Folytatódott a maturanduszok sorozata az Ady-líceumban

Valaminek az eltűnése rengeteg kérdést vet fel az emberben: Hová tűnt? Mi lett vele? Nem volt ez másképp az Ady Endre Elméleti Líceum 12. D osztályának diákjaival sem, akik, ha csak a maturandusz erejéig is, de nyomozókká váltak, hogy kiderítsék: vajon hogyan veszhetett nyoma szeretett mikrohullámú sütőjüknek? Legfőbb gyanúsítottak pedig kik mások lehetnének, mint az osztályban tanító tanárok. A detektívek óráról órára járva kutattak, kihallgattak, már-már idegenek segítségét kérték, hogy megtalálják az elkövetőt. A matekórától a földrajzóráig mindenhol megfordultak, azonban a legtöbb próbálkozás sajnos zsákutcába torkollott, de semmi nem volt hiába. A hosszú, egész napon át tartó nyomozás sikeresnek bizonyult, ugyanis meglett a tettes; valaki, akire senki nem gondolt. Az előadás meglepő fordulattal, illetve a megszokottól eltérően a ,,Már nem szédülök’’ és az ,,Örökké tart’’ című dalok eléneklésével zárult. Rímbe foglalva vagy elrappelve akár, a legkedvesebb tanárok humoros szituációkban jelentek meg. Hogy is jellemezhetnénk ezt az osztálynyi „detektívet”? Talán a „kedves csirkefogók” lenne a legtalálóbb név.