Gyermekeknek zenéltek a filharmonikusok

Tóth Gábor

A héten nem tartott hagyományos, úgynevezett felnőtt nagykoncertet a váradi filharmónia, helyette viszont összesen hatszor ismételte meg népes iskolás közönség számára a 0–4. osztályos gyermekeknek szóló tematikus előadását, Téli mese címmel. December 13-án és 14-én délelőtt kettőt-kettőt román nyelven prezentáltak, december 15-én, pénteken pedig kettőt magyarul, 9 és 11 órai kezdettel.

A pénteki második, 11 órakor kezdődő magyar nyelvű hangversenyen jártunk. Nem túl szakmai zenekari szempontból (főleg a fúvósoknak) egy héten háromszor is reggel 9 órakor koncertet tartani, ez sokkal inkább emlékeztet az egykor volt közmunka fogalmára, mintsem előadóművészeti szempontokra, viszont valószínűleg igazodni kellett a fiatal közönség iskolaprogramjához.

Nem vitte túlzásba a filharmónia a leckekoncertek nyilvános meghirdetését, sem a honlapjukon, sem hírlevélből nem értesülhettünk ezekről, egyetlen átfutó közösségi oldali posztja volt a zeneintézménynek erről. A pénteken látottak alapján viszont az iskolákból való háttértoborzás, szervezés igazán aktív volt, hiszen telt ház volt délelőtt, s mint utóbb megtudtuk, reggel is csordultig volt a terem magyar kisiskolásokkal.

A Téli mese koncertötlete, a műsor összeállítása, a narráció és a kivitelezés, azaz vezénylet, a már többször itt járt kolozsvári Toadere Kovács Dalma karmester, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusának érdeme. A zenekar a délelőtti koncerten igazán jól szólt, nagyszerű szólókat is hallhattunk, tehát a gyerekek talán még többet is kaptak minőségben, mint mostanság egy-egy hangversenyen a felnőtt közönség.

Ötletes volt a történetfűzés a beékelt zenekari részletekkel, s eközben a kisiskolások megismerhették mesébe szőve-építve, miként is szól számos hangszer (köztük oboa, klarinét, kontrafagott, trombita) vagy hogyan játszhatnak még a hagyományos mód mellett a vonós hangszercsoportok (pizzicato, col legno).

Kockázatos 450 gyerekkel interaktív kérdezz-feleleket játszani, mert nem biztos, hogy mindig az az egyértelmű válasz érkezik majd, amit az előre megírt forgatókönyv kíván, de Toadere Kovács Dalma bevállalta ezt is – még ha a gyerekek kórusban felelve bevallottan nem is fáztak épp ettől a mostani enyhe téltől, vagy egyesek igazi havas telet se láthattak még, talán oly fiatalok…

A Téli mese részben e párbeszédek nyomán bontakozott ki lépésről lépésre. A fázás-vacogás zenekari megjelenítéséből indultunk el. Itt nem a kézenfekvőbb Vivaldi Tél reszketését választotta a karmester, hanem egy kuriózumot, Glazunov Az évszakok, op. 67 balettjéből A tél című felvonás III. variációját, a Jégesőt. Vacogósabb hópelyhek után hófödte kedves hangulatot idézően ékelődött ide lágyabb dallamvilággal Haydn (avagy Hoffstetter) Szerenád-részlete, majd csengettyűs lovas szánon utazhattunk Mozarttal (Schlittenfahrt, K. 605, no. 3). A szánon elérkeztünk karácsony ünnepéhez, Jézus megszületését először trombita hirdette ki a Mennyből az angyal dallamával, amit aztán a gyerekekkel közösen is elénekeltetett a karmester – igen kiváló kórus jött létre, még úgy is, hogy a dallam talán kissé magas fekvésbe lett helyezve a gyerekek számára. Max Regertől következett ezután Mária altatódala. Egy fafúvós intermezzo mutatta be a fagottot és oboákat (részlet Purcell Artúr királyából), ezt követte a napkeleti bölcsek felbukkanása – a keleties dallamívű, nagy léptekkel vándorló hangulatot Carl Nielsen Aladdin-szvitjének ünnepélyes indulója szolgálta.

Ekkor váratlanul betoppant a színpadra a piros ruhás Mikulás is, aki egy olyan varázsdobozt hozott ajándékba puttonyában, amibe azután egy digitális hangfelvevő segítségével sorra dallamok kerültek bele, s azok rendre zenekari partitúrákká változtak ott, utóbbiak pedig természetesen hangzó zenekari művekké. Így lett a gyerekek újabb közös, bár eltérő szövegváltozatokkal együtt hangzó énekéből (Hull a pelyhes) Mozart-variációk (K. 265, no. 1–3.). Egy klarinét-kontrafagott karakter-duettből hasonló varázslattal Ravel Lúdanyó meséinek A szépség és a szörnyeteg párbeszéde című tétele bontakozott ki, szintén elbeszélt mesekörítéssel – hárfát itt sajnos nem láthattak most a gyerekek, de hallhatták annak hangját egy elektromos zongoráról (Csajkovszkij A diótörő Virágkeringő-bevezetőjével). Mozart A-dúr szonátájának (K. 331) főtémája viszont immár igazi koncertzongorán szólalt meg. Ebből aztán varázsütésre újabb zenekari mű lett, Reger ún. Mozart-variációinak (op. 132) témabemutató részlete.

Nem tudni mennyire indokolt pedagógiailag 0–4. osztályosokat angolul is megénekeltetni, de mint kiderült, a gyerekek kiválóan ismerték a We Wish You a Merry Christmas szövegét-dallamát is. Ez utóbbi közös dallal és zenekari változatával zárult a megközelítőleg egyórás oktató hangverseny.