Jégeső-elhárító rendszert telepítenének Bihar megyébe

Ciucur Losonczi Antonius

Munkaülést tartottak március 7-én a megyeházán, melynek témája egy jégeső-elhárító rendszer Bihar megyei telepítése volt. Ez része lesz egy országos hálózatnak, és Bihar, illetve Szilágy megyékben 15 rakétabázist építenének ki. A tanácskozáson részt vettek szakemberek, valamint a margittai, a székelyhídi, az értarcsai, a tóti, a tasnádbajomi és a berettyóújfalui helyhatóságok képviselői, ugyanis ezekben  a községekben lennének kilövőpontok. Javaslatként elhangzott, hogy készüljön egy megvalósíthatósági tanulmány, majd egy munkacsoport azonosítsa be a pontos helyszíneket. Azért hasznos ez a rendszer, mivel a jégeső évente a mezőgazdasági termelés 3–18 százalékát tönkreteszi. Hatással van a flórára és a faunára, károkat okoz az épületekben, a járművekben, a telekommunikációs hálózatokban. A nagyobb méretű jégdarabok elpusztíthatnak akár házi- és vadállatokat is. Ismertek olyan esetek, ahol egyetlen, jégesővel kísért vihar több mint 300 millió dolláros veszteségeket okozott, globális szinten pedig a mezőgazdaságnak okozott károk értéke évente meghaladja a 11 milliárd dollárt. Romániában már 1930 óta foglalkoznak behatóbban a légköri viszonyok tanulmányozásával, Ștefania Mărăcineanu egy olyan találmányát kérte levédetni Bukarestben, melynek használata esőt idézett elő. A jégverés tudományos elhárítása 1965 kezdett világméretű nagyságot ölteni, a 20. század utolsó évtizedében 48 országban közel 92 milliárd hektár területet sikerült megóvni.

Több módszert szoktak alkalmazni napjainkban: a rakétás jégvédelmet, a talajgenerátoros eljárást és a repülőgépes jégeső-elhárítást. Az alapelv tulajdonképpen azonos: ezüst-jodid kristályt juttatnak a zivatarcellába, mely vegyület tudományos módon bebizonyítva kondenzációs magként gátolja a nagy jégszemcséknek a kialakulását.