2 órája
RMDSZ: A területi átszervezés nem oldja meg a pénzügyi gondokat
Az RMDSZ szerint az ország közigazgatási-területi átszervezése egy „jolly joker” téma, ami nem oldaná meg Románia pénzügyi problémáit, viszont több kár származna belőle, mint haszon.
Forrás: Facebook/Tudor Benga
Pap István
Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kijelentette, hogy azt szeretné, ha a februárban kezdődő ülésszakban a parlament megvitatná a Románia közigazgatási-területi átszervezéséről szóló törvénytervezetet. A PSD olyannyira komolyan gondolja ezt a tervet, hogy a párton belül már létrehoztak egy munkacsoportot is a jogszabály kidolgozására – árulta el a miniszterelnök. Ehhez kapcsolódva Lucian Romaşcanu, a párt szóvivője emlékeztetett arra, hogy a közigazgatási-területi átszervezés a politikai osztály nagyon régi ígérete. Hozzátette, hogy az átszervezéshez sok minden tartozik, az oktatástól az egészségügyön át az infrastruktúráig. Kiemelte azt is, hogy az átszervezés alapelve nem a települések megszüntetése, hanem az egybeolvasztásuk lesz.
Rossz irány
Az RMDSZ határozottan ellenzi az effajta területi-közigazgatási átszervezést, amelyet szakmaiatlannak, populistának tart, és ami, ha megvalósulna, több kárt okozna, mint hasznot. A PSD felvetéséről Szabó Ödön parlamenti képviselő, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke portálunknak kifejtette: ha a közigazgatási átszervezésnek az egyetlen célja az, hogy legyenek megtakarítások az állami költségvetésben, akkor azt kell megnézni, hogy hol van jelenleg a legtöbb költség. Szabó Ödön kiemelte, hogy az államigazgatási költségeknek mintegy hetven százalékát a központi intézményrendszer működtetése teszi ki, és csak a költségeknek körülbelül az egyharmadát emészti fel az önkormányzati közigazgatás. „A mi véleményünk az, hogy nem a harminc százalékon kell megspórolni a hetven százaléknak a túlköltekezéseit. Ezért először kezdjük el a hetven százaléknak a költségeit csökkenteni, és utána megnézni, hogy a fennmaradó harminc százalékon hogyan lehet spórolni, ráadásul ez utóbbi nem jelent feltétlenül közigazgatási átszervezést” – fogalmazott Szabó Ödön.
A politikus szerint figyelembe kell venni a bizalmi indexet is. „A román állam intézményrendszerében az állampolgárok a legmagasabb szinten az önkormányzatokban bíznak, és most pont ezt akarják átszervezni ahelyett, hogy azokhoz a területekhez nyúlnának, amelyek az állampolgárok szerint rosszul működnek” – érvelt a politikus, aki hangsúlyozta azt is, hogy semmilyen hatástanulmány nem készült, semmilyen modellezést nem végeztek arra vonatkozóan, hogy egy új területi-közigazgatási rendszer valóban költséghatékonyabb lenne és jobb szolgáltatásokat nyújtana. Az RMDSZ szerint épp ellenkezőleg: nem egyre távolabb, hanem egyre közelebb kell vinni az ügyintézést az emberekhez. Ugyanis „a közigazgatási átszervezés egy területi átszervezés, ami azt vonná maga után, hogy az ügyintézést távolabb vinnék az emberektől, ami azzal járna, hogy a polgárok több időt, több költséget kell magukra vegyenek. Ez a közigazgatási átszervezés egy »jolly joker« témának tűnik, amiről azt hiszik, hogy ha megvalósul, akkor majd kevesebbe kerül az államigazgatás, és jobbak lesznek a szolgáltatások. A baj az, hogy az átszervezést mindenki abból a perspektívából közelíti meg, hogy kevesebbe kerüljön, csakhogy arról senki nem beszél, hogy a polgároknak ez rosszabb lesz. Ha Nagyváradról a polgárnak mondjuk Kolozsvárra kell majd menni például munkanélküli-segélyt, adóügyeket, tanügyi dolgokat stb. intézni, az mitől lesz jobb a váradiaknak?” – fejtette ki Szabó Ödön. A politikus azt is elmondta, hogy jelenleg a negyvenegy megyéből mindössze kettő tudja pénzügyileg fenntartani önmagát és a több mint háromezer helyi önkormányzatnak is mindössze tíz százaléka önfenntartó, de ez nem a területi berendezés miatt, hanem a rossz közpénzügyi törvény miatt van így, ezért tehát nem a területi struktúrát, hanem a törvényt kell módosítani. A politikus szerint ha az anyagi önfenntartás lenne az egyedüli ismérv és szempont, akkor mindent be kellene zárni, a múzeumokat, a színházakat, a kórházakat, az önkormányzatokat és magát az államot is. „Ezek az intézmények nem profitorientáltak, ezért nem lehet csupán pénzügyi alapon azt mondani, hogy nincs szükség egyik vagy másik állami struktúrára, mert ezeknek nem az a dolguk, hogy önfenntartók legyenek. Mi azért fizetünk adót, hogy ezek az intézmények működjenek” – fejtette ki.
Az RMDSZ álláspontja szerint a megoldás a decentralizációban rejlik. „A minisztériumi szintű hatásköröket át kell helyezni a helyi önkormányzatokhoz, ezáltal felszabadul a központi költségvetésben egy sor olyan intézményi feladat, amit a helyi önkormányzat a meglévő struktúra mellett is el tud látni, és így a döntési mechanizmus is közelebb kerül az emberekhez” – húzta alá Szabó Ödön.
Kisebbség
A területi átszervezés olyan következményekkel járhat, mint Szlovákiában – válaszolta erre vonatkozó kérdésünkre Szabó Ödön, azaz „olyan közigazgatási intézményi háttér jöhet létre, ahol a kisebbségi jogok nem tudnak érvényesülni, főleg, ha Románia nem tartja be a nemzetközi vállalását”. A politikus emlékeztetett arra, hogy Románia a Kisebbségi Jogok Európai Chartájának az elfogadásával vállalta azt, hogy nem módosít közigazgatási területet úgy, hogy az a kisebbségi közösségek arányváltozásait eredményezze. Végezetül Szabó Ödön megjegyezte, hogy Romániában jelenleg is lehet közigazgatási átszervezést végrehajtani, csak ahhoz kell a lakosság akarata. „Ma is meg lehet szüntetni, össze lehet vonni településeket referendummal. Várad is megpróbálkozott ezzel, de a lakosok nem voltak érdekeltek, vagy nem tudták eléggé érdekeltté tenni ebben a nagyváradiakat. Erre a román politikum most úgy akar közigazgatási átszervezést végrehajtani, hogy nem akarja megkérdezni a lakosságot. Nem baj, ha ti nem akartok új közigazgatási rendszert, mi majd adunk nektek. Egy ilyen hozzáállást egy demokrata nem tud támogatni” – zárta szavait Szabó Ödön.