Díjakat adtak át a magyar kultúra napján Nagyváradon

Ciucur Losonczi Antonius

A magyar kultúra napi gálán a Szigligeti Színházban elhangzott ünnepi beszédében dr. Balatoni Katalin, a magyar Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a magyar kultúra a világunkat, életünket meghatározó érték, olyan páratlan kincs, melyben nemzetünk gazdag. Akárhányszor élhetjük meg szóban, versben, dalban, képben, mozdulatban, ízben, mindannyiszor azt is megtapasztaljuk, hogy ebben a sodró, áramló, zajos, egyre gyorsabban változó környezetben megtaláljuk azt, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, merre tartunk. Ezek a kérdések, mióta világ a világ, foglalkoztatnak bennünket, hiszen emberi szükségletünk, hogy szembenézzünk létünk céljával, melynek meghatározója és annak módja is a kultúránk. Benne van nyelvünkben, énekeinkben, táncainkban, költészetünkben, festészetünkben, tudományunkban, hitünkben, gyógyászatunkban, nevelésünkben - valójában tehát mindenben. Évszázadok óta formálódik az állandósággal, a körforgással és a változással együtt. Mint vízben a kő, csiszolódik és alakul, ahogy az emberiség is, hiszen mi magunk is ott úszunk az árral.

Bölcsője van a gyermeknek, családnak, hazának, nemzetnek, és bölcsője van a kultúrának is. A bölcső pedig az az anyai, feltétel nélküli szeretetet adó, óvó és éltető közeg, ami mindannyiunkat körülölel, ezért talán még sohasem volt annyira fontos, mint most, hogy együtt ünnepeljünk, együtt gondolkodjunk a magyar kultúráról, és végső soron közösen tegyünk azért, hogy gyermekeink, tanítványaink, unokáink minél jobban megismerjék nemzetünk kincseit. „Ma, amikor az információk sokasága áramlik felénk, amikor a tér és a távolság már új dimenzióként funkcionál, amikor a normális már alig érték, és sokszor hangosabb a hamis, mint az igaz, amikor megkérdőjeleződik a szuverenítás joga, és amikor vannak, akik arra esküdnek fel, hogy ellehetetlenítsék és semmissé tegyék saját értékeiket, most van csak igazán szükségünk a stabilitásra, melyet hovatartozásunk, sőt összetartozásunk adhat kultúránk ismerete és annak életmódként való gyakorlása révén”, hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Hozzátette: emiatt kell tehát kiemelten foglalkozni a nevelésben és az oktatásban azzal, hogy gyermekeinket megerősítsük és felvértezzük a magyar kultúra ismeretével és élményeivel. Közös feladatunk ezért, hogy ne csak csupán utánozni tudjuk dalainkat, táncainkat, és ne csak lexikális tudásként legyenek képesek felmondani a verseinket. Ne csak ismereteik legyenek nemzetünk kulturális örökségéről, hanem „lelkükbe merülve tudják éltetni, megélni, megtapasztalni, és majd ők is generációról generációra, már a bölcsőben ringatott gyermeküknek átadni a tiszta forrás hangjait”.

Tovább éltetni a magyar hazát

Arról is beszélt dr. Balatoni Katalin: a magyar ember képes és tud is szellemi magasságaiban növekedni, ezt már megszámlálhatatlan sokszor bizonyítottuk vezéreink, vitézeink, királyaink, költőink, íróink, zeneszerzőink, kutatóink által. Őseink építettek múltat és jövőt nekünk ahhoz, hogy nyomdokaikba lépjünk, s mi is éltessük tovább a magyar hazát. „Magyarország kormánya elkötelezett abban, hogy nemzetünket összetartozásában megerősítse és megtartsa. Bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, templomokat építünk és újítunk fel, töltjük meg tartalommal, s együtt önökkel, élettel is. Ezt kell folytatnunk hitünkben töretlenül, erőnkben kifogyhatatlanul. Együtt kell énekelnünk és fohászkodnunk, hogy Isten, áldd meg a magyart! És amíg van ünnepe a kultúránknak ami összeköt bennünket, s teret ad találkozásainknak, addig van jövőnk”, zárta szavait a díszvendég.

Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet: egy újszülött csecsemő nem énekel operát, nem hegedül, nem ír verseket, nem táncolja a verbunkot. Ha akarja, és ha akarják, illetve ha képes rá, megtanulhatja mindezt. Nem mindenki, aki akar énekelni, képes is jól énekelni. Ugyanakkor hiába képes rá, ha nem akar énekelni, illetve hiába akar és tud, ha nem kap rá esélyt, hogy a tehetség, akarat kibontakozzék. Igaz ez a táncra, festészetre, szobrászatra, népművészetre, versírásra és mennyi minden másra. Kulturális érték létrehozására sokkal kevesebben képesek és kapnak esélyt, mint ugyanannak a kulturális értéknek a megbecsülésére. A kultúrát teremtő és a kultúrát fogyasztó ember egymásból táplálkozik.

Társadalmi konszenzus

Az értéket, szépet a kevesebb kultúrát teremtő tehetséggel rendelkező egyén is becsüli. Miért? Mert egy műről, alkotásról a pozitív jelző, egyszerűen társadalmi konszenzussal alakul ki. Aki érzelmi világunkra pozitív hatást tud gyakorolni, máris közel van a társadalmi konszenzushoz. A konszenzus pedig összehozza az embereket, pontosan ezért a kultúra identitásformáló, azonosító, egy népnek, csoportnak az identitása az egyénei által megteremtett nyelvi, kulturális örökségre épül. 

A kimagasló alkotó remekművéhez sok próbálkozás vezet. A társadalomban a remekművek alkotására képes ember sok próbálkozó, teremteni akaró egyénből kerül ki. Nagyon távoli profán hasonlat, de az egykor Puskás, vagy manapság Szoboszlai szintű játékos megszületéséhez kellett még sok ezer számunkra anonim próbálkozó. Az ötödosztály nélkül nincs Bajnokok ligája. A sok, ceruzájával firkáló gyerek, rajzkörbe szervezett iskolás nélkül például itt Nagyváradon sem sincs esély egy újabb Jakabovits Miklósra. ,,A magyar kultúra-napi díjazottjaink, a mi bajnokaink. Van köztük olyan, aki nem is a mi ligánkba való, hanem sokkal feljebb van, és mi büszkélkedünk vele, velük mindannyiukkal”, fogalmazott a honatya.

A csecsemő a kultúr-starthoz egyenlően áll, de mindenki másként halad.  Nem csak a kultúrterméket teremtő emberekre mondjuk, hogy kulturált, hanem arra az emberre is, aki kultúrát fogyasztó, azaz művelt. A kulturált ember fogalma egybecseng a jó ember fogalmával. Mennyire szükségünk van ma a jó emberekre. Azokra, akik tudják mikor kell tanácsot adni, vagy épp átölelni. Aki tudják, hogy miként lehet az értéket megbecsültetni, vagy akár magát az értéket teremtetni. ,,Ma a magyar kultúra napja van. A magyar kulturális identitás, érték a közösség tehetségéből, akaratából és történelmi esélyt teremtő élményeiből jött létre. A magyar kultúra méltó mindenki dicséretére, de valós zamatát csak mi értjük, érthetjük és élvezhetjük igazán. Tegyük hát meg, de ne csak ma. Törekedjünk minden nap arra, hogy a tudás, akarat, lehetőség sokszor alkosson egységet”, tanácsolta Szabó Ödön. 

Kik a díjazottak?

Az ünnepségen Életműdíjat, illetve A Magyar Kultúráért-díjakat, valamint emlékplaketteket is átadták a megyeszékhely és Bihar megye művelődési életében jelentőset alkotóknak. Életműdíjat vehetett át Deák Árpád nagyváradi szobrászművész. A Magyar Kultúráért Emlékplakettet Kemenes Henriette költő, a Soroglya zenekar és a Plusz FM rádió. A Magyar Kultúráért-díjat Szőke Ferenc margittai újságíró, dr. Szabó József újszülöttgyógyász, bihardiószegi helytörténész és a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület.

Az In Memoriam Jakobovits Miklós Társaság díjának Lovadi Kinga természetművész örülhetett. Emellett az RMDSZ nagyváradi szervezete által diákoknak meghirdetett Egy perc József Attilával rövidfilm-pályázat nyerteseit is díjazták. Általános iskola kategóriában az RMDSZ különdíját a Dimitrie Cantemir Általános Iskola, Debrecenét a Szacsvay Imre Általános Iskola, Berettyóújfalu városét a művészeti líceum kapta. Fődíjat a 16. Számú Általános Iskola kapott. Középiskola kategóriában az RMDSZ különdíját a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum, Debrecenét a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum, Berettyóújfalujét a Mihar Eminescu Főgimnázium érdemelte ki. A Fődíjat a művészeti líceum vehette át.

A gálaest a debreceni Kodály Filharmonikusok nagy sikerű ünnepi előadásával zárult, közreműködött Rácz Rita operaénekesnő, Molnár Levente operaénekes, vezényelt Somogyi-Tóth Dániel, Debrecen főzeneigazgatója.