Sarki fény ragyogta be térségünket vasárnap este

BN-összeállítás

A nálunk szokatlan jelenséget a szakértők szerint egy, a napokban történt erőteljes napkitörés okozta. Megyénkben többek között Tótiban, Biharfélegyházán, Alsótótfalun (Sârbi), Szalárdalmáson (Almașu Mic), Vaskohszikláson is látták a jelenséget.
A sarki fény (az északi féltekén gyakran északi fény, latin néven aurora borealis, délen aurora australis) leggyakrabban a pólusok közelében, a mágneses pólustól 10-20 fok távolságra és a 3-ik, illetve a 6-ik szélességi kör között szokott fellobbanni. Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél, vagyis a Napból érkező nagy energiájú töltött részecskék elérik a magnetoszférát, és a Föld mágneses mezejének hatására energiájuk egy részét leadják a magaslégkörben. Eközben ionizálódnak, illetve gerjesztődnek és különböző színárnyalatú fényt bocsátanak ki magukból.
A Napból a légkörbe érkező nagy energiájú protonok elektronbefogással hidrogénatomokká alakulnak, ezért a gerjesztett hidrogénatomokra jellemző vörös, kék és ibolya színeket bocsátják ki esősorban a magas szélességi körökön, de a légkör leggyakoribb két összetevője, a nitrogén és az oxigén kék, ibolya, valamint vörös és zöld színei is különféle intenzitással megjelenhetnek a sarki fényben. A leggyakoribb sarki fény szín a világoszöld és a lila.
A sarki fény erős naptevékenység idején nemcsak a pólusok közelében, hanem az alacsonyabb szélességi körökön, így időnként hazánk területén is fellobbanhat. A sarki fénynek öt megjelenési formája ismert: a folt típusú jól körülhatárolható kis méretű fényjelenség, az ív-forma egy enyhén görbülő szalagra hasonlít, az úgynevezett sáv forma redős szerkezetű, a sugár típusú pedig egy olyan egyenes fénynyaláb, ami a Föld mágneses erővonalait követi. A legnagyobb kiterjedésű sarki fény a fátyol-forma, ami egy nagy kiterjedésű diffúz fénylés.