Megnyílt a Fényeken innen, színeken túl című kiállítás a várban

Ciucur Losonczi Antonius

Az érdeklődőket Fórián Andrea egyesületi elnök köszöntötte. Hangsúlyozta: kiállítótársával, Petrilák Annamáriával a közös vonásuk az, hogy egyikőjüktől sem áll távol a hitélet, a szakralitás. Mindketten hívő kereszténynek tartják magukat, s tulajdonképpen már régóta dédelgetett vágyuk, hogy amit vallásos emberként megélnek, azt miként tudják ebben a két műfajban, az üvegfestészetben és a fotóművészetben megmutatni. Az alkotások elhelyezésével a kontrasztot próbálták kiemelni, illetve a színek is kifejezik ezt, hiszen a római katolikus egyházban a színeknek mint szimbólumoknak jelentőségük van (Petrilák Anna katolikus), míg a protestánsoknál a fekete és a fehér a mérvadó, amit a fény és árnyék játékával lehet a leginkább illusztrálni a fotóművészetben – magyarázta a református Fórián Andrea.

Bakos Gábor bihardiószegi plébános arra hívta fel a figyelmet, hogy a művészetben vannak olyan jelképek, melyek a kereszténységről tesznek tanúságot, ilyen például a hal, a kereszt, illetve maga a kenyér is a liturgiában. A középkorban pedig „a szegények bibliájaként” is használták az alkotásokat. A képek tehát sokszor a múltat akarják közelebb hozni a jelenhez, hogy jobban megértsük a hajdani történéseket. Többször is idézve Joseph Ratzinger teológust (XVI. Benedek pápát) a tisztelendő arra hívta fel a figyelmet, hogy a képek az alkotóikra emlékeztetnek bennünket, arra, hogy „milyen színes a lelkünk”, és hogy a Jóisten nélkül semmit sem tudok megalkotni, mert a hiányában csupán porszemek vagyunk. Ezért tehát sokszor a láthatatlan világ válik láthatóvá a képzőművészetben vagy a zenében. Ugyanakkor, különösképpen a szentképek felkészítenek bennünket arra, hogy mi vár ránk földi zarándokutunk végén. Azért szépek és jók, mert a szeretetből születnek, bennük van a munka és az imádság.  

Csathó Töhötöm festőművész, a Tibor Ernő Galéria művészeti vezetője úgy vélte: a magyarságunkat megtartó hitéletet tükrözi a kiállítás. Szerinte a fényképek esetében úgy is értelmezhető a fehér és a fekete, mint az igaz és a hamis az istenkeresés kontextusában, a szürke árnyalatok pedig arra figyelmeztetnek minket, hogy ez egy bonyolult folyamat. Az üvegfestészet technikája egy hosszabb felkészülést igényel, de jelen esetben szintén az Istenhez vezető utat ábrázolja.
A vernisszázson kulturális műsorral Thurzó Sándor József brácsaművész, Füzesi Edit (gitár, ének), Fazakas Ildikó (ének) és Török Sándor (vers) szolgált.