A veszteséges vállalkozások után is egészségbiztosítást kell fizetni

Pap István

Az egyéni vállalkozói formákat sújtja az idei évtől érvénybe lépő adótörvény-módosítás, amelynek értelmében minden vállalkozónak fizetnie kell az egészségbiztosítást, függetlenül attól, hogy mekkora jövedelemre tesz szert a vállalkozásából. Az adótörvény módosítására Benke Lajos János olvasónk hívta fel a figyelmet, aki nyugdíja mellett egyéni vállalkozóként dolgozik, és esedékessé vált a 2023. évi adók rendezése. Ekkor szembesült azzal, hogy be kell fizessen egy közel kétezer lejes összeget egészségbiztosítás gyanánt, ami meghökkentette, sőt felháborította. „Én 69 éves leszek az idén, nyugdíjas vagyok, negyven évig fizettem az egészségügyi hozzájárulást. Most megint fizetek, és ha bekerülök a kórházba, akkor nekem két ágyat fognak adni, duplán fogják adni a gyógyszert? Én nem kapok annyi nyugdíjat, mint amennyit most ki kell fizessek, pedig azért dolgozok még, hogy meg tudjak élni úgy ahogy” – fogalmazott olvasónk.

Most még a régi

Az adózási mód változása kapcsán kérdeztük Fandly Mariust, a Bihar megyei adóhivatal helyettes vezetőjét, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvénymódosítás tavaly november végén jelent meg január 1-i hatállyal, tehát 2024-től kezdve érvényes. Ez azt jelenti, hogy a 2023-as adóév tekintetében nem történtek változások. A 2023-ra vonatkozó adóbefizetési határidő 2024. május 25. A tavalyi adóévre érvényes szabályozás szerint egészségbiztosítást kell fizessenek mindazok, akik bármilyen engedélyezett magánszemélyi vállalkozási formában (önálló vállalkozás, egyéni vállalkozás, családi vállalkozás stb.) tavaly több mint 18 ezer lej jövedelemre tettek szert. Ez a 18 ezer lej egyébként hathavi minimálbér összegét teszi ki. Azok, akiknek a vállalkozásból származó jövedelme nem érte el 2023-ban a 18 ezer lejt, csak jövedelemadót fizetnek, de nem kell egészségbiztosítást fizetniük. Fandly Marius hozzátette, hogy minél magasabb a befolyt jövedelem, annál nagyobb az az az összeg, amit egészségbiztosításként be kell fizetni az adóbehajtó szervhez, vagyis az adóhivatalhoz.

Május 25-ig kell tehát rendezni a tavalyi évre vonatkozó adóbefizetéseket, az idei évi jövedelmek adóját pedig legkésőbb 2025. május 25-ig kell átutalni az adóhivatalnak, hangsúlyozta Fandly Marius. És lesz is mit fizetni, ugyanis, mint elmondta – és ez a lényeges változás –, ezentúl minden engedélyezett magánszemély bármely vállalkozási formában tett szert bármilyen csekély jövedelemre is az idén, mindenképpen be kell fizessen legalább hathavi minimálbér tíz százalékának megfelelő egészségügyi hozzájárulást, ami a jelenlegi állás szerint 1980 lej, lévén, hogy a minimálbér most 3300 lej. „Akinek van egy magánvállalkozása, és nincs felfüggesztve a tevékenysége, az minimum hathavi egészségbiztosítást kell majd fizessen, akkor is, ha pusztán egy lej jövedelme volt egész évben. De ezt csak jövő májusban kell kifizetni” – szögezte le Fandly Marius. Az igazgatóhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a jövedelem nem tévesztendő össze a profittal, és az egyéni vállalkozó akkor is be kell fizessen minimum 1980 lej egészségbiztosítást, ha egyébként veszteséges a vállalkozása. „Például, ha valakinek van a vállalkozásából száz lej jövedelme és kétszáz lej költsége, ez azt jelenti, hogy neki volt legalább egy lej jövedelme, nem profitja, a kettő két különböző dolog” – fogalmazott Fandly.

Mindenki fizet

Fandly Marius kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a törvény értelmében mindenki, aki jövedelemre tesz szert, adót kell fizessen, tehát „aki dolgozik, annak adót kell fizetnie. Függetlenül attól, hogy hány évet dolgozott le valaki korábban, ha van a munkahelye, ha van nyugdíja, és emellett van egy engedélyezett egyéni vállalkozása is, akkor ő is hozzá kell járuljon az országos egészségbiztosítási pénztárhoz” – fogalmazott az igazgatóhelyettes. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha valaki átalányadó rendszerben adózik, akkor nyugdíjasként van bizonyos kedvezménye, de semmilyen más kedvezmény nem szerepel a törvényben, tehát például krónikus betegeknek sem jár semmilyen adókedvezmény a befolyt jövedelmük után. Hozzátette, hogy mint minden adótípust, az egészségbiztosítást is az adóhivatal gyűjti be, és ezt a pénzt át is utalja az Egészségügyi Minisztériumnak.

Kivételek

Az egészségbiztosítás kifizetésének kötelezettsége alól csak két kivétel van: azok a nyugdíjasok nem kell befizessék ezt az adónemet, akiknek nyugdíja nem haladja meg a havi 4000 lejt, továbbá nem kell egészségbiztosítást fizetni a szellemi termékek, alkotások után származó jövedelmek után. Minden más esetben minden jövedelemforrás után külön-külön be kell fizetni az egészségbiztosítást. Ha például valaki munkakönyves alkalmazott, illetve van egyéni vállalkozása is, továbbá cégtulajdon után is származik bevétele, akkor mindhárom jövedelemforrás után be kell fizetnie az egészségbiztosítást. Ha egy nyugdíjasnak van egyéni vállalkozása, akkor fizetnie kell az egészségbiztosítást a vállalkozásból származó jövedelem után, ha pedig nyugdíja meghaladja a havi négyezer lejt, akkor ezután a jövedelem után is fizeti az egészségügyi hozzájárulást. Fandly elmondta, hogy a jövedelem nagysága függvényében nő a befizetendő egészségbiztosítás összege is. A törvény értelmében 1 lej és 19.800 lej közötti éves jövedelem esetén évi 1980 lej a befizetendő egészségbiztosítás összege, 19.801–39.600 lej közötti jövedelem esetén már 3960 lejt kell befizetni évente, és így tovább emelkedik az összeg.