Városi rét a lepusztult telkek helyén

BN-összeállítás

Nagyváradon meglehetősen sok a gondozatlan, leromlott állagú terület, többek között azért, mert az elmúlt években sok épületet, gyárat lebontottak, de a helyükön nem épült más, illetve meglehetősen sok az eleve elhanyagolt telek. A helyi önkormányzat mintegy tíz hektárnyi ilyen területet azonosított be a városban, melyeket az elkövetkező években kellemes zöldövezetekké akar varázsolni. A polgármesteri hivatal most készít elő egy hároméves keretmegállapodásra vonatkozó tendert a város barnamezős területeinek átalakítására zöldövezetekké. „A projekt célja mintegy 10 hektárnyi leromlott terület parkosítása, hogy szebbek legyenek és nőjön az ökológiai értékük” – nyilatkozta a Bihoreanul hetilapnak Octavian Haragoș, a polgármesteri hivatal szóvivője. Nyugaton már nagyon divatos a városi rét koncepciója, aminek az a lényege, hogy a nagy költségekkel kialakított és folyamatos karbantartást igénylő parkok helyett lényegében önfenntartó zöldövezeteket hoznak létre a városokban, mert a természet maga teszi majd a dolgát. Mindössze arra van szükség, hogy a kiszemelt területekre a megfelelő növényeket ültessék el, amelyeket ne kelljen évről évre újraültetni. Már Nagyváradon is létrehoztak egy ilyen városi rétet a Szálka (Sextil Puscariu) utca és a Ghillányi (Cantemir) út kereszteződésében a villamosmegálló mellett, és a terv bevált: a terület jól néz ki, és nem kell állandóan karban tartani.

Az önkormányzat most hasonló réteket akar létrehozni a város több pontján is, és már több olyan területet azonosított, ami alkalmas lehet ilyen átalakításra. Ezek közül sok az olyan, amelyet különböző munkálatok után már nem hoztak helyre. A zöldítési projekt keretében vadvirágos réteket és füves területeket alakítanak ki: mintegy tízezer különböző fajtájú fát, 8850 díszcserjét, 30 ezer évelő növényt és díszfüvet, valamint 1700 kúszónövényt ültetnek el. Az önkormányzat által előkészített pályázat előírja, hogy a kijelölt helyszíneken a talajt először meg kell tisztítani a törmeléktől és a szeméttől, szükség esetén tápanyagban gazdag földdel kell feltölteni, a meglévő fákat pedig meg kell őrizni. A talaj előkészítése után elültetik a csemetéket, ezek között lesz nyír, tölgy, juhar, platán, bükk, kőris, fenyő, vörösfenyő, mogyoró, hárs, díszszilva és gesztenye is. Mind a tízezer facsemetét lassú öntözéses zsákokban helyezik a földbe. A fák után következik a díszcserjék – rózsa, rózsalonc, hortenzia, borbolya, mahónia stb. –, majd vadvirágok, kúszónövények és díszfüvek elültetése. Az önkormányzat itt is a változatosságra törekszik, ugyanis a kiíráshoz 90 fajt tartalmazó listát mellékel, amelyen a rózsától a tulipánig, a nárcisztól a hagymafélékig, a hunyortól a cickafarkig számos más növény szerepel. Sőt, a listán olyan fűszernövények is vannak, mint a menta, az oregánó, a majoránna, a zsálya, a kakukkfű és a rozmaring. Az önkormányzat által megjelölt fajok közé tartoznak az úgynevezett szőnyegnövények is, amelyek nyáron a nedvességet biztosítják a területnek, télen pedig dekoratívan néznek majd ki. Nem minden kiszemelt területen lesz virág, a város lóherét és füvet is rendel.

A várossal kötendő szerződés értelmében a tenderen nyertes cég vállalni fogja azt, hogy egy éven át karban tartja a zöld területeket. A talajt komposzttal, azaz növényi trágyával kell táplálni, a fákat és a növényeket pedig megfelelő növényvédelmi kezelésben kell részesíteni. A keretmegállapodás becsült értéke 30,3 millió lej áfa nélkül. A Bihoreanul hetilap megszólaltatta Adina Popát, a polgármesteri hivatal műszaki igazgatóságának helyettes vezetőjét is, aki elmondta: „Az a cél, hogy Nagyvárad egyre zöldebb és barátságosabb város legyen, és tájépítészeti projektjeink fontos lépést jelentenek ebbe az irányba. A leromlott állapotú földterületeket szemet gyönyörködtető zöldfelületté alakítjuk, vadvirágokkal, gyeppel, fák és cserjék ezreivel, amelyek célja nemcsak a város kinézetének, hanem a levegőnek és az életminőségnek a javítása is”.