Ünnepélyesen megnyitották a jubileumi szentévet a nagyváradi egyházmegyében

Ciucur Losonczi Antonius

A Szentszék Evangelizáció Dikasztériuma által összeállított szertartásrend szerint a 2025-ös jubileumi év ünnepélyes megnyitása az egyházmegyék püspökei által bemutatott szentmise keretében történt, az adott egyházmegye központi templomában, így a nagyváradi római katolikus székesegyházban is. A szentmisét megelőzően egy különleges esemény – egyházmegyei zarándoklat – vezette be az ünneplést, melynek üzenete a közösségi összetartozás és a Krisztus keresztjéhez való hűség volt, amit a jubileumi év logója is kifejez.

A nagyváradi egyházmegyében a jubileumot megnyitó szertartás kiindulópontja a püspöki palota volt, ahonnan a jubileumi kereszttel az élen Böcskei László megyés püspök, a papság és a kezükben lámpást vívő hívek a székesegyház nyitott főbejáratához vonultak körmenetben. Az alkalomra kiadott szertartáskönyvben foglaltak szerint azért, hogy a „gyülekezésre kiválasztott templomtól a székesegyház felé irányuló zarándoklat legyen a remény útjának jele, amelyet Isten igéje világít meg, és amely egyesíti a hívőket”. Ezután a főkapun keresztül mentek be, mely Krisztust jelképezi, hiszen Szent János evangéliumában így beszél magáról: „Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál.” (Jn 10,9) A jubileumi keresztet a hívek közé helyezték (és azon a helyen marad egy hónapig), majd a püspök vizet szentelt, és meghintette ezzel a híveket. Ezután a szentmise a szokott módon folytatódott.

Kegyelmi idő

Elmélkedésében Böcskei László megyés püspök arra hívta fel a figyelmet: karácsonyi ünneplésünk akkor lesz teljes, ha megtaláljuk a betlehemi jászolt, és felfedezzük benne Isten jóságos arcát, akinek tiszta tekintete új reménységre hív bennünket. A jubileumi szentévet megnyitó bullában azt olvashatjuk, hogy a keresztény remény nem áltat és nem csal meg, mert azon a bizonyosságon alapul, hogy senki és semmi nem képes elszakítani bennünket az isteni szeretettől. Mindez azt jelenti, hogy a Szentlélek irányításával közelítjük meg életünk valóságait, amelyek mint kegyelmi ajándékok gazdagítják létünket. Így a jászol mellett lenni nem mást jelent, mint megajándékozottnak lenni Isten közelségében, aki egy egyszerű, kedves gyermek arcával tekint le ránk. Ez az a kép, mely örömmel tölt el bennünket, ugyanakkor egy új remény forrását tárja fel előttünk, és ez különösen fontos napjainkban. „A most megnyitott szentév mintha gondviselésszerű választ akarna adni kérdéseinkre és aggodalmainkra. Hármas találkozásra hív bennünket: találkozzunk önmagunkkal, találkozzunk egymással és találkozzunk Istennel, aki életünk hordozója és oltalmazója” – fogalmazott a főpásztor. Szerinte ez a hármas találkozás Isten teremtő művének aktualitásába hív bennünket, ezért ebben a szent időben is oda kell figyelnünk arra a sok jóra, ami a világban jelen van, nehogy megkísértsen annak gondolata, hogy teljesen elborított bennünket a rossz és az erőszak. „Az idők jeleit ezért a remény jeleivé kell változtassuk!” – hangsúlyozta Böcskei László, hozzátéve: éppen ezért talán nem véletlen, hogy a Szentatya azt kérte: karácsony nyolcadában, a Szent Család vasárnapján nyissák meg ünnepélyesen a világ egyházmegyéiben a jubileumi évet az egység kötelékében. „Engedjük, hogy a Szent Család tagjai vezessenek bennünket az előttünk álló, kegyelmi időt jelentő zarándokutunkon” – tanácsolta a megyés püspök.

Missziós napok

A jubileumi év keretében minden hónapban missziós napokat szerveznek egy-egy közösségben, ahová elviszik a jubileumi keresztet, az első helyszín (január 2-án) a Székesegyházi Főplébánia lesz. Ugyanakkor májustól októberig minden hónap 13-án a Fatimai Szűzanya tiszteletére zarándoklatot szerveznek a székesegyházba. A jubileumi szentévnek saját himnusza is van, az áldás után ezt adta elő a dr. Kristófi János Zsigmond orgonista-karnagy által vezényelt Szent László Ének- és Zenekar, majd a lámpásokat a különböző plébániák képviselői hazavitték, hogy a templomuk Jézus Szíve-oltárára vagy főoltárára helyezzék ezeket.