Somkuti Bálint: Még az idén véget ér az orosz–ukrán háború

Fábián Tibor

Az orosz–ukrán háború még az idén véget fog érni, fejtette ki a biztonságpolitikai elemző, hozzátéve: az ukrán fél hadianyag, lőszer és emberanyag veszteségei mostanra olyan nagyok lettek, hogy előreláthatólag szeptember, október tájékán képtelenek lesznek a háború folytatására. Mint elhangzott, a Nyugat már 2022 közepétől csökkenő mértékben támogatja északi szomszédunkat. Miközben, ha komolyan gondolta volna, hogy megvédi Ukrajnát, évek óta tonnaszámra kellett volna öntse az országba a fegyveranyagot. Ez viszont nem történt meg. Az előadó rámutatott, az USA Oroszországgal szembeni komoly hadi előnye miatt csekély annak a valószínűsége, hogy Putyin Ukrajna elfoglalása után tovább folytatná háborúját nyugati irányba. Ez csak abban az esetben feltehető, ha Amerikában polgárháború törne ki, ami miatt elmaradna Európa számára az amerikai támogatás. Egy ilyen forgatókönyvnek viszont minimális a valószínűsége.

Somkuti szerint a Nyugaton mostanra eluralkodott egy olyan meggyőződés, hogy Putyin a „nagy sátán”, aki szembemegy Brüsszellel, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy legyőzzék. Akár egy háború árán is. Az is elhangzott, hogy a háborút megelőzően az amerikai demokrata párt óriási pénzeket invesztált Ukrajnába. Információk szerint Soros György közel egymillió hektár termőföldet vásárolt fel az országban. Érdekeltségeiket pedig nem szeretnék veszni hagyni. Eközben az oroszoknak nem a területi hódítás a céljuk, hanem hogy felmorzsolják az ukránokat. Az országot nem elfoglalni fogják, hanem megszállni.
Ami a Kína és Oroszország közötti kapcsolatokat illeti, Somkuti Henry Kissingerre, az egykori nagyhatású amerikai külügyminiszterre hivatkozott, akinek életműve abban merült ki, hogy távol tartsa egymástól e két országot. Arról is szó esett, hogy az USA világpolitikája egy vallásos felsőbbrendűségen alapul, mely szerint Isten a világ vezetőivé rendelte őket. Ez a meggyőződés pedig nem kedvez annak, hogy hátralépjenek az orosz–ukrán konfliktusból. Az amerikai demokraták kizárólag ideológiai alapon közelítik meg a világot. Aki nem hódol be nekik, az számukra az ellenségük. Ezért mindent megtesznek azért, hogy megbuktassák akár a baráti országok kormányait is, ha azok nem értenek velük egyet és nem az ő útjukat követik.
A lehajtott fejet nem vágja le a kard, válaszolta Somkuti arra a kérdésre, hogy vajon Magyarország vagy Románia tett-e jobb lóra diplomáciájukkal. Rövid távon Románia mindenképpen jobban járt ezzel a magatartással – hangsúlyozta az előadó. Őket például nem fosztották meg az uniós támogatásoktól. Ezt a hozzáállást általában kedvelik a nagyhatalmak. Hosszabb távon viszont a Magyarországra jellemző nyakas szembenállás kifizetődőbb – tette hozzá. 
Egy lehetséges harmadik világháborúval kapcsolatban Somkuti nyomatékosította: ez senkinek sem áll érdekében. Jelenleg nem világháború és atomháború várható, hanem sok kisebb háborús konfliktus. 
A közönség részéről érkező kérdések között Franciaország afrikai jelenléte is szóba került. A szakértő rámutatott, a franciák folyamatosan teret veszítenek egykori gyarmataikon, miközben a francia gazdaság jelentékeny része onnan származik. Ha ez a pénz végleg elmarad, Franciaország csődbe fog menni – mutatott rá Somkuti. Ellenben a kínai és orosz beavatkozás nyomán valószínűleg több pénz maradhat majd a kontinensen, ami az életszínvonal növekedését eredményezheti.