Beruházás

10 órája

A Nagyváradon épülő elektrolitgyárról tartottak közvitát

Környezetvédelmi szempontból semmilyen minimális negatív hatása nem lesz annak az elektrolitgyárnak, melyet a nagyváradi Sinteza vállalat telephelyén építenek meg, és amely már 2026-ban meg kell kezdje működését.

Fotó:  A szerző felvétele

Pap István

Az amerikai Lokheed Martin cég fog folyékony elektrolitot gyártani a nagyváradi Sinteza gyárban. Korábban már beszámoltunk róla, hogy a beruházás 50 millió euróba fog kerülni, és az új vegyipari létesítményben az elektromos áram tárolására szolgáló akkumulátorok készítéséhez használt elektrolitokat fogják előállítani, tesztelni és újrahasznosítani. 

A beruházás környezetvédelmi hatásairól tartottak közvitát csekély érdeklődés mellett hétfőn délután a váradi városháza nagytermében. A  beruházás paramétereit Olimpia Mintaș, az Acormed kft. tanácsadója ismertette a kevesebb mint tucatnyi érdeklődővel. Az előadó hangsúlyozta, hogy a beruházás a legoptimálisabb abból a szempontból, hogy egy már létező vegyi üzem létesítményeit fogják újrahasznosítani, főként az egykori aszpirin és szalicilsav gyártó üzemek helyén. A benzoesav gyártó részleg jelenleg is működik, ennek berendezéseit az új gyárban is használni fogják. A helyszínen lebontanak mintegy tucatnyi épületet, ugyanakkor fel is újítanak több mint tíz épületet, továbbá építenek is egy gyártócsarnokot, itt történik majd a folyékony elektrolit előállítása. Felújítják az üzemi utakat és az ottani közműhálózatot is. 

A gyár folyamatosan, leállás nélkül fog üzemelni, maximális kapacitása évi 30 ezer tonna szerves elektrolit előállítása lesz. Mivel teljesen automatizált gyártási technológiát fognak alkalmazni, ezért nagyon kicsi lesz a létesítmény környezetterhelése, ugyanakkor emiatt nem is fog sok munkahely létesülni. Mivel a beruházás részben  az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatásával valósul meg, ezért az új gyárat legkésőbb 2026 június 30-án üzembe kell helyezni. A nyersanyagok legnagyobb részét szilárd halmazállapotban, vonaton fogják a gyárba szállítani, és csak akkor fogják felhasználni, ha mindenben megfelelnek az előírásoknak. A levegőbe kerülő károsanyag-kibocsátás az Európai Unióban megszabott megengedett értékhatáron belül lesz, és talajszennyezésről sem lehet majd beszélni a beruházás megvalósítása után. A gyártáshoz használt, szennyezett vizet egymás után négy különböző tisztítási eljárásnak fogják alávetni. Naponta 40 köbméter vizet fognak tudni megtisztítani, amit ezt követően a város csatornarendszerébe engednek.

Kérdések

A prezentáció után feltett kérdésekre válaszolva Olimpia Mintaș elmondta, hogy a bontásból származó törmelék egy részét veszélyes hulladékként fogják kezelni, és ilyen anyagok kezelésére szakosodott cégeknek fogják átadni, a nem veszélyes bontási anyagok egy részét pedig újrahasznosítják: például a zúzott betont fel fogják használni az új létesítmény betonplatformjának a megépítéséhez. Olimpia Mintaș elmondta azt is, hogy mivel egy teljesen zárt technológiáról van szó, ezért nem is kerülhet semmilyen olyan anyag a levegőbe, ami kellemetlen szagot árasztana, ezért ilyen veszély nem áll fenn. Elárulta azt is, hogy a nyersanyagok tárolóeszközeit az ezeket az anyagokat gyártó vállalatok elviszik, tehát azokat nem a gyár területén fogják tárolni.

Eladott zagytározó

Felmerült az a kérdés is, hogy a gyár építésével egy időben nem lehetne-e megoldani az ottani zagytározó problémáját is. Erre válaszolva a tanácsadó elmondta, hogy a zagytározót és a veszélyes hulladékanyag tárolót a Sinteza vállalat tavaly eladta, így az azokat megvásárló cégnek a feladata lesz környezetvédelmi szempontból helyreállítani a két területet. A Sinteza tavaly decemberben adta el a két hulladéktárolót egy, a szennyezett területek zöldítésére szakosodott cégnek, minden környezetvédelmi kötelezettséggel együtt. Ez azt jelenti, hogy az új tulajdonos köteles megtisztítani a két, összesen 17 hektáron elterülő helyszínt, amelyeket a Sinteza 2006-ig használt. Az adásvételi szerződést 2024. december 12-én írták alá. A két tározóban nemcsak vegyszermaradványok (mosófolyadékok, szervetlen pigmentek gyártásából származó hulladékok, laboratóriumi vegyszerek stb.), hanem a hordók is vannak, amelyekben ezeket szállították, és amelyek szintén szennyezettek. A Bihari Környezetvédelmi Őrség nyilvántartása szerint a zagytározóban mintegy 120 ezer köbméternyi, a szilárd hulladéklerakóban pedig 590 ezer köbméternyi hulladék van.

Hasznosnak ígérkezik

A hétfői közvita végén Mihai Jurca, Nagyvárad városmenedzsere szólt az egybegyűltekhez, elmondva azt, hogy egy több szempontból is kifizetődő beruházásról van szó: mivel egy már létező gyár területén valósul meg a beruházás, ezért jóval kisebb lesz a környezetszennyezés. Továbbá ismerve az Európai Unió környezetvédelmi politikáját várhatóan nagyon nagy lesz a kereslet a környezetbarát akkumulátorok iránt, amelyeket a Váradon alkalmazott technológiával fognak gyártani. Ez komoly piaci pozíciót jelent majd a Váradon gyártott termék iránt, ráadásul Nagyvárad az elektromos energia tárolási technológiájának fejlesztési csomópontjává is válik. Mivel a leendő létesítményben nagy hangsúlyt fektetnek majd a kutatásra és a fejlesztésre, ez a Nagyváradi Egyetem számára is előnyt jelenthet majd, hiszen szükség lesz magasan képzett szakemberekre.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában