Magasabb minőséget eredményezhet az oktatásban a kerettantervi reform

Szolár Éva

A kerettantervi reformhoz benyújtásra kerülő javaslatok előkészítésének folyamatával kapcsolatban Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője elmondta: „Egyrészt, ott van a minisztériumi munkafolyamat, amelyet a tárca kezdeményezett, ennek nyomán elkészült egy anyag, ami közvitára került. Ezekre meghívást kaptak azok a szereplők, akik érdekeltek az új kerettantervek kialakításában, így a diákok és a pedagógusok képviselői, valamint az oktatási intézmények vezetői”. Mindemellett, aki írásban hozzá szeretne szólni a reformprogramhoz, az megteheti a tárca honlapján feltüntetett e-mail címen is (a consultare@rocnee.ro elektronikus postacímen március 6-ig várják a hozzászólásokat).

A másik közösségen belüli konzultációs tér a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) intézményes keretein belül zajlik, ahol több mint tíz munkacsoport jött létre olyan szakterületeken, ahol van magyar nyelvű oktatás. Ezekben a munkabizottságokban 9-10 szakember dolgozik egy-egy munkaanyagon, amelyet a tárcához fognak benyújtani a kisebbségi oktatási fejezethez érkező javaslatcsomagként. Ebben a munkában az RMPSZ és az RMDSZ oktatási főosztálya dolgozik együtt. A következő napokban tanácskozás formájában ezeket meg is fogják vitatni az RMPSZ intézményi keretein belül, ahol az egyetemek pedagógiai részlegei is jelen lesznek – tájékoztatott a parlament oktatási szakbizottságának tagja.

Azt gondoljuk, hogy egy olyan középiskolai kerettanterv kell létrejöjjön, amely egyértelműen segíti a szereplőket abban, hogy a diákok túlterheltsége csökkenjen – hívta fel a figyelmet. Mindez azonban „ne abba az irányba mutasson, hogy kevesebb tudás legyen, hanem hogy egyáltalán legyen tudás”. Az oktatás szereplői azt érzékelik, hogy a jelenlegi szint nem ad lehetőséget a tudás elmélyítésére. A jó képességű gyerekek tudják ezt a tempót tartani, de "ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy a romániai és ezen belül az erdélyi magyar átlag az elmúlt években romlott" – fejtette ki.
 

Jobb eredmények a kisebbségi magyar oktatásban

A PISA-felmérések egyébként azt mutatták, hogy a magyar nyelvű oktatás jobban teljesít, mint a román nyelvű. Először készült a PISA-felmérésen belül magyar alminta, amelynek jó eredményei a román oktatási szakértőket is meglepte. „A reprezentatív almintában szereplő kisebbségi magyar nyelvű oktatás jobban teljesített szinte minden területen, mint a többségi oktatás. Ez egy nagyon pozitív érv kellene legyen akkor, amikor sokan vacillálnak, hogy melyik tannyelvű intézménybe írassák be gyermekeiket” – hangsúlyozta. Most már nemcsak vélelmezett információik vannak, hanem adatokkal bizonyított, hogy

Ha ezeket az eredményeket vesszük alapul, akkor „nyilván úgy érezzük, hogy van rálátásunk, mi az, amit tenni kellene. „Úgy gondoljuk, hogy olyan strukturális átalakításokat kellene elérni, amivel a diákok számára a tudás, ami átadásra kerül, az alkalmazott tudás legyen” – fejtette ki. A tanulók és szülők által egyaránt jelzett probléma, hogy azt érzik, az, amit tanulnak, nem lesz később, az életben hasznos. Ezért arra kell törekedni, hogy a tudás, amit az iskola ad, a hétköznapokban alkalmazható legyen. A kerettanterv nem csak ezt határozza meg, hiszen önmagában nem tananyagot szabályoz, de azt, hogy mit és milyen arányban tanítanak, igen. Ez alapján két irányban kell cselekedni, egyrészt csökkenteni kell a túlterheltséget, másrészt lehetőséget kell teremteni arra, hogy olyan jellegű tantárgyakat is kínáljunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a szakosodást el tudják végezni. Tehát, azt az opciót, amit kilencedik osztályban választottak, a középiskolai évek végén elmélyítve kapják meg, abban az időszakban, amikor már a továbblépésen – a pályaválasztáson, a továbbtanuláson vagy a munkaerőpiaci kilépésen – gondolkodnak.

„A minisztérium figyelembe vette azt, amit mi gondolunk ezen a területen, amellyel egy rugalmasabb kerettanterv jöhet létre a fokozatosság elvének megvalósításával” – mondta Szabó Ödön. A fokozatosság azt jelenti, hogy a kötelező, a közös törzsanyag a teljes ciklus alatt a tartalom 50 százalékát jelenti, míg a másik 50% két irányban alakul át. Van egy szakirányú kerettanterv és egy választható, amit a diák az iskola ajánlatából választ ki. A szakirányú kerettanterv a 35 százalékát jelenti a tartalomnak a tizenkettedik osztályban, és 15 százalékot a választható tantárgyak száma. Ez fokozatosan alakul át olyan formában, hogy a kilenc–tizedik osztályban a kötelező rész 65%, majd ez fokozatosan lecsökken a tizenegy-tizenkettedikesek esetében 35 százalékra. Ugyanez igaz a szakirányú kerettantervre, amely kilenc–tizedik osztályban 25%, majd az utolsó két középiskolai évre felmegy 45 százalékra. A választható kerettanterv pedig az első két évben csak tíz százalék, majd az utolsó két évben 20%, ami körülbelül 5-6 órát jelent. Így az általános műveltséget a kötelező tárgyak formájában minden diák megkapja, szakiránytól függetlenül, de aztán áttér a saját szakjának árnyalati fejlesztésére. Például egy biokémia szakon sokkal több lehetőség adódik az utolsó két évben, hogy szakjának alterületeire is koncentrálhasson tantárgykínálat szempontjából. Ez megadja a diákoknak azt a lehetőséget, hogy választhassanak, milyen területre fognak továbblépni.

 – összegezte.
 

Románnyelv-oktatás csoportbontásban

A román nyelv oktatása egy folyamatos kihívás – summázta Szabó Ödön. Az elmúlt években az egyedüli kerettanterv és tananyag, amely a középiskolás osztályokra is elkészült, a román nyelv oktatása volt. Jelenleg a magyar diákok már nem ugyanabból a tananyagból tanulnak, mint a román diákok. Idén lesz az első olyan évfolyam, amely már az új tananyagból érettségizik – hívta fel a figyelmet. „Sajnos ők meg kellett küzdjenek a bürokrácia nyűgjével, mivel az elmúlt 12 évben ők voltak a »nyílhegy«, át kellett törjék a falat” – mondta. Ők voltak az a generáció, akik már az új tankönyvekből tanultak, de a pedagógusok lehetősége arra, hogy ezt az új tananyagot maguk is elsajátítsák és az alkalmazásába is belelássanak, még nem volt teljes.

Az új kerettanterv lehetőséget teremt arra – amit a kisebbségi magyar oktatáspolitika képviselői is szeretnének –, hogy a román nyelv oktatását csoportbontásban is lehessen tanítani. Ez azt jelenti, ha az adott középiskolán belül a román nyelv és irodalom tárgyban a különböző osztályokban van egy haladó csoport, akkor ők külön csoportban lennének oktathatók hasonlóan az idegennyelv-oktatás rendszeréhez (kezdő, haladó és kiváló bontás). „Nem kellene valaki helyben toporzékoljon, ha rendelkezik az adott tudással, hanem fejleszthető lenne a saját szintjén” – figyelmeztetett. Ezzel szemben, ha valaki lemarad, a tananyag mennyisége miatt jelenleg nincs lehetőség arra, hogy felzárkóztató programon vehessen részt.

„Vannak tehát javaslatok ebben a témában, s remélem, hogy ezeket elfogadja a minisztérium. Nyilván az iskolák számára mindennek megszervezése kihívás lesz, hiszen adott esetben meg kell oldani, hogy amíg valahol bizonyos tantárgyat oktatnak, addig a csoport egy része máshol román nyelvet tanul” – fogalmazott.

Vidék és szórvány

Nemcsak a vidéki iskoláknak jelenthet kihívást az oktatásszervezés új módja, hanem általában a kisebbségi oktatásnak lesz ez nagyobb próbatétel. A 2023-as oktatási törvény szerint profil alapján kell a középiskolákat megszervezni (például elméleti, vokacionális/hivatási, szakképzési intézmények). Ahol profil szinten elválasztódtak az intézmények, ott sokkal könnyebb a moduláris rendszert kialakítani, hiszen hasonló profilú osztályok vannak az intézményen belül.

A kisebbségi oktatás esetében a szórványmegyéknek jelentős kihívás lesz az új oktatásszervezési forma, hiszen „ezekben a megyékben (például Arad, Fejér, Beszterce) egyetlen középiskolánk van”. Nekik nehéz lesz az órákat megszervezni, hiszen sok esetben a pedagógus számára nem egymás után következnek az órák, hanem akár nagyobb szünet után.