Évadot zárt a nagyváradi Szigligeti Színház

Szigligeti-sajtóanyag

A Nívódíjak odaítéléséről idén is szakmai zsűri döntött. A Lilliput Társulatot Halasi Dániel színész, rendező, a Nagyvárad Táncegyüttest Szalay Tamás táncművész, koreográfus, a Magyar Táncművészek Szövetségének ügyvezető titkára és Nemes Zsófia táncművész, koreográfus, a debreceni PR-Evolution Dance Company társulatvezetője, a Szigligeti Társulat produkcióit pedig Albert Mária színházi szakíró, fordító, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem oktatója, Szabó K. István rendező, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője, a társulat korábbi művészeti vezetője, illetve Boka László irodalomtörténész, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa méltatták.
A következő díjak kerültek átadásra: legszorgalmasabb önkéntes – Kocsis Márk; legjobb gyermekszereplő – Boross Péter a Tüskevárban nyújtott alakításáért; Aranybérlet a leghűségesebb bérletes nézőnek – Erdei Árpád; Varga Vilmos-díj (a legendás színészegyéniség özvegye, Kiss Törék Ildikó és fia, dr. Varga Zsombor felajánlásából) – Hunyadi István; Földes Kati-díj a színtársulat szavazata alapján a legjobb 35 éven aluli színésznek – Scurtu Dávid; Nosz Botond-díj (egykori Kulissza-díj) – Hevesi Éva; Arany bonbon-díj – a Szigligeti Színház ügyelői, Joó Emília, Vajda Bogi, Varga Friderika, Kerekes Emma; legjobb kortárs táncművész – Barabás Hunor; legjobb néptáncművész – Barkóczi Réka; a legjobb férfi bábművész – Lélek Sándor Tibor; a legjobb női bábművész – Stéfán Bodor Mária; a legjobb női főszereplőnek járó Nívódíj – Trabalka Cecília, Aliz szerepéért az Aliz Csodaországban című előadásban; a legjobb női mellékszereplőnek járó Nívódíj – Kocsis Anna, Stázi bárónő a Csárdáskirálynő előadásban; a legjobb férfi főszereplőnek járó Nívódíj – Sebestyén Hunor, Arturo Ui, a gengszterek ura az Állítsátok meg Arturo Uit előadásban; a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Nívódíj – Szotyori József, ROBINSON, a gép A padlás című előadásban; közönségdíj – Ilyés Klaudia; életműdíj: Balogh Judit bábművész.

Laudáció

A szombati színházi gálán Balogh Judit bábművész vehetett át életműdíjat. A laudációt Botházy-Daróczi Réka, a Lilliput Társulat művészeti vezetője írta és olvasta fel, ennek szövegét közöljük az alábbiakban.
„Az idei életműdíjasunk szereti az embereket, szereti a békességet, szereti a hazáját, szereti a családját, és szereti a vasárnapi ebédet. A Négyszögletű kerek erdő előadásból idéztem. Dömdödöm dalának sorait Szabó Attila írta és ez volt az előadás egyik legszebb pillanata. A bölcs Dömdödöm ritkán szólalt meg, de amikor megszólalt, mindenki ráfigyelt. Egyetlen szóval tudott dicsérni, dorgálni, vitának végére pontot tenni, de leginkább hallgatni, meghallgatni, kéretlen tanácsot nem adni tudott a legjobban. Nem véletlenül elevenítem fel Lázár Ervin mesefiguráját. Számomra ez volt Balogh Judit egyik legemlékezetesebb alakítása. Hinni szeretném, hogy mindenkinek, aki szakmáját hivatásként végzi, előbb-utóbb elérkezik az elismerések, dicséretek és díjak ideje, az a pillanat, amikor örömmel és megelégedéssel mondhatja, hogy igen, látszott a láthatatlan is. Balogh Judit számára most érkezett el a pillanat, hogy társulatunk, színházunk nevében köszönet mondjunk, elismerjük az elmúlt közel 40 évben tett szolgálatát. Bábszínészként 1986-ban került a társulathoz és nyugdíjba vonulása pillanatáig alázattal, szorgalommal és az alkotótársak felé a legnagyobb nyitottsággal és elfogadással szolgálta a bábszínházi előadások létrejöttét. Ugyanazzal a fegyelemmel és figyelemmel játszott Shakespeare Szentivánéji álmában, mint Ion Creangă Kecske és a három gidó meséjében vagy Oscar Wilde A boldog hercegében, de mondhatnánk Fodor Sándor Csipikéjét, vagy a már említett Négyszögletű kerek erdőt. Ha őt kérdeznénk, valószínűleg ő is kedvenc szerepei közé sorolná Dömdödöm karakterét. De emlékezetes alakítást nyújtott Nyugati Boszorkányként a Hajdu Géza által rendezett Óz, a nagy varázslóban, Sámánként a Rumi László által rendezett Csillaglépő Csodaszarvasban (amit közel 100 alkalommal játszott), Ágota asszonyságként a Hanyecz Debelka Róbert által rendezett A Furka Pista és a Sárkány című előadásban, vagy Mostohaként az Urbán Gyula rendezte János Vitézben.
Az utóbbi évek legfontosabb szerepe kétségkívül a Szabó Attila rendezte Kispipi és Kisrécében nyújtott alakítása, aminek kapcsán Stuber Andrea kritikus így írt: „Balogh Judit személyében igazi régivágású bábszínészt láthat a közönség nagymamahanggal és mesei nevetésekkel.” És egy kicsit a társulatban is ezt a szerepet töltötte be Jutka. Intelligenciájával, szorgalmával, nyugodtságával és határozottságával igazi támasza volt a társulatba érkező bábszínészeknek. Az élet ajándéka, hogy ma már nagymamának lenni nem csak egy szerep számára. Hamarosan kétszeres nagymama lesz, és mi a második unokájához is gratulálhatunk. Drága Jutka, kívánjunk, hogy csattanjon sok-sok puszi a homlokon, kacagjanak rád az unokák sokszor, megöleljenek, és bújjon nagymamaölbe a két kicsi gyermek, amilyen gyakran csak lehet, hogy sokszor mesélhesd nekik a Kispipi és Kisréce történetét!

Köszönjük, hogy veled dolgozhattunk!”