Búcsú

7 órája

Felújították a hegyközcsatári római katolikus templom egy részét

A hegyközcsatári Szűz Mária Szent Neve plébániatemplom búcsúját ünnepelték október 26-án, szombat délben, valamint azt is, hogy befejeződtek a részleges restaurálási munkálatok. Az ünnepi szentmisét Böcskei László megyés püspök mutatta be, illetve ő áldotta meg a barokk stílusban épült templomot.

Ciucur Losonczi Antonius

Napsütéses, szép őszi időben ünnepeltek a hegyközcsatáriak, melyre szinte mindegyik beszédben elhangzott utalás, a megszólalók az isteni gondviselésnek tulajdonítva ezt. A búcsús szentmise főcelebránsát és szónokát, Böcskei László megyés püspököt Biró Gabriella egyháztanácsos köszöntötte, reményét fejezve ki, hogy a közeljövőben folytatódni tudnak majd a templomfelújítási munkálatok, a létszámban ugyan kicsi, de hitben való növekedésben annál nagyobb gyülekezet örömére. Az egyházközség Öröm kórusa szolgált ezt követően, gitáron kísérte az énekhangokat Kovács Anett.

 

Elmélkedésében az egyházmegye főpásztora hangsúlyozta: továbbra is a Mennyei Atyától kell kérni a segítséget és a bátorítást, hogy az építkezés folytatódni tudjon – nemcsak anyagi értelemben, hanem arra is gondolva, hogy a helyi közösségek az élő kövek, melyek beépülnek Isten egyházába. Megjegyezte: fellapozta a legutolsó, 2003- összefoglalt és kiadott sematizmust, és azt találta benne Hegyközcsatárról, hogy püspöki település, plébánosai 1291-ben már említettnek. Ezen a településen képezte ki a váradi püspök a csatárait – innen ered a község neve is. Majd ami a templomra vonatkozik, le lett jegyezve, hogy miután ezeken a vidékeken megszűnt a katolikus vallás, a templom átkerült a protestáns testvérekhez. Átépítve, átalakítva és felújítva a reformátusok használták Isten dicsőítésére. 1743-ban gróf Csáky Miklós katolikus püspök megalapította újra a plébániát, előbb Hegyközújlakon, aztán Csatárban. Miklóssy Ferenc püspök 1807. október 1-jén helyezte el az új templomnak az alapkövét, amelyet 1809-ban áldott meg Némethy Ignác kanonok. 1847-ben, miután a templom és a plébániaépület is leégett, Bémer László püspök építette újra mind a kettőt. „Körülbelül ezek azok a fontos évek, melyekről olvasni tudunk. De ez a felsorolás nem csak adatokban tárja elénk egy templomnak a történetét, ennél sokkal többet örökített meg: az Istenre figyelő ember törekvéseit, szorgalmát, hitét és kitartását, amelyekhez ezen a mai napon mi a hálaadásunkat tesszük hozzá mindazért, amit itt őseink tettek és megvalósítottak az évszázadokon keresztül, illetve azért is, amit mi elérni akarunk Isten dicsőségére és a közösség megerősítésére” – fogalmazott Böcskei László. A püspök ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy egy templom a tanulásnak, az elcsendesedésnek, a megszentelődésnek és a kiengesztelődésnek is a helye, egy olyan megszentelt tér, melyhez mindannyiunknak fűződnek emlékei életünk valamelyik szakaszából.

Miklós Csaba hegyközcsatári református lelkipásztor a tékozló fiú közismert történetét idézte beszédében. Bodor Zoltán plébános mondott köszönetet ezután a püspöknek, Sipos Tibor kivitelezőnek, az önkormányzatnak, Biró Ferenc polgármesternek, Szabó Ödön parlamenti képviselőnek, az RMDSZ Bihar megyei szervezete ügyvezető elnökének. A körmenet után közös ebéddel ért véget az ünnepély.

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában