Pusztítják a hódok a Körös-parti fákat | GALÉRIA!

Pap István

Az eurázsiai hódot Európában a 19. században szinte már teljesen kipusztították, de a 20. századi visszatelepítési programoknak köszönhetően korábbi európai életterének nagy részét, a fás vízpartokat sikerült visszahódítania. Ennek a környezetvédelem és a biodiverzitás szempontjából örömteli fejleménynek van azonban egy hátulütője is, amivel a napokban szembesült Nagyvárad lakossága: a városokban megtelepedő hódok is pusztítják a vízparti fákat, és ez történik a Sebes-Körös mentén is. 

„Nem új jelenség ez, a hódok évek óta itt vannak” – jelezte portálunknak Venczel Márton, a Körösvidéki Múzeum tiszteletbeli tudományos munkatársa, hozzátéve: „A Dacia híd melletti sétányról látszanak sokkal régebbi rágások is”. A szakember a továbbiakban elmondta: „Különböző helyekre betelepítették a hódokat, amelyek aztán elkezdtek elvándorolni, így juthattak el a Sebes-Körösön felúszva Nagyváradra, és megpróbálnak itt is új territóriumot kialakítani”. Venczel Márton hozzátette, hogy a hódnak a fa a tápláléka, ugyanakkor a kidöntött fákkal próbál hódvárakat is építeni, de ez a városban nem sikerül, mert itt szabályozott vízszintek és lebetonozott partszakaszok vannak. Gátakat a hód csak tóparton, illetve lassú vízfolyásnál, bokros, erdős környezetben tud építeni. Venczel Márton nem kecsegtetett semmi jóval, szerinte ugyanis hamarosan a Garasos és a Szent László híd közötti fákat is el fogják pusztítani a hódok. „Egyébként ott is van már megrágott fa” – tette hozzá. A szakember szerint ez egy ökológiai probléma, főleg azért, mert nem látták előre a következményeket azok, akik a hódokat betelepítették. „Itt valamikor a hódokat kipusztították, a folyókat leszabályozták. Ha természetes állapotban lennének a folyók, akkor nem lenne semmi gond, de mivel itt már minden le van betonozva, le van kövezve, most kezdenek az illetékesek gondolkozni azon, hogy most mi lesz” – jegyezte meg Venczel Márton. 

Gyors döntés kell 

Valóban, az érintett intézmények illetékesei most törik a fejüket a probléma megoldásán. A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal és a Körösök Vízügyi Igazgatósága munkatársai már tartottak is közös terepszemlét a Körös-parton, hogy kiderítsék, hány fát roncsoltak meg a hódok, és hány menthető meg ezek közül. Megpróbálják kideríteni azt is, hogy konkrétan hány példány van Váradon – mondta lapunknak Petri Csilla, a váradi polgármesteri hivatal sajtóosztályának munkatársa. A Körösök Vízügyi Igazgatósága közleményt adott ki az ügyben, melyben az áll, hogy a hódok eddig húsz nagy fát rágtak meg a Sebes-Körös partján. „Ezek a fák jórészt a folyónak a városházától a rogériuszi hídig (a Densușianu, valamint a vasúti hídig, szerk. megj.) tartó szakaszán vannak” – mondta a Bihari Naplónak és erdon.ro-nak Pásztor Sándor igazgató, aki szorgalmazza azt, hogy az illetékes intézmények alakítsanak közös munkacsoportot, és mihamarabb döntsenek az ügyben, „mert egyébként fa nélkül maradunk a Körös-parton” – jegyezte meg. Azzal tisztában van az igazgató, hogy meg van kötve a kezük, ugyanis a hód védett állat Romániában, ezért sem az állományt ritkítani, sem az állatokat áttelepíteni nem lehet. Pásztor Sándor szerint mégis az áttelepítés jelentheti a megoldást, mert a hódok általában a víz folyásán felfelé haladnak, és ahol megfelelő életteret találnak, ott megtelepednek. Ezért a Sebes-Körös felső folyására kellene telepíteni az állatokat, Élesd környékére vagy Váradtól még messzebb, a Sebes-Körös-szorosba, mert az megfelelő élettér számukra, és mivel a hódokra nem jellemző, hogy a vízfolyás irányában vándoroljanak, ezért meglenne az esélye annak, hogy nem térnek vissza Váradra. De ezt a döntést az illetékes intézmények kell meghozzák, nem a vízügyi igazgatóság – emelte ki az igazgató. A vízügyi igazgatóság csak akkor hozhat saját hatáskörben döntést a hódok kapcsán, ha azok már a vízügyi berendezéseket és ezáltal az emberek biztonságát veszélyeztetik. 

Nehéz ügy 

Más véleményen van azonban a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség (APM). Dorina Radoveţ szóvivő kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a hód nagyon mozgékony állatfaj, ezért hiába költöztetnék át azokat a Sebes-Körösnek egy Váradtól távolabbi szakaszára, nagy valószínűséggel előbb-utóbb ismét megjelennének a városban. Hozzátette, hogy a hód szigorúan védett állat, ezért ha nagyon elszaporodnának a városban, ami már komoly gondokat okozna, akkor a Környezetvédelmi Minisztériumtól kellene kérni egy átmeneti mentességet a törvény hatálya alól arra, hogy áttelepíthessék az állatokat, de állományritkítást még akkor sem lehetne elrendelni. Hozzátette, hogy minden intézménynek, így a vízügyi igazgatóságnak is tiszteletben kell tartania a vonatkozó környezetvédelmi szabályozást, tehát a saját hatáskörben hozott döntések sem sérthetik a hódok védettségére vonatkozó előírásokat. 

A fákat kell védeni 

A hódokat tehát békén kell hagyni, de a fákat meg kell óvni tőlük. Ezért a polgármesteri hivatal minikerítéssel körbevesz minden egyes ép fát a Körös-parton, hogy a hódok ne férjenek hozzájuk – tudtuk meg Petri Csillától. Ez a művelet azonnal megkezdődik, amint az önkormányzat hivatalos értesítést kap a vízügyi igazgatóságtól a felmérés eredményéről. Dorina Radoveţ is úgy látja, hogy az előállt helyzetben nem a hódokat kell megbolygatni, hanem a fákat kell védeni. Szerinte környezetvédelmi szempontból jó megoldás lehet a fák törzsének körbetekerése megfelelő vastagságú fémhálókkal, amiket a hód nem tud átrágni. De megfelelőnek ítélte meg a polgármesteri hivatalnak azt a tervét is, hogy körbekerítsenek minden egyes vízparti fát: ebben az esetben az a fontos, hogy a kerítést úgy helyezzék le, hogy a hód ne tudjon átbújni alatta – tette hozzá a szóvivő.