A megfázásban alkalmazott több gyógynövény hatásosságát tudományosan is bizonyították

Szolár Éva

A házipatikák gyógynövényes eszköztárában sokaknál ott van az echinacea, amelynek immunrendszerre gyakorolt pozitív hatását klinikai vizsgálatok is alátámasztják. A fokhagyma és a retek pedig helyileg, a szájüregben képes elpusztítani a kórokozókat, míg a savanyú káposztalé probiotikus hatása a bélrendszeren keresztül hat kedvezően az immunrendszerünkre. Csupor Dezsővel, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával, gyógyszerésszel, gyógynövény-kutatóval, a Pirulakalauz honlap szerzőjével beszélgettünk a megfázás idején használt növényi alapú készítményekről és házi praktikákról.

– A patikákban számos ún. immunerősítő készítményt találunk, de keveset tudunk ezek összetételéről és hatékonyságáról. Vidékünkön a legelterjedtebb immunerősítők között találjuk a grépfrútmagcseppet, a propoliszt és egyéb méhészeti termékeket, valamint az echinaceát.
– Ezekből, amelyeket felsorolt tulajdonképpen csak az echinacea (kasvirág), amit immunrendszer-erősítőnek mondhatunk. Ez egy olyan gyógynövény, amelyről már évszázadok óta ismert, hogy megfázás idején hasznos fogyasztani: egyrészt, azt figyelték meg, hogy gyorsabban gyógyulnak tőle az emberek, másrészt, kezdődő megfázás esetén, ha idejében kezdik el szedni, akkor nem betegszenek meg. Több echinacea-fajt ismerünk – a bíbor-, a halvány- és a keskenylevelű kasvirág –, mind ugyanerre a célra használhatók.

– Milyen hatásmechanizmuson keresztül segíti az immunrendszert? Azt olvastam róla, hogy a fehérvérsejt számot emeli, ami fontos lehet a fertőzésekkel való megküzdésben...
– Igen, ez az egyik hatása. Nem közvetlenül a vírusok ellen hat, hanem az immunrendszert készíti fel a vírusok elleni küzdelemre, például azáltal, hogy a fehérvérsejtek számát, valamint a fehérvérsejtek által termelt vírusellenes anyagok mennyiségét növeli.

– Mit tud a tudomány a grépfrútmag-kivonatról, a sokak körében népszerű cseppekről?
– Ez esetben nincsenek olyan népi gyógyászati tapasztalatok, mint az echinaceánál; ez egy újkori találmány. Nem tudtam kinyomozni, hogy pontosan melyik cég hozta be a piacra, de emögött pusztán marketing tevékenység van. Ha megnézzük, hogy mi van tudományosan a grépfrútmag-kivonat mögött, akkor azt látjuk, hogy semmi. Nincs immunrendszerre kifejtett hatása. Ami említésre méltó, hogy rendelkezik némi baktériumellenes hatással, de az sem túl erős. Fontos kiemelni, hogy a termékek nagy része hamisított. Mi magunk is – a Szegedi Tudományegyetemen – vizsgáltunk grépfrútmag-kivonatokat és a termékek jelentős részében mesterséges baktériumellenes hatású anyagokat találtunk. Tehát, olyan anyagokat, amelyek nem a grépfrútmagban voltak, hanem azt a gyártás során beletették. Így a hatás nem a grépfrútmagnak, hanem ezeknek az anyagoknak volt tulajdonítható.

– Erdélyben, a Partiumban elég elterjedt a propolisz és a méhészeti termékek használata a fertőzések megelőzésére, illetve kezelésére…
– Van is értelme a propolisz és a méz fogyasztásának a megfázásban! Mindkettőben vannak olyan anyagok, amelyek gyulladást csökkentenek. Nem véletlen, hogy ha fáj a torkunk és mézet vagy propolisz tartalmú terméket szopogatunk, akkor az csökkenti a torokfájást. Emögött tényleg van kimutatható gyulladáscsökkentő hatás, sőt, ezeknek az anyagoknak van kórokozó-ellenes hatása is. Ez nem azt jelenti, hogy ha betegek vagyunk, akkor a vérünkben szaporodó kórokozókat elpusztítják, hanem helyileg hatnak. Tehát, ha ezeket fogyasztjuk, akkor helyileg (a torkunkban, a szájüregben – a szerk.) elpusztítják a kórokozókat.

– A méz sok cukrot tartalmaz. Vannak olyan szakemberek, akik arra figyelmeztetnek, hogy megfázás idején a cukor lényegében „eteti” a kórokozókat. Nincs itt egy ellentétes hatás?
– Mostanában többször hallottam ezt az állítást. Ez nem igaz! Egyrészt, a vírusokat nem is „etethetjük”, mivel a vírus nem élőlény. A vírus a szervezetünk sejtjeiben tud szaporodni, de önmagában nem, teljesen mindegy mennyi cukor van ott, azt nem tudja hasznosítani. A baktériumok szaporodását sem az fogja meghatározni, hogy mennyi cukor van a szervezetben, sokkal inkább, hogy a szervezet mennyire hagyja őket szaporodni. Ha az immunrendszer jól működik, akkor a baktérium sem tud jól szaporodni. Tehát, a cukorfogyasztás elhanyagolhatóan vagy nem kimutathatóan hat a baktériumok szaporodására. Tény, hogy a mézben sok a cukor, s ha valaki cukorbeteg, akkor erre figyeljen, de olyan szempontból irreleváns, hogy a vírusokkal és baktériumokkal mi történik. Ez tévhit.

– Faluhelyen nagyon sokan esküsznek a savanyú káposztára, valamint a levének jótékony hatásaira. Tudjuk róla, hogy tele van vitaminnal, de mit tud még?
– Én is erdélyi vagyok és mi is sok savanyú káposztát ettünk; jelenleg is savanyítunk káposztát. Ez azért jött most vissza, mert a fermentálás úgy általában világszerte kezd divatossá válni. Nem butaság, annál is inkább, mert a savanyú káposztában tényleg vannak vitaminok, C-vitaminból is jelentős mennyiség található benne. Ezen kívül a káposztalé nagyon sok probiotikumot tartalmaz. Mindennek azért van jelentősége az immunrendszer szempontjából, mert kimutatták az elmúlt évtizedekben, hogy az immunrendszer működésében igen jelentős szerepet játszik az, hogy a bélrendszer baktériumközössége mennyire egészséges. Ha ebben probléma van, akkor mindenféle betegségre fogékonyakká válunk. Ezért, ha savanyú káposztát vagy annak a levét fogyasztjuk, akkor nemcsak vitamint viszünk be, hanem a bélrendszer egészségét is támogatjuk, ami egy abszolút jó dolog.
Káposztával, retekkel, céklával kellene a vitaminpótlást télen megoldani, nem pedig paradicsommal vagy paprikával!

– Tehát, olyan zöldségekkel és gyümölcsökkel, amelyek szezonálisan elérhetőek…
– Igen, így alakult ki az emberi szervezet. Télen nem volt szupermarket, ahol lehetett paradicsomot venni. A vitaminszükséglet javarészt azokból a növényekből is pótolható, amelyek télen is elérhetők, csak ezt kezdjük elfelejteni…

– Nagy teaivók is vagyunk megfázáskor. Sokan fogyasztanak ilyenkor menta-, kamilla-, hársfa-, akác-, bodzavirágteákat. Van ezeknek bármilyen hatása?
– Egy közös hatása mindegyiknek van: ha fáj a torkunk és egy meleg folyadékot fogyasztunk, akkor az biztosan csökkenti a fájdalmat és a közérzetet javítja. Ha mézet is tartalmaz, annál jobb. Ez bizonyos. Vannak ennél speciálisabb hatások is, például olyan teák, amelyekben nyálkatartalom van, ilyen az akác és a hársfa. Ez a nyálka enyhe gyulladáscsökkentő hatással bír, ami torokfájásra jó hatással lehet. A menta esetében megemlíthető, hogy az abban található mentol köptető hatású, ami annyit jelent, hogy könnyebbé teszi a váladék felköhögését. Tehát, ezeknek a teáknak vannak enyhe jótékony hatásai, de inkább az a lényegük, hogy a közérzetet javítják, nem fogják a gyógyulást felgyorsítani. Nem a kórokozók ellen hatnak, hanem a betegség tüneteit enyhítik.

– Van egy olyan mondásunk, hogy a napi egy alma az orvost távol tartja…
– Ez is tele van vitaminokkal, ami fontos, főként télen, hiszen elérhető, eláll nagyon sokáig. A másik a prebiotikus hatás, ami azt jelenti, hogy az almának a rostja nagyon jó táptalaja a bélbaktériumoknak, a probiotikumoknak. Nem elég az, hogy valaki probiotikumot fogyaszt, hanem az is kell, hogy ezek élni tudjanak a belekben, amihez rostok kellenek. Az alma pedig egy nagyon jó rostforrás.

– A népi praktikák között ott van a fokhagyma, vöröshagyma és fekete retek is.
– Kezdjük a végén. A fekete retek szerintem egy tipikusan erdélyi gyógynövény. Nálunk olyan praktika volt ismert, hogy a fekete retket kivájták és az azon keresztül átcsepegtetett mézet kellett meginni. A retekben vannak antibakteriális hatású anyagok, ez nem egy butaság. Ugyanez van a fokhagymában és vöröshagymában, de mindháromról elmondható, hogy hatásuk helyi jellegű. Akkor jók, ha a szájüregben lévő kórokozókat akarjuk pusztítani. Ez jó egy kezdődő betegségben, amikor a kórokozók még főként a szájüregben vannak, valamint tünetet is csökkenthetnek (például a torokfájást), de ha a kórokozók már bejutottak a véráramba, ott szaporodnak, komolyabb betegséget okoznak, akkor ezek a növények már nem hatásosak.
Sokan azt gondolják, hogy az említettek természetes antibiotikumok, de ez nem igaz, mert hatóanyagaik a szervezet egyéb területeire nem jutnak el olyan mennyiségben, hogy az ott élő baktériumokat és vírusokat el tudnák pusztítani.

– Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre akkor, amikor már beteg valaki, komolyabb tünetei vannak, lázas, csúnyán köhög? A szervezet támogatására, milyen növények használhatók még?
– A megfázást döntően vírusok okozzák. Akkor van gond, ha baktériumokkal felülfertőződik a beteg, ami azért történik, mert a vírusfertőzés legyengítette a szervezetet, s minden más fertőzés könnyebben leteríti. Ha a megfázás átalakul egy súlyosabb betegséggé, amikor tartósan lázas, csúnya orrváladéka van, erősen köhög, akkor feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert vélhetően már nem vírus okozza a betegséget, hanem baktérium, amit antibiotikummal kell kezelni.
Ha mindez nem történik meg, csak egy pár napos betegségről van szó, amikor a beteg kicsit rosszul érzi magát, fáj a torka, akár láza is van, de nem súlyos az állapot, akkor vélhetően a fertőzést a vírus okozza. Ezek pedig spontán módon, körülbelül egy hét alatt meggyógyulnak. A baktériumokkal ellentétben a vírusfertőzésekre nincsenek gyógyszerek. Emiatt arra kell koncentrálni, hogy a beteg ezt a pár napot tűrhetően átvészelje, amire lehet használni gyógyszereket (például lázcsillapítók), de nagyon sok gyógynövény is rendelkezésre áll. Például az említett teák, torokfájásra a méz, a kakukkfű. A kakukkfűméz igen kiváló, mert annak nagyon erős antimikrobiális – baktérium- és vírusellenes – hatása van, de kiváló köptető is. Ilyenkor lehet kamilla- vagy mentateával inhalálni, segít felszakítani a váladékot, ami a légzőrendszerben van. Sőt, ilyenkor jöhet az echinacea, ami a gyógyulást gyorsíthatja. Amit várhatunk, hogy egy kicsit jobban érezzük magunkat általuk. Ezt az időszakot át kell vészelni, olyan csodaszer, ami ebből meggyógyítana, sajnos nincs.

– Megfigyeltem, hogy a gyerekorvosok előszeretettel javasolják a borostyánleveles köptetőket. Mit tud erről a növényről a tudomány?
– A legjobban alátámasztott hatású köptető a borostyán. A hatás bizonyítása olyan szintet ért el, hogy ez gyógyszerként is kapható. Ehhez az kellett, hogy a hatékonyságát tudományos bizonyítékokkal, komoly klinikai vizsgálatokkal támasztották alá, tehát, nemcsak a népi gyógyászatban figyeltek meg kedvező hatásokat. A borostyánleveles köptetők akkor jók, amikor ún. produktív köhögés (köpetürítéssel járó köhögés) van. Például kisebb gyerekek ezt nehezen tudják felköhögni, a borostyán abban segít, hogy a váladékot megfolyósítja, és könnyebbé válik a felköhögése. Ilyen köptető hatást azért több növény is tud, de azoktól eltérően, a borostyán abban emelkedik ki, hogy hörgőtágító hatása is van. Főleg kisgyerekeknél sokszor előfordul, hogy a vírusfertőzés miatt hörgőszűkület alakul ki, lefullad a gyerek, a borostyán pedig hörgőtágítóként is hat.

– Beszéltünk arról a tévhitről, hogy a cukornak van hatása a megfázás alatti étrendben a vírusokra és a baktériumokra... Hogyan étkezzen az, aki épp valamilyen fertőzéssel küzd?
– Ideális esetben nem kellene legyen semmi eltérés, mert az lenne a kedvező, ha mindig úgy táplálkoznánk, hogy a megfelelő vitaminbevitel nagyjából benne lenne az ételeinkben. Ez azt jelenti, hogy az étrendnek – mai tudásunk szerint – a nagyobbik része növényi eredetű kellene legyen. Tudom, hogy sokan nem így táplálkoznak, akkor ők legalább a betegség ideje alatt ezen próbáljanak változtatni, mert a vitaminok jellemzően a zöldségekben és a gyümölcsökben vannak jelen, s ahhoz, hogy a szervezet védekezni tudjon a fertőzések ellen vitaminok kellenek, amit valahogy be kell vinni. Persze lehet ilyenkor multivitamint szedni, de sokkal jobb, ha a vitaminbevitel az étrenden alapul.
Egy vitamint nem lehet az étrendből megfelelő mennyiségben bevinni: a D-vitamint. A közép-európai étrend, az élelmiszerek, amelyeket itt fogyasztunk nem tartalmaz elég D-vitamint. Vannak olyan részei a világnak, ahol nagyon sok halat esznek és azzal biztosítják a D-vitamin bevitelt a halolajból, halmájból, de nálunk ez nem így van. Indokolt ezt a pótlást megtenni, s mivel a D-vitamin az immunrendszer működéséhez kell, ezért legalább megfázás idején kezdjenek el szedni D-vitamint.

– Bár sokan úgy gondolják, hogy a gyógynövény-készítményeknek (és az étrend-kiegészítőknek) nincs semmilyen mellékhatása, teljesen biztonságos a szedésük, de vajon ez valóban így van? Vannak olyan gyógyszerek, amelyekkel kölcsönhatásba lépnek az említettek? Esetleg vannak mellékhatásaik?
– Az említett növények közül nincsenek olyanok, amelyeknek komolyabb gyógyszerkölcsönhatása lenne. Az echinacea léphet kölcsönhatásba az immunrendszerre ható gyógyszerekkel. A felsoroltak közül az egyetlen növény, amire oda kell figyelni az echinacea és az immunrendszerre gyakorolt hatása. Ez azt jelenti, hogy ha valaki olyan kezelést kap, ami az immunrendszerére hat, például immunrendszert gyengítő kezelést, akkor az figyeljen oda (autoimmun betegségeknél az immunrendszert gyengítő hatású gyógyszerek hatását ellensúlyozhatja az echinacea). Ilyen esetekben kerülendő, de komolyabb hatásai sem ennek, sem a többinek nincsenek. Mellékhatások elsősorban csak a köptetőknél tapasztalhatók, beleértve a borostyánt vagy a kakukkfüvet. Ezeknek nagyobb dózis esetén lehet hányingerkeltő hatása. A köptető hatásuk eleve azon alapul, hogy a nyálkahártyát izgatják és ha nagyon sokat fogyaszt a beteg, akkor hányinger alakulhat ki. Egyéb, komolyabb mellékhatás nem említhető.
Az egy tévhit, hogy a gyógynövények annyira biztonságosak, hogy semmiféle gyógyszerkölcsönhatásuk nincs, ezért fontos, hogy ha valaki elkezd egy gyógynövényterméket szedni, akkor a gyógyszerésszel és az orvossal beszélje meg.