Zenés elmélkedés a vártemplomban

Ciucur Losonczi Antonius

Mint megtudtuk, a rendezvény azért lett megszervezve, mert a fellépő szerint az említett két szent alakja méltatlanul feledésbe merült. Árpád-házi Szent Kinga (vagy Kunigunda) IV. Béla lánya volt. Korán eljegyezték a Piast-házbeli V. Boleszláv lengyel fejedelemmel, akihez tizenöt évesen, 1239-ben feleségül is ment, és a házasság jó hatással volt a lengyel–magyar kapcsolatokra. Férje 1279-ben elhunyt, Kinga ekkor klarissza apácaként az általa alapított ószandeci kolostorba vonult vissza húgával. A kolostort a tatárok feldúlták, az újjáépítést Kinga irányította. Itt hunyt el 1292-ben, tíz hónapnyi betegség után. Anjou Szent Hedvig a Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi hercegnő, I. Lajos magyar király lánya. Apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője. A litvánok keresztény vallásra térítésének pártfogója, 2006 óta a Dunakanyar védőszentje.  

Érdekes volt a közönség soraiban látni reneszánsz viseletbe öltözött más előadóművészeket, akik a fejedelmi udvarban zajlott bemutatójukat megelőzően beültek a vártemplomba gregoriánokat, régi egyházi himnuszokat és hasonlóan kellemes, időben akár még a felvilágosodáshoz is közelítő muzsikát hallgatni.
Szeghalmi Emese koncertjén a Boldogasszony anyánk régi magyar himnusz után felcsendült az Omnes gentes gregorián, valamint egy gregorián jellegű lengyel népi himnusz, majd sorrendben G. Fescobaldi (1583-1643), G. Dufay (1390-1453), J. Dunstable (1390-1453), M. Rossi (1602-1656), S. Marckfelner (1621-1674), D. Cato (k. 1560- k. 1618), N. Cracoviensis (?-1550), M. Leopolita (k. 1530-1589), G. Frascobaldi (1583-1643), Bakfark Bálint (1507-1576) és G. Muffat (1653-1704) szerzemények.