Nemzetközi küldöttség látogatott a Szacsvayban

Szolár Éva

Mint arról már beszámoltunk, a Szacsvay Imre Általános Iskola Sele Tünde aligazgató vezetésével újabb nemzetközi együttműködési programban vesz részt, amely az „Erasmus akkreditáció az oktatásban 2021-2027” elnevezést kapta. Ez olyan célokkal rendelkezik, mint a digitális oktatás, a környezeti és demokratikus nevelés nemzetközi és intézmények közötti összehasonlítása, valamint a hasznos tapasztalatok („jó gyakorlatok”) megismerése és otthoni kamatoztatása. Mindez persze lefordítva a tanárok és diákjaik kirándulását, élményekkel teli programokban történő részvételét is jelenti (ún. mobilitási program). 

Marc Segura, a spanyol küldöttség (IES Vicent Castell i Domènech Iskola, Castellón de la Plana, Valencia tartomány), valamint Wolfgang von Hofe, a német delegáció (IGS Nordend Iskola, Frankfurt, Hessen tartomány) vezetőjével beszélgettünk a nemzetközi hét tapasztalatairól. Kiemelték: az együttműködési programon belül, bár ott vannak a már említett közös célok, de minden partnerintézmény rendelkezik bizonyos autonómiával, ennek megfelelően érdekeinek és érdeklődési körének megfelelően fókuszálhat egyik vagy másik közös célra. A Szacsvay Imre Általános Iskola elsősorban a környezeti nevelésre és a fenntarthatóságra, a német és a spanyol munkacsoport pedig egyaránt a demokratikus nevelésre fókuszál („Tegyük naggyá a demokráciát!” a német, „Dolgozzunk a demokráciáért!” a spanyol projekt címe). A programnak van egy görög résztvevő iskolája is, de ők ezúttal nem voltak jelen. A küldöttséget az iskola tanulóinak családjai szállásolták el.

A spanyol csoport egy olyan hatosztályos szakközépiskolai programmal rendelkező intézményből érkezett, amelynek szakoktatásában kiemelkedik a kémiai, vegyipari profil – hívta fel a figyelmet Marc Segura. A német delegáció már egy jóval érdekesebb intézményi típusból jött, egy ún. komprehenzív iskolából (közös középiskola – Gesamtschule), ami a 20. század egyenlősítő, demokratizáló oktatáspolitikai törekvéseinek intézményi megtestesülése. Bár Németországban sikerült kilépnie a kísérleti iskola, az alternativitás keretei közül, de a társadalmi falakat ott sem volt képes teljesen áttörni. Az iskola lényegében „egy helyen, mindent mindenkinek” elv köré szerveződik – emelte ki Wolfgang von Hofe. A középiskola 5-10 osztályos tanulókat iskoláz be, alsó középfokú (Hauptschule) és középfokú érettségit nyújtva (ez nem azonos a gimnáziumi érettségivel, Abitur). Közös pont a Szacsvay és a német IGS Nordend iskola között, hogy mindkettő az alternatív osztályszervezés és módszerek úttörője a közoktatáson belül. Ezt az eszmeiséget ma is őrzi, hiszen az osztályok teljesítmény, valamint szocio-kulturális háttér alapján heterogén összetételűek, mindegyik osztály 3-4 speciális igényekkel rendelkező tanulót integrál – mutatott rá a programkoordinátor. Mindezt az iskola körzete alapján nem nehéz megvalósítani, hiszen Frankfurt központja ad helyszínt neki, körbevéve a nemzetközi intézmények székhelyeivel (például az Európai Központi Bank) és ebből következően egy nemzetközi középosztálybeli szülői háttérrel. 

A vendéglátó intézmény elsősorban a környezeti nevelés, a környezettudatosság és a fenntarthatóság köré építette a küldöttség programjait. A vendégek kiemelték, hogy nagy hatást tett rájuk Szalacs község hulladékgazdálkodási, szelektív hulladékgyűjtési programja, amely nemcsak országszerte példaértékű, de nemzetközi érdeklődést is sikerült kivívnia magának. A számos program közül érdemes kiemelni, Kincs Gréte biológia szakos tanár természetes és mesterséges evolúcióról tartott interaktív előadását a nagyváradi Körös áruházban létrehozott, a természettudományos oktatásnak dedikált Comuniteca-ban. Illetve azokat a programokat, amelyeken keresztül a helyi magyarság kultúrájával, hagyományaival ismerkedhettek meg a vendégek. Ezen kívül részt vehettek számos közös feladatban (például környezetbarát és nem környezetbarát tárgyak felismerése és párosítása, környezetvédelemmel kapcsolatos szövegek kiegészítése, kvíz, ügyességi feladatok és Kahoot-játék). 

A beszélgetés során szóba kerültek azok a közös kihívások, amelyekkel a képviselt iskolák és oktatási rendszerek szembe néznek, különös tekintettel a multikulturalizmusra és a nemzetközi PISA tanulói teljesítménymérés eredményeire. Mindkét város iskoláinak, de különösen Frankfurt oktatási intézményeinek egyik legfontosabb kihívása a multikulturalizmusból adódó helyzetek megoldása. Mint Wolfgang von Hofe kiemelte, Frankfurt egy multikulturális város, nagyon magas az első vagy a második generációs bevándorlók aránya, illetve ezek mellett megjelentek például az ukrán menekültek gyermekei is az iskolákban. Az oktatás nyelvi akadályának kezelésére német nyelvi támogató programokat biztosítanak számukra, amelyeken ezek a gyerekek emelt óraszámban német nyelvet tanulhatnak a felzárkózás érdekében. Hasonló intenzív nyelvi programok működnek Spanyolországban is. Az oktatás digitalizációjával kapcsolatban rámutattak, hogy szemmel láthatóan sokkal fejlettebb infrastruktúrával rendelkeznek e terén (például a spanyoloknál minden osztály rendelkezik okostáblával), de sok esetben hiába költenek eurómilliárdokat a táv- és online oktatás fejlesztésére, ha hiányzik annak működtetéséhez szükséges munkaerő. A nemzetközi közvélemény figyelmét felkeltő PISA-eredményekkel kapcsolatban kiemelték, hogy ezek a mérések nem adnak reális képet az oktatás valós teljesítményéről. Mindkét ország teljesítményromlása mögött sokkal árnyaltabb okok vannak, mint ami a médiában megjelenik. 

Végül, a német delegáció vezetője azzal zárta szavait, hogy ugyan vannak eltérések az intézmények és az oktatási rendszerek között, de a legfontosabb, hogy mindenhol ezeket emberek működtetik, és csak az számít, hogy ezek az emberek mennyire szeretik a munkájukat, mennyire lelkesednek iránta. Marc Segura pedig elmondta, hogy a résztvevő tanárok és diákok egyaránt nagyon hálásak a vendéglátóiknak a meleg fogadtatásért és a színes nemzetközi hétért.