni, útlevelet is számtalan kísérlet után csak 1949 végén kapott” – jegyezte meg.
A két évtizedet átfogó kiállítás elsősorban a két világháború közötti erdélyi magyar irodalmi élet sokszínűségét, illetve az évforduló kapcsán a Helikon írói csoportosulás élére álló Bánffy Miklóst, valamint a transzilvanizmus szellemiségét hivatott bemutatni – mondta el Boka László irodalomtörténész, a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a kiállítás szövegíró-kurátora. Mint kiderült, a kiállítást Nagyváradon mutatták be elsőként. Bánffy Miklós kapcsán három főbb ismérvet emelt ki: a megújult, progresszív transzilvanizmusát, kérlelhetetlen minőség eszményét és az általa vallott nemzeti önkritika szükségességét. A kiállítás Bánffy mellett kitér a Helikon írói csoportosulás olyan meghatározó alakjaira is, mint például Kuncz Aladár, Tompa László, Makkai Sándor, Kós Károly. A tárlat október 1-ig látogatható az egyetem új épületének előterében.

A kiállításmegnyitót követően kerekasztal-beszélgetést tartottak Szász László 2020-ban megjelent Bánffy-monográfiája kapcsán. Az íróval Szebeni Zsuzsa színháztörténész (Liszt Intézet – Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ) és Boka László irodalomtörténész beszélgetett, egyúttal mindhárman az említett konferencia előadó résztvevői is voltak. Az erdélyi szellem arisztokratája című monográfiában nemcsak Bánffy írói voltával, hanem közgazdasági, politikusi munkásságával is megismerkedhetünk.
A kiállítást és a kerekasztal-beszélgetést a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Kolozsvári Főkonzulátus, Vendégoktatók a magyar kultúráért program támogatta. A rendezvényen felléptek a Partiumi Keresztény Egyetem magánének szakának hallgatói.